BÜDZSÉ

HOGYAN TUDNÁNK UTÓLÉRNI AUSZTRIÁT, HA MI ELLENKEZŐ IRÁNYBA MEGYÜNK!    

MÚLT,  JELEN  ÉS LEHETSÉGES JÖVŐ!   

"  ahogy volt úgy volt ... " 

           

Az alábbi feliratra kattintva megnyitható a    

MAGYAR  SZELFI 

oldal.

JÓLÉTI   FORDULAT  

Új ellenzék programja  

           

Az alábbi feliratra kattintva megnyitható az    

ELLENZÉKI  SZÖVETSÉG

oldal.

NEKED AHHOZ IS PROTEKCIÓ KELLETT, HOGY SENKI LÉGY!   

beszol.hu   

           

Az alábbi feliratra kattintva megnyitható a    

BESZÓLUNK 

oldal.

ELLENSÚLY A PROPAGANDADÁNAK   

Kérjük vissza Magyarországot!   

           

Az alábbi feliratra kattintva megnyitható a    

KONTRAMÉDIA

oldal.

KÖSZÖNET a  BÜDZSÉ  PORTÁL működtetését  támogató  utalásokért!   Bankszámlaszám:  BUDZSE  10101559-22006000-01005002
A  portálon felület bérelhető írások, szerkesztett tartalmak határozott időtartamú megjelentetésére.  Email: info@civmedia.hu

A BÜDZSÉ PORTÁL NEM TESZ KÖZZÉ RASSZISTA, MÁSOK VALLÁSÁT, NEMZETI, NEMZETISÉGI, SZEXUÁLIS VAGY POLITIKAI ÉS VILÁGNÉZETI HOVATARTOZÁSÁT GYALÁZÓ, SÉRTŐ, OBSZCÉN VAGY TRÁGÁR KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ KÉPET ILLETVE SZÖVEGET,  ILYEN JELLEGŰ TARTALMAT.    

VÉLEMÉNY  

IDEJE LENNE A VÁLTOZÁSNAK?  

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ADATAI

Az IPSOS  közvélemény kutató 2023 november végén és december elején végzett kutatása alapján is ideje van a változásnak.

A felmérés szerint a  magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadadalomról, a megkérdezettek 69 %-a szerint romokban hever az ország, 78 % pedig azt gondolja, hogy a magyar gazdaság a gazdagoknak kedvez.

A felmérésben résztvevők 45 %-a azt szeretné, hogy egy erős kezű vezető rendbe tegye az országot.  A megkérdezettek 71 %-a szerint olyan erős kezű vezetésre lenne szükség, aki visszavenné az országot a gazdagoktól és hatalmasoktól.

A válaszadók 73 %-a elégedetlen a hagyományos pártokkal, mert azok nem törődnek az emberekkel csak a saját érdekeiket nézik. 

A felmérésből elemzők azt szűrték le, hogy a magyarok jelentős számban változást szeretnének, de ehhez új politikai erők, új ellenzék színre lépését várják, mert megítélésük szerint a jelenlegi ellenzéki pártok képtelenek a változás megszervezésére, de annak elindítására is.

Szembetűnő igény, hogy a felmérésben részt vevők 71 %-a olyan erős kezű vezetést szeretne, aki visszavenné az országot a gazdagoktól és hatalmasoktól.

A  BESZÓLUNK portál - beszol.hu - oldalán található egy röpirat, egy PAMFLET, ami akár erre vonatkozó ígéretnek is tekinthető. 

Íme:

"  MÁR NEKÜNK LOPTOK!    

Arra számítsatok, hogy komoly ELSZÁMOLTATÁS lesz ha az ÚJ ELLENZÉK hatalomra kerül! Minden lopással, korrupcióval, csalással, hatalmi visszaéléssel szerzett pénz, vagyon visszakerül jogos tulajdonosához a magyar néphez.

Ennek jegyében  nem csak poén, hogy  

MÁR NEKÜNK LOPTOK!

Amit elloptatok a kormányváltás után vissza lesz véve és a lakossági vagyonalapba kerül. A lakossági vagyonalapnak mi magyar állampolgárok leszünk a tulajdonosai. Mi kapjuk az osztalékot és mi magunk közül választunk igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat. A lakossági vagyonalap részletes meghatározása a B-modell leírásában található.

Az " amit elloptatok vissza lesz véve "  nem csak mostantól hanem a kezdetektől ellopott mindenre érvényes, vagyis attól számítva amikor a lopásalapú illiberális rendszer működni kezdett. 

Az ÚJ ELLENZÉK választási győzelme esetén 3 hónapon belül létrejön a lakossági vagyonalap 5000 milliárd forint induló vagyonnal, amiből 3000 milliárd forint a nyugdíjkassza Orbán-kormány által elvett vagyona amit az ÚJ KORMÁNY visszaad a magyar népnek.

A lakossági vagyonalap tulajdonosai egyenlő arányban a magyar állampolgárok lesznek, akik mint tulajdonosok a tulajdoni részük után évente osztalékot kapnak. "

2026-ban győzni kell az európai magyaroknak!

" 2026-ban győzni kell az európai magyaroknak, hogy újra a nyugathoz tartozzunk és az illiberális munkaalapú rendszer helyett az európai értékrend alapján álló demokratikus jóléti rendszer építése legyen a cél, ahogyan azt államalapító István király akarta. "

SZABADABB ÉS JOBB ÉLET

Ha a legközelebbi választáson meg tudunk szabadulni Orbántól és lopásalapú illiberális rendszerétől akkor jöhet a jólét és visszailleszkedés a civilizált világba. Ismét a nyugat része lehetünk. Nem kell elmenni fiatalnak, idősnek nyugatra ha olyan kormányra, olyan politikára szavazunk amelyik ide hozza  a nyugatot.

Ha marad Orbán, akkor marad a nyomor, marad a kilátástalanság, marad a gátlástalan lopás és a mindent átszövő korrupció. Marad az elszigeteltség. A nyugat nem áll szóba velünk, uniós támogatásra, egyenrangú partnerségre nincs esélyünk.

A fideszes moszkovita bagázs Moszkva gyarmataként irányítja továbbra is az országot, a közpénzt saját magukra és a megtévesztést valamint önmaguk dicsőítését szolgáló propagandára költik.  Ebben a felállásban TE nem járhatsz jól ha nem vagy a NER része.

Az EP-választáson orosz érdekeket képviselőket jelölnek azzal a hazugsággal, hogy ők képviselik a magyar érdekeket. Marad az orosz gáz beszerzése a piaci ár ötszöröséért, a békepárti Magyarország ilyen módon pénzeli Putyin háborúját.

A magyar egészségügy padlón, az oktatás romokban. Tanárok sokasága adja fel hivatását és megy árufeltöltőnek. Magyar orvosok nyugati kórházakban gyógyítanak, idehaza ijesztő méretű az orvoshiány, kórházi részlegeket zárnak be. Évente 1000 orvos hagyja el az országot.

Mindezt 3 millió lopáspárti fideszes szavazónak köszönhetjük, akik újból és újból a nyakunkba szavazták a kleptokrata, moszkovita Orbán-rezsimet. Köszönjük fideszes szavazók!  Magyarország előre megy nem hátra? Nem veszitek észre, hogy egy lépésnyire előttünk a szakadék?

EBBŐL ELÉG VOLT ENNYI! IDEJE VAN A VÁLTOZÁSNAK!

Egy szűk hatalmi csoport már leplezetlenül a sajátjának tekinti Magyarországot! Sajátjaként bánik az ország adta lehetőségekkel és az ország javaival. Ne tűrjük tovább!

KÉRJÜK VISSZA MAGYARORSZÁGOT!

JÓLÉTI  RENDSZER  MAGYARORSZÁGON?

JÓLÉTI RENDSZER HELYETT CSAK JÓLÉTI FORDULAT 

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon mikor lesz/lehet hasonló jóléti rendszer mint nyugaton, egyerű a válasz: SOHA. Ennek fő oka az Orbán-kormány által bevezetett illiberális munkaalapú politikai és gazdasági rendszer, amely az elmúlt 14 év alatt olyan mértékű átrendeződést hozott a gazdaságban, hogy az lehetetlenné teszi a természetes fejlődés révén kialakuló jóléti rendszer létrejöttét.                                                                                  

Az a helyzet állt elő, hogy a magyar nemzeti jövedelemből a munka részesedése 45 %, a tőke részesedése 55 %. Németországban a nemzeti jövedelemből a munka részesedése 63 %, a tőke részesedése 37 %, Németországban ezért lehet jóléti rendszer.

Az Orbán-kormány büszkén állítja, hogy hatalomra kerülése óta Magyarországon illiberális a szabadság és munkaalapú társadalom működik. De a valós helyzet az, hogy Orbán illiberális rendszerében ahol munkaalapú társadalom van  csupán 45 % a munka részesedése a nemzeti jövedelemből és 55 % a tőke részesedése. Ezzel ellentétben Németországban ahol liberális jóléti rendszer van ott a munka részesedése jóval nagyobb, 63 % a nemzeti jövedelemből a tőke részesedése pedig jóval kisebb, csak 37 %.  Ez a tény hiteltelenné és komolytalanná teszi az Orbán-kormány állítását, hogy Magyarországon valóban munkaalapú társadalom van.

De a választók igen jelentős  része elhiszi ezt, elhiszi, hogy Magyarországon munkaalapú társadalom van, mert bevezették a közmunkát is. Sőt, azt is elhiszik, hogy Magyarországon az Orbán-kormánynak köszönhetően jobb az élet mint nyugaton, ahol sokan éheznek, télen pedig fűtés hiánya miatt fáznak. 

A média leuralása, a százmilliárdokból működtetett propaganda minden kritikus hangot elnyomó túlterjeszkedése miatt kevés választóhoz jutnak el a magyar társadalom valós helyzetét jelző olyan adatok, mint az, hogy a régebben a turisták számára az olcsósága miatt is vonzó Magyarországon olyan drasztikus áremelkedés következett  be, hogy a magyar árak elérték az uniós árszint 95 %-át, a bér szintje viszont nem követte ezt, csak az uniós bérszint 39 %-át éri el. Ennél csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. Nyugati elemzők nem tudták megfejteni annak titkát, hogy a magyar választók miért támogatják ilyen nagy arányban az egyre romló megélhetési viszonyokat eredményező orbáni politikát.

Paradoxonnak nevezhető, hogy Magyarország ugyan tagja az Európai Uniónak,az európai országok közösségének, de illiberális munkaalapú rendszerével idegen testet képez az Európai Unió természetes fejlődéssel létrejött liberális jóléti rendszerében.

Ez egyébként a nyiltan meghirdetett magyar politikai irányvonal.  Egyszerű, világos, jól érthető mondatokkal adta és adja a magyar emberek tudtára az Orbán-kormány kommunikációja, hogy itt nem lesz lemásolva a rothadó, önmagába roskadó nyugat jóléti társadalma, ami egyébként is csak önámítás, mert valójában agonizálnak, a lét és nemlét határán vergődnek. Jobb esetben tengődnek. Ami ott van az a rossz és ami itt van meg Moszkvában az a jó.

Télen a megfagyás és éhezés rémével kell küzdeniük és egyetlen mutató nincs amiben ne lennének az itteni vagy akár orosz vagy más illiberális országmutatók irigylésre méltók a liberalizmus mételyétől bódult nyugatiak számára. Magától értetődő, hogy a magyar emberek védelmében ezt a nyugati fertőt nem engedi be az országba az Orbán-kormány, a szelektív védelmet szolgálja a gyermekvédelmi törvény, a szuverenitás védelme és a hasonló, a magyar emberek lelki tisztaságát a nyugati mételytől és erkölcsi fertőtől védő törvények. A harc, a militáris szándék annyira kiéleződött, hogy a miniszterelnök nyiltan kimondta: EL KELL FOGLALNI BRÜSSZELT!  

Ez malíciózus megnyilvánulásnak lenne tekinthető, ha a propaganda szintjén naponta nem jönne velünk szembe, éreztetve, hogy amit poénnak hiszünk az rémesen komoly vetülete a regnáló kormány politikájának. Ne legyen kétségünk, ezek ezt komolyan gondolják és ebben nem ingatja meg őket az a tény, hogy 1 millió magyar már az összeomló nyugatra ment élni és dolgozni, keletre, az illiberálisba pedig  még egy se. Azt pedig a honfitársaink iránti tiszteletből nem feszegetjük, hogy 3 millió magyar választó hogyan képes elhinni ezt a nyilvánvaló őrültséget, hogyan képesek önmaguk és hazájuk fejlődése, léte, érdeke ellen szavazni.

De nézzük azokat a tényezőket, összefüggéseket amik a gazdaság szintjén képezhetnek gátat a jóléti rendszer megvalósításában illetve a jóléti fordulat elindításában.

A jóléti rendszer megvalósításának, a jóléti fordulat elindításának legfőbb elvi akadálya lehet az Orbán-kormány iparositási politikája, amely összeszerelő üzemek betelepítésével képzeli el a gazdaság fellendítését. Egy gazdasági tevékenységben, például autógyártásban, a legkisebb hozzáadott érték az összeszerelésben jelentkezik, ami egyszerűen fogalmazva azt jelenti ez a legkevésbé kifizetődő, legkisebb hasznot termelő része a folyamatnak. A tervezés, gyártás, értékesítés kellően nagy hasznot hozhat, az összeszerelés viszont nem.

Magyarország ezt a legkevésbé kifizetődő tevékenységet választotta,  erre keres befektetőket, akik egyébként oda viszik összeszerelő üzemek telepítését, ahol kellően alacsonyak a bérek, számukra előnyös az adórendszer, a legkisebb adót kell fizetni, ráadásul az ottani állam magas pénzbeli támogatást nyújt. Magyarországon ez mind létezik, ezért jönnek ide összeszerelő üzemeket telepítő befeketetők.

Magától értetődő, hogy ahova az alacsony bérek miatt viszik összeszerelő üzemek telepítését ott elvárás, hogy némi béremelés ugyan elképzelhető, de továbbra is alacsonyan kell tartani a béreket, mert különben bedől a szisztéma és szedik a sátorfájukat. Az összeszerelő üzemek kitelepülése a magyar GDP 15-20 %-os zuhanását eredményezné. Valójában egy bérkarantén jött lére, amiből kitörni lehetetlen. A jóléti rendszer, akár jóléti fordulat szintjéhez szükséges bérek biztosítása, ilyen szintű béremelés elképzelhetetlen.

Az Orbán-kormány olyan csapdába navigálta, manőverezte  Magyarországot ami ugyan számos új munkahelyet teremtett, de egyúttal lekorlátozza a bérek szintjét, elvi akadályt emelve a jóléti rendszer, a jóléti fordulat elindításához. Hozzá kell tenni, hogy ezt kétharmados támogatással tette. A magyar választók többsége erre szavazott. Lehet azzal érvelni, hogy a propaganda megtévesztette a választókat, de ez a lényeget illetően már semmit nem jelent. Már ez a helyzet létezik, ebben e helyzetben kellene megoldást találni a jóléti rendszer valamilyen formában történő, megteremtésére, de legalább egy jóléti fordulat elindítására. Keserű és halk hozzáfűzni való, hogy az ELLENZÉK nem hallatta a hangját, nem magyarázta el a magyar embereknek, hogy milyen helyzetbe, mekkora csapdába szavazzák be magukat.

Az ELLENZÉI SZÖVETSÉG  a B-modell szerinti, minden állampolgár számára juttatás formájában biztosított jövedelempótlás formájában látja a jóléti fordulat elindításának lehetőségét. A Baranyai-féle modell szerinti pótjövedelmet / alapjövedelmet/  nem az állam biztosítja, hanem a Lakossági Vagyonalap gazdasági tevékenysége, a vagyonalap számára az állam által átengedett adóbevételek és a vagyonalap tulajdonát képező kereskedelmi-üzleti-szórakoztató centrumok, települések  területén működő vállalkozások által fizetett iparűzési adóbevételek, melyeket a vagyonalap önkormányzati teendőket ellátó, szolgáltatásokat biztosító, közműveket működtető szervezete beszed. Ennek a vagyonalapnak a magyar állampolgárok a tulajdonosai egyenlő joggal, egyenlő arányban és a vagyonalap bevételéből osztalék formájáben kapják a jövedelempótlék elnevezésű juttatást, ami akár alapjövedelemnek is nevezhető, bár a jellege, a forrása merőben más mint az állam által fizetendő alapjövedelemé.

A Lakossági Vagyonalap merőben új helyzetet jelent olyan szempontból is, hogy megvalósulhat az elv: AMI NEKED JÁR AZT NE MÁS TEGYE ZSEBRE!

A minden magyar állampolgár számára juttatás formájában biztosított jövedelempótlék szinte egészében a fogyasztást növelné, ezáltal a modellezés szerint önmagában legalább 15 % gazdasági növekedést generálna.

A rendszerváltás óta nem sikerült felszámolni, de fékezni sem a korrupció és közpénz ellopásának mértékét és változatait, a LAVAP véget vet ennek a folyamatnak. A jogi alap és az intézményi megoldás kizárja, kiiktatja a magyar állampolgárokat illető jutttatás, közpénz ellopásának lehetőségét.

                                             

MAGYARORSZÁG  POLITIKAI   RENDSZERE

ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK MEGHATÁROZÁSA SZERINT MAGYARORSZÁG JELENLEGI  POLITIKAI RENDSZERE ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIA

Az illiberális demokrácia fogalma, tartalma azután került a figyelem középpontjába, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében a világban létező illiberális demokráciákról beszélt, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok és talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek mint például  Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország.

Orbán  az egyén szabadságát, az emberi jogokat, a jog uralmát előtérbe helyező liberális felfogást elvetendő rossznak tekinti, amely Magyarországon nem lehet meghatározó az államszerveződés, kormányzás és jogalkotás vonatkozásában.  Orbán  mint Magyarország miniszterelnöke  kijelentette, hogy az új magyar államszerveződés illiberális demokrácia lesz, pontosabban illiberális demokrácia és munkaalapú társadalom.  Meghatározása szerint  a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte.

ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIA

Forrás:  WIKIPÉDIA vagyis a világenciklopédia, a leghiteselesebbnek elismert  ismeretanyag

Az illiberális demokrácia olyan politikai, kormányzati rendszer, melyben ugyan tartanak szabad választásokat, de a polgári szabadságjogok hiányosságai miatt a nép hatalma korlátozott.

Az illiberális demokráciák kormányai felhatalmazva érzik magukat bármilyen intézkedésre mindaddig, amíg országukban rendszeres választásokat tartanak.

Az illiberális demokráciák sajátos jellemzője, hogy a választásokon nem biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek, hiszen valamennyi hivatalos szerv mellett a televízió és rádióadók jelentős része állami felügyelet alatt áll és a regnáló kormányt támogatja.

A demokratikus működés feltételeit,  a hatalmi ágak szétválasztását, a fékek és ellensúlyok rendszerét az illiberális kormány figyelmen kívül hagyja, az is jellemző, hogy a szabadságjogok alkotmányos keretei hiányoznak.

A demokratikus berendezkedés, a demokratikus hatalomgyakorlás elengedhetetlen feltétele a hatalmi ágak szétválasztása. A különböző hatalmi ágak élén független választott vezetők vannak, akik ellensúlyt és féket képezhetnek egy másik hatalmi ággal szemben a hatalommal való visszaélés tekintetében. Csak az elkülönült független hatalmi ágak - mint egymással szembeni fékek és ellensúlyok - képezhetnek gátat, akadályt az önkényuralom kialakulásának. 

Az illiberális demokrácia szélsőértéke a diktatúra.

Magyarország politikai rendszere Orbán Viktor kinyilatkoztatása óta illiberális demokrácia, de még van szabad választás, igaz a hatalmi ágak már nem függetlenek és nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere, de még nincs igazi diktatúra. Ezzel ellentétes állítást fogalmazott meg a Foreign Policy.

Foreign Policy - Paul Hockenos: 

Miként ment át Magyarország diktatúrába?

" Más országok, mint Románia, Szlovénia, Szlovákia és főként Lengyelország átvészelték a demokratikus megtorpanást, elűzték az erős embereket, ám a magyaroknál beakadt a tű. "

" Magyarország ma virágzó önkényuralom. Korlátozta a sajtószabadságot, a partvonalra tolta az ellenzéket, lebontotta a fékeket és ellensúlyokat, ellenőrzése alá vonta a civil társadalmat, átalakította a választási törvényt, kiiktatta a bírálatot – azaz elérte, hogy a rendszert csakis valamilyen rendkívüli esemény útján lehessen leváltani, választásokon ne. Orbán Viktor végrehajtotta azt, ami elképzelhetetlennek tűnt. "

Forrás: hvg

Amikor Orbán Viktor vagy a Fidesz más politikusa illiberális politikusként a nemzeti oldalt képviselve nyilatkozik az megtévesztésnek minősül, mert csak nemzeti liberalizmus létezik. A politológia csak nemzeti liberalizmust ismer. A politológia nem ismer nemzeti illiberalizmust.

DIKTATÚRA

Forrás:  WIKIPÉDIA vagyis a világenciklopédia, a leghiteselesebbnek elismert  ismeretanyag

A diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (diktátor) vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.

Az állami főhatalom (a kormányzati hatalom) forrása nem a népakarat, és a vezető(ség) nem (vagy alig) tűri a politikai pluralizmust és a független médiát. A diktatúra autokrácia, vagyis valamely személynek vagy csoportnak az állam törvényeit figyelmen kívül hagyó, erőszakszervezetekre támaszkodó, kivételes törvényekkel szentesített elnyomó hatalma. Vezetője leggyakrabban a diktátor.

Általában a diktatúra jellemzői:

Személyi kultusz
A fékek és  ellensúlyok hiánya
Az ellenzék minden formájának elnyomása és az egyének emberi jogainak be nem tartása
A szabad választások hiánya vagy meghamisított választások. A nemzetközi közösség nem tudja közvetlenül megfigyelni a választások tisztességét.
A szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, a vallásszabadság hiánya
A hadsereg és/vagy a rendőrség abszolút hatalma
A jogokkal való visszaélés
Korrupció, nepotizmus és klientelizmus
Cenzúra és propaganda
A vezető(k) érdekeinek megfelelő törvényhozás

DIKTATÚRA

 / a Baranyai-féle definíció /
A definíció mintaként a magyarországi, kádári diktatúra működését, működtetését vette alapul.

" A diktatúra megfélemlítésen, megtorláson alapuló elnyomó, parancsuralmi rendszer. "
" A diktatúra még viszonylag rövid ideig sem létezhet folyamatos megfélemlítés, megtorlás nélkül. "

" Ha nem emelnék ki erőszakkal környezetükből a rendszerellenes bírálatok megfogalmazóit, terjesztőit, a hangadókat, a rendszerellenes szervezkedések kezdeményezőit, elindítóit, ha a bíróság közreműködésével koncepciós perek révén nem fosztanák meg őket a szabadságuktól, akkor ez a megtorlás, megfélemlítés helyett a megengedés példázatát jelentené. "

" Igen rövid idő alatt politikai és hatalmi célokat megfogalmazó akarati és cselekvési közösségek jönnének létre. Elindulna egy ellenőrizhetetlen és megállíthatatlan szervezkedés. A diktatúrára a legnagyobb veszélyt az ellenőrizetlen szervezettség, a szervezkedés bármely formában történő felbukkanása jelenti. "

" Vitathatatlan tény, hogy a diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez a jogi kereteket – mint jogalkalmazó – a diktatúra bírósága biztosította. Ez nem is létezhetett másként, ennek tagadása a diktatúrát éltető megtorlás, megfélemlítés stratégiájának tagadását, végső soron a diktatúra létezésének tagadását jelentené. "

" Az állampárt vezetői, a diktatúra hatalomgyakorlói közvetlenül nem ítéltek el senkit, ezt helyettük, parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre. Mivel a bírói hatalom stratégiai pozíciót jelentett a diktatúra hatalomérvényesítésében, ezért olyan jogászokat választottak és neveztek ki bíráknak, akik megbízható, elkötelezett hívei és kevés kivétellel tagjai is voltak az állampártnak, akik vonakodás nélkül, maradéktalanul végrehajtották az állampárt utasításait. Egy a törvények betartását a pártutasítások elé helyező bíróság ellehetetlenítette volna a diktatúrát éltető megtorlás és megfélemlítés igazságszolgáltatáson keresztül történő érvényesítését, ez pedig a diktatúra megroppanásához, bukásához vezetett volna. "

" Amikor a diktatúrából egyik napról a másikra demokrácia lesz, akkor  igencsak fura helyzet áll elő, ugyanis az elnyomás törvény általi kikényszerítésére, a megtorlás, megfélemlítés jogi eszközökkel történő érvényesítésére szakosodott bíráknak hirtelen irányt kell váltaniuk, mi több, azt kell tenniük, ami ellen még az előző napon küzdöttek, a szabadságot, a demokráciát kell szolgálniuk. "

 Magyarországon egyik napról a másikra, a diktatúra bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága.  Az a bíróság lett független hatalom birtokosa, amely előzőleg a megfélemlítésen, megtorláson alapuló diktatúra számára a diktatórikus hatalomgyakorlás jogi hátterét biztosította. Ugyanis a párttitkárok nem ítéltek el senkit, ezt parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre.

A diktatúra működéséhez, fennmaradásához a jogi kereteket biztosító bíróság, a meglévő személyi állományával, diktatórikus viszonyokra kialakított szabályzatával, szervezeti struktúrájával, pártállami kapcsolatrendszerével lett a demokratikus jogállam független, negyedik hatalmi ágának birtokosa.  

NEMZETI LIBERALIZMUS 

 " A politológia csak nemzeti liberalizmust ismer. A politológia nem ismer nemzeti illiberalizmust. "

A világenciklopédia, a leghiteselesebbnek elismert  ismeretanyag szerint a nemzeti liberalizmus olyan politikai attitűd, amely a " 19. században az egyéni szabadság és a nemzeti szuverenitás törekvésében alakult ki. Értékrendje a nemzeti kultúra, illetve az általa és benne megfogalmazott történelmi azonosságtudatra és hagyományra, valamint az európai szabadelvűség eszméire és tradíciójára épül. "

A nemzeti liberalizmus fontosnak tartja a hatalmi ágak szétválasztását, a független igazságszolgáltatást, valamint a hatalmi fékek és egyensúlyok rendszerét hangsúlyozza, amely garantálja az „államszervezet” demokratikus jellegének fenntarthatóságát.
A nemzeti liberalizmus az illiberális demokráciákkal és a diktatúrákkal áll szemben.

BARANYAI-FÉLE NEMZETI LIBERALIZMUS

A NEMZETI LIBERALIZMUS EREDETE
A nemzeti liberalizmus politikai eredete a francia forradalomig  vezethető vissza. A francia forradalom - 1789-1799 - hármas jelszava: " Szabadság, Egyenlőség, Testvériség."

A francia polgárokban kialakult egy olyan összetartozás érzése, amely független volt felekezetüktől, osztályuktól és társadalmi hovatartozásuktól. 

Innentől a franciák már nem egy királyság passzív alattvalóinak tekintették magukat, hanem egy olyan nemzet felelős polgárainak, amely szabadságot és egyenlőséget ígért nekik.
Szabadság, egyenlőség és önrendelkezés vagyis annak lehetősége, hogy önmaguk döntsenek közös ügyeikben és a közös jövőjükről.

Ettől fogva nemzeti identitásuk a nép politikai önrendelkezésében rejlett.

NEMZETI LIBERALIZMUS MAGYARORSZÁGON

Magyarországon a nemzeti liberalizmus az 1848-as forrradalom és szabadságharc eszméiben, tetteiben fogant politikai irányzat lett, melynek legismertebb képviselői: Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc.

A magyar nemzeti liberalizmus elkötelezett a nemzet múltjának, kultúrájának, hagyományainak őrzésében.

BARANYAI-FÉLE NEMZETI LIBERALIZMUS

A Baranyai József által megfogalmazott nemzeti liberalizmus több és teljesebb az e vonatkozásban ismert politikai, szellemi irányzatoknál.

Az ALAPVETÉS maradt!

A NEMZETI LIBERALIZMUS: AZ EGYÉNI SZABADSÁG, A NEMZETI KULTÚRÁBÓL FAKADÓ AZONOSSÁGTUDAT ÉS A NEMZETI SZUVERENITÁS EGYÜTTLÉVŐSÉGE.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus a nemzeti önrendelkezés új formáit, az állam szerepének új értelmezését, a szervezett kapitalizmus és a nagyléptékű gazdasági fejlődés modelljét egyesítő politikai rendszer, amely kiegészül az embertőke, társadalmi tőke fejlődésben betöltött szerepének e körbe illeszkedő koncepciójával  valamint a magyarok összetartozását globális viszonylatban biztosító új nemzetalakzat a Magyar Nemzetközösség elvi alapjainak és szervezeti felépítésének ismertetésével.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus a francia forradalomban fogant nemzeti liberalizmusból kiindulva 3 dolgot emel ki amelyet alapkőnek tekint:

1./  A francia polgárokban kialakult egy olyan nemzeti összetartozás érzése, ami független volt a felekezetüktől, a társadalmi hovatartozásuktól és az osztályuktól.

2./  Az összetartozás érzése nemzetté formálta a királyság alattvalóit és innentől már nem alattvalóknak hanem egy olyan nemzet polgárainak tekintették magukat, amely szabadságot és egyenlőséget ígért számukra.

3./  A legfontosabb tényező azonban az önrendelkezés volt, vagyis annak lehetősége, hogy önmaguk döntsenek közös ügyeikben. Ettől kezdve a nemzeti identitás meghatározója a politikai önrendelkezés lett.

A nép politikai önrendelkezése közvetett módon, képviselők választásával valósulhat meg. A kéviselőknek a választással határozott időre, általában 4 évre jogot adnak, hogy a nép nevében törvényeket hozzanak, a végrehajtó  hatalmat gyakorló kormányt válasszanak és döntéseket hozzanak.

De nincs demokrácia fékek és ellensúlyok nélkül.   A demokratikus hatalomgyakorlás elengedhetetlen feltétele a hatalmi ágak szétválasztása. A különböző hatalmi ágak élén független választott vezetők vannak, akik ellensúlyt és féket képezhetnek egy másik hatalmi ággal szemben a hatalommal való visszaélés tekintetében. Csak az elkülönült független hatalmi ágak - mint egymással szembeni fékek és ellensúlyok - képezhetnek gátat, akadályt az önkényuralom kialakulásának.

Az állampolgár oldaláról nézve, a választással 4 évre átadja az önrendelkezés jogát az őt kéviselőnek, aki ettől a jogtól csak különleges okból fosztható meg.  A képviselők tehát a közvetett önrendelkezés megvalósítói és a gyalorlat azt mutatja, hogy számos olyan döntés, intézkedés születik, ami nem a nép érdekét, hanem az önérdekűséget szolgálja, sőt lopás, hivatali visszaélés és korrupció is feltételezhető. Csakhogy a képviselő a 4 év letelte előtt nem váltható le, nem hívható vissza még akkor se ha erre a szándék meglenne.

Még fájóbb ha a képviselőknek átadott közvetett önrendelkezéssel visszaélve a nép nevében a nép kárára károsítják a közvagyont, akár igen nagy vagyonvesztést okozva.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus rendszere ebből kiindulva, ezt figyelembe véve  bevezeti a közvetlen önrendelkezés lehetőségét, jogát főként a vagyongazdálkodásban.

Ehhez át kell alakítani a nemzeti vagyongazdálkodást, úgy, hogy a jelenlegi nemzeti vagyonalapból 3 vagyonalap jöjjön létre.

1./  LAKOSSÁGI  VAGYONALAP  / LAVAP /

Magyar állampolgárok közös tulajdona lenne.

2./  KÖZÖSSÉGI VAGYONALAP

A  közösségi  vagyonalapba tartoznának a stadionok, sportcsarnokok, sportpályák, sportlétesítmények, egyetemek és főiskolák ingatlanjai infrastruktúrával, felszereltséggel, oktatási célra használt állami létesítmények felszereltséggel, és számos olyan ingatlan, létesítmény, eszköz, berendezés, amely közösségi célokat szolgál.
A közösségi vagyonalapba kerülnének az állam által alapítványokba kiszervezett vagyonelemek. A közösségi vagyonalap körének megállapítására, kezelésének szabályozására az új kormány hivatalba lépését követően kerül sor.

3./ ÁLLAMI  VAGYONALAP

Állami vagyonalapba tartoznának a stratégiai szempontból fontos vagyonelemek, melyeket az állam illetve állami menedzsment működtet, melyek állami felügyelete szükséges.
Egyszerűbb megfogalmazás lehetne az, hogy az állami vagyonalapba tartozna minden olyan vagyon amelynek tulajdonosa az állam és amely nem került átadásra a közösségi illetve lakosság vagyonalap számára, melyek nem kerültek megnevezésre a közösségi illetve lakossági vagyonalap körében.  

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus alapvetése:

AZ EGYÉNI SZABADSÁG ÉS NEMZETI SZUVERENITÁS EGYÜTTLÉVŐSÉGE, A MAGYAR NÉP ÖNRENDELKEZÉSE.

MAGYARORSZÁG OLYAN HELY LEGYEN  AHOL  TERMÉSZETES ÁLLAPOT A DEMOKRÁCIA, A SZABADSÁG, A TISZTESSÉGES MEGÉLHETÉS, AZ  ALATTVALÓI VISZONYULÁS HELYETT A GONDOLKODÁS ÉS CSELEKVÉS SZABADSÁGA. 

AHOL NEM ILLIBERÁLIS  HANEM IGAZI A SZABADSÁG, IGAZI A DEMOKRÁCIA ÉS BÉKESSÉG, BIZTONSÁG, GYARAPODÁS VAN.

DEMOKRATIKUS JÓLÉTI RENDSZER: DEMOKRÁCIA  EGYENLŐBBEK NÉLKÜL. MINDENKI ARÁNYOSAN RÉSZESEDIK A KÖZÖSBŐL.

AZ IGAZODÁSI PONTOT PETŐFI SAROKKÖVE JELENTI. 

HAZA CSAK OTT VAN AHOL JOG VAN! HA ELVESZIK A JOGAID, AZZAL ELVESZIK A HAZÁDAT.

A B-MODELL SZERINTI ÖT FŐ SZABADSÁG KÖRE, TARTALMA SÉRTHETETLEN:

SZABADNAK SZÜLETNI.
SZABADON ÉLNI.
SZABADON CSELEKEDNI.
SZABADON SZÓLNI.
SZABADON VÁLASZTANI.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus:
önrendelkezés az elosztásban, a tulajdonos jogán, a tulajdont működtetőként, a támogatások odaítélésében.

A nép mint a főhatalom birtokosa egyrészt a választott képviselői által érvényesíti az önrendelkezést, másrészt az államszervezetben olyan struktúrákat hoz létre melyek a végrahajtó hatalom döntéseitől függetlenül léteznek, működnek, teljesítik az önrendelkezés keretében megjelölt feladataikat, például az elosztás és a támogatás tekintetében.

Az ismert államszervezet keretében a választott képviselők döntenek országos és önkormányzati szinten a tulajdonnal, elosztással, támogatással, fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben és ennek jellemzője, hogy általában csak egy része jut el az állampolgárokhoz azoknak a lehetőségeknek és javaknak valamint közpénznek ami őket megilletné.

A korrupció, a hivatali hatalommal visszaélés, a közpénz lenyúlása csekély vagy éppen túlzó mértékben velejárója a képviselet útján működő közvetett önrendelkezésnek.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus a közvetett, képviseleti önrendelkezés mellett a tulajdonlás, az elosztás,  a támogatás és fejlesztés terén is bevezeti, alkalmazza a közvetlen önrendelkezést, amikor a nép önmaga kezeli saját vagyonát, gazdálkodik a vagyonnal, megbízást ad a működtetésre, dönt a támogatások odaítélésében.

A közvetlen önrendelkezés kiterjed a beszedett adók megosztására is, mint az a LAVAP felsorolt bevételeiben is látható.

A rendszerváltás óta megválaszolandó kérdés, hogyan lehet olyan megoldást, szisztémát találni, ami a társadalom egésze, vagyis minden magyar ember számára biztosítaná azt a többletet, azt a pluszt, az egyenlő elbánás elvét szem előtt tartva, ami jelentős javulást,  jóléti fordulatként értékelhető és nevezhető változást hozna az élethelyzetében. Ez egyesek számára azt az alapjövedelemnek is nevezhető juttatást jelentené ami a létezés minimumához szükséges kiegészítés lenne. Ilyen szisztéma, struktúra lehet a LAKOSSÁGI VAGYONALAP.

LAKOSSÁGI VAGYONALAP  / LAVAP /

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus szerint a LAKOSSÁGI VAGYONALAP / LAVAP / képezi a magyar állampolgároknak azt a közös tulajdonát, melynek bevételeiből, a  termelő, szolgáltató, pénzügyi tevékenységből és egyéb gazdálkodásból összeálló pénzalap biztosítja a magyar állampolgárokat megillető jóléti jövedelempótlék, pótjövedelem, másképpen nevezve alapjövedelem havi összegének kifizetését.

A  LAVAP főbb elemei, bevételei, forrásai:

1./  Az állam által a Lakossági Vagyonalap számára átadott vagyon, amelynek mértéke 3000-5000 milliárd forint közötti értéket képvisel, benne nevesítve az Orbán-kormány által elvett nyugdíjalap még meglévő vagyonelemei.

2./  A korrupciós érintettség miatt a Számvevőszék, Ügyészség, Bíróság, Korrupcióellenes Hivatal és állami szervek eljárása, intézkedése révén állami tulajdonba került és az állam által a Lakossági Vagyonalap számára átadott készpénz, vagyonelemek, ingatlanok, cégek, vállalkozások, bankok, szállodák, járművek, eszközök, stb.

3./  A 9 %-ról 15 %-ra emelt vállalkozói adó 6 %-os növekményéből 3 % adó átengedése a Lakossági Vagyonalapnak, melyet az adóhivatal utal a LAVAP számlájára.

4./  A  LAVAP tulajdonába tartozó üzleti, kereskedelmi, szórakoztató centrumok területén lévő kereskedelmi, üzleti, szolgáltató, logisztikai, pénzügyi, stb. vállalkozások által fizetendő, emelt szintű 1,5 %-os iparűzési adó, az e területen megvalósult tevékenységek után fizetett általános forgalmi adóból 15 % adórész, melyet az adóhatóság szerződésben rögzített módon utal LAVAP központi számlájára. Megjegyzés: a LAVAP-hoz kapcsolható gazdaságfejlesztés, gazdaságszervezés nélkül ez az ÁFA bevétel nem létezne.

5./  A  LAVAP tuljadonában lévő cégek, bankok, szállodák, vállalkozások, gyárak, üzemek gazdasági tevékenységéből származó osztalék ami a juttatási pénzalapba kerül.

6./  A  LAVAP tulajdonában lévő értékesítésre kijelölt ingatlanok, telkek, cégek, vállalkozások eladásából származó bevételek. Bérbeadásból származó bevételek.

7./  A pénzügyi tevékenységből származó nyereség, így az LAVAP tulajdonába került bankok, pénzügyi cégek hitelnyújtásból, egyéb pénzügyi tevékenységből származó nyeresége.

Az  LAVAP saját, központi bankja 9,5 millió ügyféllel rendelkezik, mivel a 9,5 millió magyar állampolgár számláját kezeli.

A 9,5 millió magyar állampolgár részére a havi 100 ezer forint jövedelempótlék vagy másképpen fogalmazva alapjövedelem biztosítása összesítve havi 950 milliárd forint összegű kifizetést, utalást jelentene.

Ez éves viszonylatban 11 400 milliárd forintot összegű kifizetést jelent. A modellezés szerint a LAVAP 5 év alatt képes felfejlődni arra a szintre, hogy az évi 11 400 milliárd forintot képes legyen biztosítani a  LAVAP magyar állampolgárok részére a kifizetéseket intéző központi bankja számára.

Ennek a vagyonalapnak a magyar állampolgárok a tulajdonosai egyenlő joggal, egyenlő arányban és a vagyonalap bevételéből osztalék formájáben kapják a jövedelempótlék elnevezésű juttatást, ami akár alapjövedelemnek is nevezhető, bár a jellege, a forrása merőben más mint az állam által fizetendő alapjövedelemé.

A Lakossági Vagyonalap merőben új helyzetet jelent olyan szempontból is, hogy megvalósulhat az elv: AMI NEKED JÁR AZT NE MÁS TEGYE ZSEBRE!

A minden magyar állampolgár számára juttatás formájában biztosított jövedelempótlék szinte egészében a fogyasztást növelné, ezáltal a modellezés szerint önmagában legalább 17 % gazdasági növekedést generálna. Ebből 5000-6000 milliárd plusz bevétele lenne a költségvetésnek.

A rendszerváltás óta nem sikerült felszámolni, de fékezni sem a korrupció és közpénz ellopásának mértékét és változatait. A LAVAP létrejötte véget vetne ennek a folyamatnak. A jogi alap és az intézményi megoldás kizárja, kiiktatja a magyar állampolgárokat megillető juttatás, közpénz ellopásának lehetőségét.

BARANYAI-FÉLE NEMZETI LIBERALIZMUS

A NÉP ÖNRENDELKEZÉSE

ELVI  ALAP

A demokrácia, a jogállam, a piacgazdaság létrejöttének egyező akarása, az önérdekű szerveződésnek, a verseny szabadságának akadály nélküli érvényesülése esetén is jelentősen különböző állapot alakulhat ki a gazdasági fejlődés milyenségét, a gazdasági növekedés mértékét, a gazdaság szerkezetét és a társadalom tagozódását illetően.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus alapvetése:

AZ EGYÉNI SZABADSÁG ÉS NEMZETI SZUVERENITÁS EGYÜTTLÉVŐSÉGE, A MAGYAR NÉP ÖNRENDELKEZÉSE.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus megvalósulásához az erős demokrácia, erős gazdaság pilléreire épülő olyan kapitalizmus modellje jelenti az esélyt, aminek legfőbb kedvezményezettje az egyszeri életértéket képviselő ember. Magyarországon a legfőbb kedvezményezett a magyar ember.

A B-modell az erős demokrácia, erős gazdaság pilléreire épülő olyan kapitalizmus modellje, amelyben az állam – mint szolgáltató állam – a legfőbb szervezőerő szerepét felvállalva megteremti a jóléti társadalom gazdasági alapját képező szervezett piacgazdaságot. A B-modell azokat a lényeges összefüggéseket, jellemző sajátosságokat vázolja, amelyek irányadók, meghatározók a szervezett piacgazdaság létrejöttéhez, egy olyan gazdaság, olyan társadalom létrejöttéhez, amelynek legfőbb kedvezményezettje az egyszeri életértéket képviselő ember.

A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés.

A modell lényeges jellemzője, hogy az önerőből történő érvényesülés legszélesebb körű megvalósulása, az önérdekű szerveződés gerjesztése, kiteljesedése révén biztosítja a létező lehetőségek szabta határt közelítő gazdasági növekedést.

A spontán önérdekű szerveződés keretében az állampolgárok kezdeményezése, cselekvésben megnyilvánuló akarata révén kialakuló szervezettség és az ezt kiegészítő, az állam mint legfőbb szervezőerő által létrehozott szervezettség azt az állapotot eredményezi, amikor összeér az egyén és az állam cselekvésének határa, amikor a legteljesebb mértékben megvalósulhat a lehetőségek és kiaknázatlan erőforrások felkutatása, használatbavétele.

Az állam polgárainak egyező akarata és tevékeny részvétele által, az állam mint legfőbb szervezőerő közreműködésével teremthető meg a gerjesztett, kiteljesedő önérdekű szerveződés, amely voltaképpen a szervezett piacgazdaság megvalósulását jelenti.

A B-modell olyan gazdasági innováció, amivel átléphetünk a jólét küszöbén és  ami sok  magyar ember számára adhat új esélyt, új lehetőséget a boldogulásra.

Magyar modell, magyar mentalitáshoz igazodó gazdaságszerkezettel. Új gazdasági gondolkodás, ideológia helyett jólétet hozó innováció. Két faktoros gazdasági növekedés, két motor hajtja a gazdaságot.

A B-modell szerinti nagyléptékű gazdaságfejlesztéssel 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, ami a spontán gazdasági növekedés révén csak 50 év alatt jönne létre. A B-modell alkalmazása lehetőség arra, hogy ne kelljen végigjárni egy áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési utat ahhoz, hogy elérjünk oda, ahova rövid idő alatt, jóval könnyebben is eljuthatunk.

A szervezett piacgazdaság képes megjeleníteni a társadalom azon önérdekűségét, hogy a ma Magyarországon élők tudását, képességeit, adottságát figyelembevevő gazdaságszerkezet kialakítása révén jóval többen váljanak az értékteremtő folyamat részesévé és mind kevesebben kerüljenek a támogatást igénylők élethelyzetébe.

A szervezett piacgazdaság sem képes arra, hogy megvalósítsa a gazdasági és társadalmi igazságosságot, de jelentősen közelít ahhoz, kiterjeszti az egyenlő elbánás elvét és számottevően növeli az esélyegyenlőséget.

A szervezett piacgazdaság értékfilozófiája az, hogy az érvényesülés támogatása, annak intézményi háttere sem kerül többe mint a megfelelőség körén kívüliek szociális támogatása, a szociális gondoskodás szervezése, intézményi háttere, ezért az egyén és a társadalom érdeke egyaránt az, hogy elsősorban az egzisztenciális biztonságot élvező, értékteremtő állampolgár élethelyzete teremtődjön meg.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus rendszerében a  legfőbb szervezőerő szerepét felvállaló állam szövetségesének és nem alattvalójának tekinti polgárát, kijelölve az állam és polgára cselekvésének határát. Az állam szolgáltatásokat nyújt polgárának, egyben elvárja, hogy az állam polgára kezdeményezéseivel, képességeinek érvényesítésével, együttműködő cselekvéssel járuljon hozzá a jóléti társadalom megteremtéséhez és legyen részese a rászorulókat, elesetteket segítő társadalom lelkiismeretének.

Ma Magyarországon az értékteremtő tevékenységhez állami támogatást nyújtó intézmények az egyéni vállalkozást tekintik a gazdaság legkisebb alkotóelemének. A B-modell az egyén teljesítőképességét tekinti a gazdaság legkisebb alkotóelemének, amelynek jelentősége abban áll, hogy a tervezés, a szabályozás, a szervezés és támogatás szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az a láncszem, amely a teljesítőképesség és a piacon megjelenő teljesítmény között létezik, amelynek megléte feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az egyén teljesítőképessége piacon megjeleníthető teljesítménnyé alakuljon.

Az egyén teljesítőképességének kihasználatlansága senkinek nem előny, az erőforrások számbavételekor pedig hiányt eredményez, olyan állapotot, amikor az egyén az önfenntartó létezés megteremtése helyett a támogatást igénylő helyzetébe kerül.

Egy ország szervezettsége nem oldható meg a polgárok szintjén, nem oldható meg a civil szerveződések közreműködésével. A közérdeket, a közjót szolgáló, a közakaratot a gyakorlatban megvalósítani képes szervezőerő szerepének a betöltésére egyedül az állam alkalmas. A világban végbemenő változásokhoz való alkalmazkodás, a globalizáció hatásainak ellensúlyozása, a globalizációból nyerhető előnyök feltérképezése csak az állam közreműködésével biztosítható.

A B-modell szerinti állam nem a polgárok életét befolyásoló, beavatkozó állam, hanem a polgárok önrendelkezéséhez való jogát messzemenően  tiszteletben tartó, szervezettséget teremtő, szolgáltató állam. Az állam szolgáltatásokat nyújtó közreműködése nem korlátozza a verseny szabadságát, nem csorbítja a piacgazdaság szereplőinek jogait, de egyenlőbbé teszi a létező lehetőségek megismerését és elérhetőségét.

Az állam szerepvállalása főként a fejlődés korai szakaszában bír nagy jelentőséggel. A szervezettség fenntartása már jóval kisebb feladat mint annak megteremtése.

Idejét múlt, aktualitását vesztett, az új világrend meg nem értéséből adódó követelés az állam szerepének csökkentése, amikor a globalizáció sajátos hatásrendszerével amúgy is kiiktatja a nemzeti érdekek képviseletére, megjelenítésére képes államot.

A B-modell szerint az egyénnek döntő szerepe van a jövő alakításában. A jövő már most befolyásolható azzal, ha egyesek előnyt élveznek, mások hátrányba kerülnek az életútra történő felkészítés során, ezért kiemelten fontos az egyén felkészülését segítő ismeretek, információk egyenlő elbánás elvén történő biztosítása.

A család mint a civil társadalom legkisebb alapegysége egyre kevésbé létező társas állapot és mind kisebb mértékben tölti be az életre történő felkészítés szerepkörét, ezért az alapfokú oktatás részévé kell tenni azon ismeretek átadását, amelyek az alapismereteket jelentik az életút elindításához, a képességek kibontakoztatásához.

Ha az állampolgár teljesítőképességének érvényesülése a cselekvés szabadságának érvényesülését is jelenti, ha fontos értéknek tartjuk az e körben értelmezhető szabadságot, akkor kimondható, hogy a szervezett piacgazdaság kedvezőbb az egyén számára mint a szociális piacgazdaság. A szervezett piacgazdaság jóval inkább megjeleníti az egyszeri életértéket képviselő ember kedvezményezettségét.

A szervezett piacgazdaság nem csak értékfilozófiájában, de az ember sorsával való törődés mikéntjében is lényegesen különbözik a szociális piacgazdaságtól. A szociális piacgazdaság az önérdekű szerveződés révén kialakuló piacgazdaság keretei között megvalósuló önerőből történő érvényesülésre bízza azt, hogy ki marad a megfelelőség körén belül és ki kerül a körön kívülre. A megfelelőség körén belülre maradáshoz nem nyújt segítséget csak a körön kívül kerülőknek, az elbukottaknak ígér vagy ad támogatást.

A szervezett piacgazdaság esetében a cél az, hogy a gazdaság szerkezetének átalakításával, gazdaságszervezéssel a versenyhelyzet a társadalom szempontjából kedvező módon változzon. A megfelelőség köre olyan mértékűre bővüljön, hogy a cselekedni akarók és képesek közül csak kevesen kerüljenek a megfelelőség körén kívülre, a támogatásra szorulók élethelyzetébe, a piacgazdaság arculatában ne a szociális jelleg legyen a meghatározó. Ez a Baranyai-féle nemzeti liberalismus fontos sajátossága.

A szervezett piacgazdaság az egyenlő elbánás elvén, szolgáltatásként nyújtott gazdaságszervezéssel segíti azokat, akik támogatással képesek a boldogulásra, az önálló egzisztenciateremtésre. A kör azonban ezzel nem zárulhat be, nem fogadható el természetes állapotként az, hogy a megfelelőség körén kívül maradó, cselekedni akarók és képesek a kiszolgáltatottság helyzetébe kerülnek, mert a versenyhelyzet leminősítette őket. A cselekedni akaró és képes, de a kedvezőbb versenyhelyzetben is a megfelelőség körén kívül maradó állampolgárok számára folyamatos közmunka lehetőséget kell biztosítani, lehetővé kell tenni, hogy ők is a munkájuk révén jussanak a megélhetésük fedezetéhez.

Az önmaguk életét elrendezni képtelenek számára pedig biztosítani kell a társadalom lelkiismerete által is elfogadható létfeltételeket, a napi létezés tisztességes minimumát.

Ha elismerjük az egyén döntő szerepét a gazdaság, a társadalom formálásában, akkor olyan feltételeket kell biztosítani a számára, hogy az akarata, képessége révén elérhető cselekvési helyzetbe kerülhessen, valós emberi erőforrássá válhasson, a társadalom aktív tagjaként szervezhesse boldogulását, érvényesülését. A cselekedni képes, cselekedni akaró ember nem szűkös kegyelemkenyeret jelentő segélyt vár attól a társadalomtól, amely egyenlőséget, egyenlő elbánást ígér, hanem a számára is esélyt nyújtó szolidaritást, támogatást önfenntartó létezésének megteremtéséhez.

A Baranyai-féle nemzeti liberalizmus  értékrendjére épülő  B-modell az európai szintű szociális gondoskodást a társadalom lelkiismerete által elvárt állami feladatnak tekinti, melyet azonban meg kell, hogy előzzön az önfenntartó cselekvés feltételeinek megteremtése, mert ez inkább az emberhez közeli természetes állapot.

A B-modell szükségszerűen megválasztott új fogalmakat használ – mint például szervezett piacgazdaság, megfelelőség köre, legfőbb szervezőerő stb. – melyek eddig hiányoztak az alkalmazott gazdaságtan kelléktárából.

A KEDVEZMÉNYEZETTSÉG ELVE

A spontán önérdekű szerveződés révén kialakuló pénzközpontú piacgazdaság az egyszeri életértéket képviselő embert alárendeli a profitérdekeknek, az ember voltaképpen profittermelő eszközzé válik.

A pénzközpontú piacgazdaság és társadalom kedvezményezettjei az adott időszakban a legerősebb érdekérvényesítő képességgel bíró személyek és csoportok.

Az önérdekű szerveződés, az önerőből történő érvényesülés folyamatában az érdekérvényesítő képesség a meghatározó, amely nem feltétlenül párosul tehetséggel és tudással. Az önerőből történő érvényesülés versenyhelyzetében nem mindig azok maradnak talpon, akiket ehhez a jog megilletne. Az értékrendet döntően befolyásoló pénzközpontúság folytán az embert szolgáló orvos és tanár munkája leértékelődik. A pénzt szolgáló bankár, banktisztviselő jövedelme többszöröse az embert gyógyító orvos, a tudást adó tanár jövedelmének.

A pénzközpontúsággal szembeállítható az emberközpontúság, a pénzközpontú társadalommal pedig szembeállítható az emberközpontú társadalom. Az emberközpontú társadalomról már sokat írtak és beszéltek, de még soha senki nem fogalmazta meg egyértelműen a jellemzőit, sajátosságait. Emberközpontú társadalom még nem jött létre természetes szerveződés során, a demokrácia és a jogállam keretei között eddig csak pénzközpontú gazdaság és társadalom kialakulása ismert.

Neves közgazdászok és társadalomtudósok közül is többen próbálkoztak azzal, hogy megfogalmazzák egy emberközpontú társadalom jellemzőit, vázolják annak lehetséges formáját. Keynes például a Democracy and Efficiency című művében liberális szocializmusról ír. Az általa elképzelt társadalom tiszteletben tartja az egyén vállalkozását, tulajdonát, hitét, meggyőződését, szabad választását, de fellép a szociális és gazdasági igazságosság érdekében és gazdasági célokat valósít meg.

Valójában az emberközpontúság egy jól hangzó, de meghatározhatatlannak tűnő fogalom, amely nem jeleníthető meg a társadalom szerveződésében, így számon sem kérhető.

Az emberközpontúság helyett – úgy vélem – célszerűbb a kedvezményezettség elvét használni, mert az egyszeri életértéket képviselő ember kedvezményezettségének köre pontosítható, ebből adódóan megjeleníthető a gazdaság és a társadalom szerveződésében, ezért számon is kérhető.

A kedvezményezettség elvének érvényesítése beilleszthető az önérdekű szerveződés révén kialakuló gazdaságba és társadalomba, így nem kell kitalálni valamilyen illuzórikus társadalmat, egyfajta természetes úton meg nem valósítható művi formációt.

Új időket élünk! Az új világgazdasági rend, a globalizáció felerősíti a versenyt, eleve megfelelőkre és elbukottakra osztja a társadalmat.

Mai demokráciánkban már nem az állam jelenti a szabadság korlátjait, ma már a szabadság anyagi javak birtoklása nélkül kinyilatkoztatás csupán! Ma már a szabadság a napi megélhetéshez szükséges javak és szolgáltatások elérhetőségét is jelenti. A törvény egyenlő szabadságot biztosít, de ez a valóságban másképpen érvényesül. Más a versenyben megfeleltek és más az elbukottak szabadsága. Az erős érdekérvényesítési képességgel bírók, a szolgáltatásokat megfizetni képesek a szabadság magasabb fokát élvezhetik.

Az önérdekű szerveződés mozgatórugója a haszonelvűség, de nem fogadható el, hogy a társadalom szerveződésében is kizárólag a haszonelvűség legyen a meghatározó, az erkölcs és más fontos értékek a peremre szoruljanak, a társadalom fogyasztói közösséggé sorvadjon.

EMBERTŐKE

A ma Magyarországon élők tehetsége, tudása, teljesítőképessége jelenti az embertőke fogalomkörébe sorolható – országon belüli – értékteremtő erőt és képességet.

A gazdaság, a társadalom az egyénre épül. Az ország értékteremtő képessége csak úgy növekedhet, ha mind többen kerülnek olyan helyzetbe, hogy teljesítőképességük piacon megjeleníthető teljesítménnyé érjen, mind többen válnak az önérdekű szerveződés részesévé és mind szélesebb körben valósul meg az önerőből történő érvényesülés folyamata.

Akkor, ha a hatalmat gyakorlók megmásíthatatlan tényként fogadják el a globalizációs versenyhelyzetet, a verseny sűrű rendet vág a létező embertőkében, az embertőke egy jelentős része a megfelelőség körén kívülre szorul. A társadalom versenyhelyzethez igazodó átszabása nem a választók akaratának a teljesítését jelenti. Ők olyan gazdaságot, olyan országot szeretnének, amelyben – a ma itt élők tudását, képességeit figyelembe véve – a legszélesebb körben, a legteljesebb módon megvalósulhat az emberek boldogulása.

Az állam – a köz által ráruházott feladatként – felvállalhatja, hogy gazdálkodik polgárai teljesítőképességével és mint legfőbb szervezőerő a globalizációból nyerhető előnyöket feltérképezve, a nemzeti érdekeket megjelenítő gazdasági stratégiát kidolgozva, új, jóval kedvezőbb versenyhelyzetet teremt, amelynek következtében nőhet a megfelelőség körén belülre kerülők száma és csökkenhet a körön kívül maradottak, a támogatásra szorulók aránya.

A rendszerváltást követően a fejlődés korai szakasza alatt körvonalazódik az a Magyarország, amely a most cselekvőknek az építményt, az utódoknak pedig az alapot jelenti. A fejlődés korai szakasza végén már láthatóvá válik, hogy milyen fejlődési pályára állt az ország, milyen gazdasági és társadalmi viszonyok jelentik a boldogulás lehetőségeit és korlátjait.

Úgy tűnik, hogy a jellemzően ipari Magyarország építése a cél, amelynek következménye, hogy a meghatározó arányt tekintve foglalkoztatotti társadalom alakul ki.

Erre utal az a jellemző adat is, amely szerint a magyar gazdaság produktumának csak a harminc százalékát adják a kis- és közepes vállalkozások, ennek leképeződése a társadalomban is látható. Az a szándék, hogy a nagy gyártókhoz kapcsolódó beszállítói kör bővülése folytán majd jelentősen nő az ipari vállalkozások száma, eddig sem vált széleskörű valósággá és áttörést hozó fordulat a jövőben sem remélhető.

A létező valóság az, hogy ehhez egyrészt nincs elegendő vállalkozói tőke - megfelelő önrész nélkül nincs hitel lehetőség sem -, másrészt nincs elégséges szervezettség, de talán még erősebb tényező, hogy számos esetben a szakmai felkészültség, a magas szintű követelményeket kielégítő szakmai tudás is hiányzik.

A magas technikai színvonalat képviselő iparágak igényelte szakmai képzettséget csak a társadalom egy kisebb hányada képes megszerezni, a boldoguláshoz viszont mindenkinek egyenlő joga van.

A boldoguláshoz mindenkinek joga van! Ezért olyan gazdaságszerkezet kialakítása lenne szükséges, amely a ma Magyarországon élők képességeit, adottságait és szándékait figyelembe véve biztosítja a boldogulás, az önfenntartó létezés megteremtésének a lehetőségét.

A szolgáltató ágazatok nagyarányú fejlesztése, így például az üzleti-kereskedelmi  központok létrejötte számos új lehetőséget biztosíthatna a vállalkozásra, az iparban nem hasznosítható képzettséggel bírók és a képzetlenek foglalkoztatására.

Az egyén teljesítőképessége – az emberi erőforrás – a gazdaság legkisebb alkotóeleme, amelynek piacon megjeleníthető valós teljesítménnyé érése információs, gazdaságszervező, piacteremtő szolgáltatással segíthető.

A kapitalizmus csak a piacon megjeleníthető teljesítményt értékeli.

Az állam azzal, hogy segíti az egyén teljesítőképességének kibontakozását, teljesítménnyé érését nem szociális gondoskodást teljesít, ez voltaképpen a köz érdekét szolgáló gazdasági önérdekűség, mert ezzel az ország gazdaságának teljesítménye, értékteremtő képessége bővül.

Az embertőke értékteremtő képességének kialakulásában jelentős szerepet játszik az oktatás, a tehetséggondozás.

Az oktatás egyik fontos értékmérője az, hogy az átadott ismeretanyag mennyi használható és mennyi hasznosítatlan tudást hordoz. Nem vitatható, hogy az általános műveltség megszerzéséhez, ahhoz, hogy az ember megismerje a körülötte lévő világot és helyét a világban sokrétű tudásanyag átadása szükséges, de ez nem csökkentheti azon követelmény súlyát, hogy egy új nemzedéknek olyan tudásra is szüksége van, amely számára az életút során gyakran hasznosítható, az életben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen ismereteket jelent.

Az egyénnek szüksége van olyan tudásanyagra, amely a boldoguláshoz, a versenyhelyzetre történő felkészítéshez szükséges ismeretek birtoklását, a testi és lelki egészség megőrzéséhez, a siker eléréséhez, a kudarc elviseléséhez nélkülözhetetlen képességek megszerzését jelenti. Ezek jellemzően olyan ismeretek, amelynek átadására az oktatókat sem készítették fel, ezen ismeretanyag tartalmi összetevőit az oktatást tervező és szervező szakemberek közül is csak kevesen ismerik. Kevesen vannak, akik a szóban forgó ismeretanyag birtokában képesek azt közérthető, közreadható módon megfogalmazni, ezért az ő elérésük, megnyerésük kulcsfontosságú ahhoz, hogy ez a tudás összeálljon és az oktatandó ismeretanyagba beemelhető legyen.

Az oktatás nem lehet öncélú! Az oktatás függetlensége, szabadsága nem jelentheti a társadalom valós szükségleteihez nem igazodó képzés autonómiájának fenntartását. A rendszerváltást követően egyes intézmények demokratikus átalakulás révén szerzett autonómiája azt eredményezte, hogy esetükben nem következtek be a társadalom akarata szerinti lényegi változások.

E körben említhető az igazságszolgáltatás, a sport, a kultúra, a tudomány, az oktatás több területe, intézménye. A diktatúra időszakában ezen intézmények struktúráját az állampárt alakította ki, a látszólagos autonómia ellenőrzését pedig az biztosította, hogy a vezető személyi állomány az állampárt tagja illetve elkötelezettje volt.

A rendszerváltást követően az új autonómia döntéshozói nem egy esetben a változás jeleit felmutató, de érdemi változást nem eredményező átszervezéssel, alaki, formai változtatásokkal képzelték el az adott intézmény beilleszkedését az előző értékrenddel szemben álló, merőben más ideológiai és erkölcsi alapokon épülő új társadalmi rendszerbe, mely tulajdonképpen az önérdekűség átmentésének kényszere, a lehetetlen megkísérlése volt.

Az Antall-kormány egyik nagy hibájaként említhető a látszatváltozások valósként történő elfogadása, ez túl nagy árat jelentett a képzelt békességért.

Nem létezhet olyan autonómia – a szakma bűvszó alatt sem –, amely egy szűk érdekcsoport kiváltságainak átmentésére nyer ellenőrzést nélkülöző jogosultságot. Az adóforintokból fenntartott autonómia a vezetőinek megválasztása, intézményi struktúrájának szabad alakítása tekintetében élvezhet önállóságot, de nem nyerhet felmentést az alól, hogy a társadalom elvárásainak megfeleljen, a társadalom igénye szerinti teljesítményt produkáljon.

Gyönyörű tájon élünk, de nincsenek vagyont érő természeti kincseink, nincs tengerpartunk, a legnagyobb nemzeti kincsünk állampolgáraink tehetsége, amellyel gazdálkodni a mindenkori kormányzat kötelessége.

A tehetségek felkutatása, a tehetséggondozás az állam el nem hárítható kötelessége. Az országnak azokra a tehetségekre is szüksége van, akiknek nem jut családi törődés, akiket sorsuk a hátrányos helyzetűek közé taszított.

A látványosságot jelentő, gyors népszerűséget teremtő sportágakban a tehetségnek pénzben mérhető értéke van, nagy összegekért adnak-vesznek sportolókat, de az eredményt felmutató edzők is magas összegekért szerződnek.

A tehetséggondozást, a tehetségekkel való foglalkozást felvállaló tanárok munkáját, teljesítményét nem díjazza a piac, ezért az állam kötelessége kell, hogy legyen a tehetséggondozás finanszírozása, a tehetséggondozást vállaló tanárok e munkával arányban álló díjazásának biztosítása.

A tehetségek kiválasztódása tekintetében fontos szerepet játszik a siker elérhetőségének láttatása, a versenyszellem megteremtése, ezért minél több versenyt, pályázatot kell meghirdetni, ösztönzést jelentő értékes díjakkal, jutalmakkal. Amerikában már a középiskolában a diákokba ivódik az a versenyszellem, ami szükséges a győzni akaráshoz, a kudarc elviseléséhez, a kitartó küzdéshez, a sikeres életúthoz.

Ha valóban képességeink és lehetőségeink szerint akarunk élni, akkor nem kerülhető meg a tárgyilagos önvizsgálat sem.

Nemzeti sorcsapásaink kikerülhetősége talán vitatható kérdés, de arra nincsen magyarázat, hogy a kiemelkedő tudás birtokosai, a változások elindítására képesek közül többen hagyták el az országot mint akik maradtak, mintha a nép kivetette volna magából az átlagtól különbözőt, a középszerűn felülit.

A ránk erőltetett diktatúra, a kádári középszerűség térnyerése negyven évre adhat magyarázatot, de a folyamat előtte is zajlott és napjainkban is megfigyelhető. Nincs a világon még egy ilyen kis létszámú népesség, amely ennyi híres tudóst, feltalálót, művészt adott volna a világnak, Nobel-díjasaink száma önmagáért beszél.

Kutatók keresték a magyarázatot a tehetségek átlagosnál jóval nagyobb számban történő előfordulására, az általános vélekedés az volt, hogy a rejtély a magyar nyelvben keresendő. A magyar nyelv képi gazdagsága, a nyelvben rejlő kombinációs lehetőség jelenti a magyarázatot. A magyar nyelv használata az első értelmes szó kimondásától életünk végéig csiszolja, pallérozza elménket. A magyar nyelvű beszéd folyamatos és intenzív logikai tevékenységet igényel, amely tréningben tartja az agyat, szerepet játszik a kreativitás létrejöttében.

A magyar nemzetnek minden időben szüksége van olyan elitre, aki országban is képes gondolkodni és birtokolja mindazon képességet és tudást, amely révén alkalmassá válhat arra, hogy az ország jelenének és jövőjének alakításában tevőlegesen részt vegyen.

Az elitképzés szervezett megvalósítása tudatos felkészülést jelent a jövőre, de a csoportos elitképzés nyújthatja azt a többletet, amely bizonyosságot ad a gondolati építkezés helyességét illetően és olyan érvrendszer kifejlesztésére nyújt lehetőséget, amely az önépítkezés során nem szerezhető meg. A gondolati építkezés során halmozódó tudásanyag összemérése, az érvek ütköztetése, a következtetések helyességének igazolhatósága csak a csoportos képzésben, a viták révén válik lehetségessé.

A csoportos elitképzésben a viták lehetősége, az előadásmód, kifejezésmód formálása, az érvek folyamatos ütköztetése révén, a támadó és védekező érvelés gyakorlása által teremtődhet meg az a rutin, amely a folyamatos döntési kényszerhelyzetben a legkisebb hibaszázalékkal történő döntéshez, a közszerepléshez, a magas szintű támadó és védekező érveléshez feltétlenül szükséges.

Jelenbéli kötelességünk, a jövő iránti felelősségünk, hogy országunkban a tehetséggondozás minden szinten megvalósuljon.

TÁRSADALMI TŐKE

Francis Fukuyama amerikai társadalomtudós írja Bizalom című könyvében: “ Egy civil társadalom boldogulása, gyarapodása az illető nép természetétől, szokásaitól, etikájától függ, ezek az összetevők csak közvetve, tudatos politikai tevékenységgel alakíthatók, s a kultúrát megillető tisztelettel kell fenntartani és óvni őket.”

Fukuyama szerint a társadalmi tőke fontosabb a gazdasági tőkénél, mert a bizalom, a spontán társas készség birtokában bármely nemzet jóval rugalmasabban, kevesebb áldozattal tud alkalmazkodni a változásokhoz.

A spontán társas készség alatt a közös normák szerinti együttműködést érti, a társadalmi tőke pedig az erkölcsi értékrend, a szokások átöröklődése folytán jön létre és halmozódik. A társadalmi tőke létrejöttéhez és halmozódásához nemzedékek sora szükséges. Fukuyama szerint az amerikai, a német és a japán gazdaság sikere jelentős részben a társulási készség érvényesülésének, az önszerveződő közösségek létrejöttének tudható be.

A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a természetes fejlődésük során kialakult az a társadalmi tőke, amely biztosítja a gyors változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás képességét. A nyugati társadalmakat a szervezettség megannyi láthatatlan szála szövi át. Az ottani gazdaságban létezik és folyamatosan bővül, rendszeresen megújul az a kapcsolatrendszerként is felfogható mechanizmus, amely segíti az egyént az önerőből történő érvényesülésben.

Magyarországon a rendszerváltás előtti negyven esztendőben nem volt lehetőség a társadalmi tőke létrejöttére. Az erkölcsi értékrend, a szokások átöröklődése csak egyes családi közösségekben, szigetszerűen valósulhatott meg.

Fukuyama szerint a civil társadalom a családra épül, a legkisebb társadalmi közösségre, amely által az emberek részesei lesznek kultúrájuknak és megkapják a szükséges képességeket, hogy a nagyobb közösségekben is helytálljanak.

Ma Magyarországon a helytálláshoz, a boldoguláshoz szükséges képességeket a család mind kevesebb esetben képes biztosítani. A szülők figyelmét lekötik az egzisztenciateremtés, a napi megélhetés problémái, a kettészakadt családok esetében pedig még rosszabb a helyzet.

Az iskola lehet az egyedüli szervezett közösség, amely a család híján lévő gyermekeknek – és azoknak, akiknél erre nem terjed ki a gondoskodás – az oktatás keretében próbálja megadni az alkalmazkodáshoz, az életben való boldoguláshoz szükséges alapvető képességet, amely a minimális alapot jelentheti az eligazodáshoz, az életút elindításához.

Vannak országok, ahol a hagyományok, szokások íratlan törvényt jelentenek, ezek átöröklődése, tiszteletben tartása az ottani kultúra megkérdőjelezhetetlen részét képezi.

Senki nem másíthat azon, hogy magyarnak születtünk. Magyarok vagyunk, a magyar múlt örökösei és átörökítői.

KREATÍV TUDÁS

Kétfajta tudás létezik. Az egyik a megtanult ismereteket alkalmazó tudás, a másik az újat kitaláló, a nem létezőt létrehozó, a problémákra merőben új megoldásokat szülő tudás, a kreatív tudás.

A kreativitás képességével bíró személy képes arra, hogy a megtanult ismeretek alkalmazásában is jó eredményt érjen el, bár rá inkább jellemző, hogy őt mindig az új kitalálása, új megoldások keresése foglalkoztatja.

Aki viszont nem bír a kreativitás képességével, az két diploma és három idegennyelv ismeretében sem képes arra, hogy a problémákra új megoldásokat keressen, mert ő adottságánál fogva a megtanult ismeretek magas szintű alkalmazására képes.

Az elmúlt 35 év azt mutatja, hogy Magyarországon a kormányzati és államigazgatási struktúrában, az ezt segítő szakértői körben igen magas az alkalmazott tudás aránya, ám szinte teljesen hiányzik a kreatív tudás, a kreatív problémamegoldó képesség.

Az ország számára mindkét tudás fontos, ezért ha a kormányzat nem gondoskodik a kreatív tudás kormányzati struktúrába történő beemeléséről, egyáltalán a kreatív tudás képességével bírók kiválasztásáról, a kreatív tudás birtokosainak megtalálásáról, akkor hiányozni fog a kormányzati struktúrából, a kormányzat szellemi erőforrásából a fejlődés irányára és lehetőségeire merőben új megoldásokat vázoló tudás, holott az országban bőven van belőle.

Egy elemzés szerint - a kreativitás érvényesülését vizsgálva a világon - az amerikaiakra az jellemző, hogy a problémát megismerve rögtön a megoldásra koncentrálnak, a japánok ezzel szemben először hosszasan elemzik a problémát és csak annak alapos ismeretében kezdik keresni a megoldást, a magyarokra meg az a jellemző, hogy amikor megismerték a problémát alszanak rá egyet és csak úgy beugrik a megoldás.

Az elemzés szerint nagyjából általánosítható, hogy egy országban a lakosság 6-8 %-a rendelkezik a kreativitás képességével, ami alatt az értendő, hogy az e körbe sorolható személyek egy probléma megoldására általában nem a hagyományos megoldásokat választják, hanem valami újat, sajátosat, célravezetőt.

A magyar lakosság körében ez az arány 10-12 %. A kreativitás magasabb szintjét vizsgálva, 10 millió magyarból mintegy 50 ezer emberre mondható az, hogy átlagon felüli, kiemelkedő kreatív képességgel rendelkezik, nagyjából ezerre tehető azok száma, akiknek kreativitása, az összefüggéseket felismerő és problémamegoldó képessége a "szuper" kategóriába sorolható, akiket akár zseninek is nevezhetnénk és nagyjából 50 fő lehet a 10 millióból a pengeagyúak, a szuperzsenik száma, akik világviszonylatban is állnák a versenyt.

Magyarországon nem előny a kreativitás képessége. Van ahol a kreativitást kiszámíthatatlan, sőt szükségtelen tényezőnek tartják, noha nyilvánvaló, hogy a kreativitásnak kitüntetett szerepe van a megújulásban, új utak, új fejlődési irányok keresésében..

A BARANYAI-FÉLE NEMZETI LIBERALIZMUS szerint szükség van egy olyan új nemzetalakzatra, amely a világon bárhol élő magyaroknak az egymásra találás lehetőségét, az összetartozás érzetét biztosító szabadon vállalható szellemi, akarati, cselekvési közösség lehet.

MAGYAR NEMZETKÖZÖSSÉG 

125 év után már bizonyosság, hogy Trianon sebei soha nem gyógyulnak. Az önsajnálat és acsarkodás helyett megoldásra van szükség! Ha létezik megoldás? Megoldás kell, amelynek nem része a gyűlölet, az ellenségeskedés.

A múlt nem állítható vissza! A választható út a jövőbe vezet.

De létezik egy másik érv, másik tény is. Mióta Magyarország az EU tagja lett számosan kelnek útra, telepednek le az anyaországon kívül, mert boldogulásuk így diktálja. Ők magyarok akarnak maradni, noha egy másik kultúrában, más körülmények között élik jövőbeni mindennapjaikat.


Olyan, politikai orientációtól, hitbéli hovatartozástól független új nemzetalakzatra van szükség, amely globális szervezeti keretet biztosít a nyelvük, kultúrájuk alapján magukat magyarnak vallók, és ez alapján összetartozást vállalók számára.

Az akarati és cselekvési közösség szabadon választható formájában jelenlétet vállalók alkotják majd azt a magot, azt a vonzást eredményező tömeget, amely az idők során magához húzza és megtartja a világ magyarságának jelentős részét.

Azok jelentik majd a magyarságot éltető új globális magyar nemzetalakzat, a Magyar Nemzetközösség építőköveit, akik – bárhol is éljenek a világon – magyarságuk, nyelvük, kultúrájuk alapján önként vállalják az összetartozást, megteremtik az összetartozást intézményesítő szervezetek anyagi forrásait és működési rendszerét.

A Magyar Nemzetközösség lehet a világon az első, az összetartozást szabad akaratuk alapján vállaló egyénekből szerveződő globális nemzetalakzat, amely az egész világra kiterjedő szervezeti keretet biztosít a nyelvük, kultúrájuk alapján összetartozást vállalók számára.

A Magyar Nemzetközösségnek nem lesz területe, de lesznek intézményei, kórházai, egyetemei, nyugdíjas otthonai, szállodái, üdülői és vállalkozásai.

A Magyar Nemzetközösség a magyar nyelv, a magyar kultúra megtartásán túl segítséget nyújt az egyéni és csoportos boldogulás különböző modelljeinek megvalósításában.
Az új nemzetalakzat szervezeti kereteiben a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás számos formája és lehetősége létezik majd a Föld különböző részein élő magyarok között, a gazdasági tevékenység, a kultúra, az utazás, az üdülés vonatkozásában egyaránt.

A Magyar Nemzetközösség fontos célja lesz, hogy a magyarok számára az általános jólét, a magas fokú szociális gondoskodás, a világ élvonalához sorolható egészségügyi ellátás, a nívós oktatás és kultúra jelentse az elérhető állapotot és ne a szűkölködés, a kilátástalanság legyen a meghatározó.

Az új globális magyar nemzetalakzat, a Magyar Nemzetközösség anyagi bázisát egyrészt a különböző országokban élő tagok alapítványi befizetései adják, amelyeket a helyi törvények szerint levonhatnak az adójukból, másrészt az új nemzetalakzat helyi és központi szervezeteit, azok programjait, célkitűzéseit támogató bankok, gazdasági társaságok, magánszemélyek adományai növelik, harmadrészt pedig az új globális magyar nemzetalakzat által létrehozott és működtetett bankok, szállodák, szolgáltató létesítmények, áruházak és egyéb gazdasági tevékenységet folytató létesítmények bevételeiből származó haszon egészíti ki.
Az új globális magyar nemzetalakzat egyik fő célja a magyar nyelv és kultúra ápolása, amiben fontos szerepez játszhat a Magyar Színészek Világtársulata, amely a különböző földrészeken élő magyarok számára – a világot járva – tart magyar nyelven előadásokat.

A tehetséges magyar fiatalok a Magyar Nemzetközösség ösztöndíjait megpályázva tanulhatnak a világ különböző egyetemein, főiskoláin, ilyen ösztöndíjjal folytathatnak szakmai gyakorlatot Európában, Amerikában vagy Ausztráliában.

A Magyar Nemzetközösség kereteiben megvalósuló programok segítik az összetartozást, a közösségbe való tartozást vállaló fiatalokat az életút megkezdésben, az érvényesülés különböző módozataiban, a rászorulókat pedig a krízishelyzetek megoldásában, a felemelkedésben.

A Magyar Nemzetközösség telefonkönyvét fellapozva megkereshető az európai, amerikai vagy ausztráliai magyar hotelek telefonszáma, címe, ahol magyar nyelven kapható felvilágosítás, ahol a nemzetalakzat közösségének tagjai kedvezményes áron kaphatnak szállást, ellátást.

A Magyar Nemzetközösség által a világ különböző részein működtetett nyugdíjas otthonok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a felelős gondoskodás békés, nyugodt öregkort biztosítson az új nemzetalakzat nyugdíjalapjaihoz tartozók számára, és arra is, hogy az e körbe tartozó nyugdíjasok évente akár a tengerentúlon, Amerikában vagy Ausztráliában lévő otthonokban, üdülőkben is eltölthessenek néhány hetet.

Az új nemzetalakzat közösségébe tartozók számára természetes lesz, hogy szabadságukat a világ számos helyén található – a Magyar Nemzetközösség által működtetett – üdülőcentrumok valamelyikében töltsék, ahol otthon érezhetik magukat, anyanyelvi közösségben lehetnek, kedvezményesen üdülhetnek.

A Magyar Nemzetközösséghez tartozó vállalkozók, üzletemberek számára az üzleti kapcsolatteremtés számos új módozata létezik, így a közösség telefonkönyvében és cégregiszterében történő tájékozódástól az új nemzetalakzat gazdasági információs rendszere által nyújtott szolgáltatásokig, de segíti őket a Magyar Nemzetközösség kapcsolatrendszere és befolyása is.

A Magyar Nemzetközösség gazdasági stratégiája, a jövedelemtermelő gazdasági koncepciók és pénzügyi konstrukciók biztosítják a nemzetközösség körébe tartozók számára az általános jólét, a magas fokú szociális gondoskodás, a világ élvonalához sorolható egészségügyi ellátás, a nívós oktatás és kultúra fedezetét.

Az új nemzetalakzat kilenc kormányzóságában, Európában és a tengerentúlon több kórház és szanatórium működik, ahol a világszínvonalú orvosi ellátás mellett a magyar nyelvű kommunikáció is biztosított lesz a közösségbe tartozók számára.

A kilenc kormányzóságból álló új globális nemzetalakzat élén a szövetségi gyűlés által választott nádor áll. Az európai és tengerentúli kormányzóságok élén pedig a választott kormányzók állnak.

A Magyar Nemzetközösség az összetartozást vállaló magyarok számára az egymásra találás új lehetőségét jelenti, önként, szabadon vállalható, szellemi, akarati, cselekvési közösség létrehozását, működtetését és nem utolsósorban az összetartozásból adódó biztonság érzetét.

Baranyai  József  

JÓLÉTI FORDULAT : ÉLETÚT  TÁMOGATÁSA

A változás elindítója és mozgatórugója általában a társadalmi elégedetlenség.
Társadalmi elégedetlenség a közállapotok miatt, az alacsony bérek és alacsony nyugdíjak miatt, a nehéz megélhetés miatt.

 
Társadalmi elégedetlenség az ellenérzést kiváltó hatalomgyakorlás, a szabadságjogok megnyirbálása, a demokrácia korlátozása miatt. Magyarországon szinte mindegyik ok fennáll, a társadalmi elégedetlenség mégsem tükröződik a választói támogatottságot vizsgáló felmérésekben.

A különböző kutatások azt mérik, hogy a magyar emberek többsége szerint  rossz irányba mennek a dolgok, a magyar emberek 60-80 %-a elégedetlen. Ennek ellenére a felmérések szerint a kormánypárt utcahosszal vezet az ellenzéki pártok előtt.

Mi a titka annak, hogy a Fidesz kormánya szinte bármit megtehet? Szembemegy a társadalom akaratával, intézkedéseivel ismétlődően szítja a társadalmi elégedetlenséget, szavazótábora mégsem csökken.

Egyik érv az lehet, hogy hiányzik a jobbat felmutató alternatíva. De ha lenne ilyen ellenzéki oldalon, akkor is probléma van a hitelesség kérdésével. A társadalom nem felejtette el az " elmúlt nyolcévet " , amikor a megoldások helyett csak a problémák sokasodtak. Normál közállapotok esetén ezt halványítaná és lassan kimosná a köztudatból a feledés homálya, ám a kormány és kormánypárt hetente tesz arról, hogy ne így legyen.

De létezik egy másik érv is, amivel a dolgok állása és alakulása iránti közömbösség magyarázható. 

Akár tíz évre is tehető annak a szívós munkának az időtartama , ami ahhoz kellett, hogy létrejöjjön Magyarországon az a megcélzott állapot, amikor a tények már nem számítanak és hangulatkeltéssel vezérelhető a választási akarat.

Alapszabály, hogy egy folyamatosan sulykolt ellenségkép, a veszély láttatása. a félelem permanens érzete tartsa egy táborban az erre fogékony választókat. Az országra és Európára törő migránsok millióival való riogatás és persze a főgonosz - Soros György  - meg a háttérhatalmak nem szűnő emlegetése.

Be kell égetni a választók tudatába, hogy akik most kormányoznak megvédenek bennünket, még Brüsszelnek is megálljt parancsolnak. Ebben a helyzetben reménytelen kísérlet a programalapú meggyőzés.

Vidéken pedig arra is kevés az esély, hogy eljusson az információ a megcélzott választókhoz. A figyelem középpontjában egyébként is a megélhetésért folytatott küzdelem áll, az hogy minden nap kerüljön étel az asztalra. 

A választói passzivitás, közöny, érdektelenség vonatkozásában változás csupán a személyes érintettség okán és vonalán érhető el. 

ÉLETÚT TÁMOGATÁSA SZÜLETÉSTŐL AZ ÉLETÚT VÉGÉIG 

Az életút támogatása minden magyar ember életét, élethelyzetét érintő jóléti fordulatot jelent. Ennek keretében havi 100 ezer forintos jövedelempótlék jár minden magyar állampolgárnak - aki a LAVAP tulajdonosa - születésétől az életút végéig. Ezt a támogatást nem az állam fizeti, hanem a LAVAP , a magyar emberek közös tulajdonát képező lakossági vagyonalap utalja.

HOGYAN TUDNÁNK UTÓLÉRNI AUSZTRIÁT, HA MI ELLENKEZŐ IRÁNYBA MEGYÜNK?

2026-ban győzni kell az európai magyaroknak!

" 2026-ban győzni kell az európai magyaroknak, hogy újra a nyugathoz tartozzunk és az illiberális munkaalapú rendszer helyett az európai értékrend alapján álló demokratikus jóléti rendszer építése legyen a cél, ahogyan azt államalapító István király akarta. "

        

OLAJOS KÉRDÉS

A belgrádi vasút helyett miért nem belgrádi kőolajvezetéket építtetett az Orbán-kormány? A belgrádi vasút nélkül meglennénk, szakértők szerint 1000 év alatt sem hozza be az árát!

Olyan Szerbián áthaladó kőolajvezetéket amibe montenegrói kikötőben szivattyúzzák be a tankerekből lefejtett orosz olajat. Most nem lenne gond, nem a magas szállítási díjat felszámító horvát Adria vezeték használatáért kellene könyörögni, mivel azon a horvátok nem hajlandók orosz olajat szállítani.

És ez csak egy melléfogás, egy a számos elhibázott, időben meg nem hozott, elmulasztott döntések közül, amelyek közrejátszottak abban, hogy az EU tagországai közül szinte mindenben utolsók vagyunk. De az országot ellepő plakátokon az olvasható, hogy itt nálunk az ész, az okosság és az EU az ostoba.

MI AKARJUK MEGMONDANI AZ EU VEZETÉSÉNEK, HOGY MIT KELLENE TENNIE.  SZERENCSÉRE NEM HALLGATNAK RÁNK.

A belgrádi vasútvonal árából, amit ráadásul igen drága hitelből építettünk 2  az Adriától Százhalombattára jövő kőolavezeték plusz 2 ugyanezen a nyomvonalon futó gázvezeték lett volna megépíthető.

Ugyancsak kérdés mi van a türk olajállamokkal? Miért nem jön azeri olaj, amit ellenvetés nélkül szállítana a horvátok Adria vezetéke? Miért nem jöhet a szükséges mennyiségű orosz olaj a Déli áramlat vezetéken a török irányból?

Egyáltalán mi hasznunk lett a Türk tanácsból, a türk kapcsolatokból ami a neres csodavárás része volt? Itt székel a Türk Tanács, ha ennyit költöttünk a türk kapcsolatokra, akkor miért nem veszi a kormány igénybe a türk segítséget az orosz olaj pótlására?

És a kormányprogram:  FOLYTATJUK.....

JÁR A JÖVEDELEMPÓTLÁS A MAGYAR

EMBEREKNEK!

A hibás kormányzás,

a csúcsra járatott korrupció,

a hozzáértést nélkülöző politikai döntések, az önérdeket, pártérdeket szolgáló vezetői viszonyulás,

az elfogult és aránytalan elosztás,

a korrupt támogatáspolitika 

hatalmas jövedelemveszteséget okozott a magyar társadalom jelentős részének.

A EGYENLŐ ELBÁNÁS ELVÉN AZONOS MÉRTÉKŰ KOMPENZÁCIÓ ILLETI MEG A VESZTESEKET, A MAGYAR EMBEREKET!

ENNEK MÓDJA: LÉTRE KELL HOZNI A LAKOSSÁGI VAGYONALAPOT AMINEK TULAJDONOSAI  MAGYAR EMBEREK LESZNEK ÉS A JÖVEDELEMPÓTLÁS ÚGY VALÓSUL MEG, HOGY A LAVAP MŰKÖDTETÉSÉBŐL, BEVÉTELEIBŐL HAVONTA OSZTALÉK FORMÁJÁBAN  AZONOS MÉRTÉKBEN RÉSZESEDNEK.

HUNGARIAN  DREAM 

1./   Magyarnak születtél Magyarországon. Ezzel a születésed  pillanatától Magyarország legnagyobb vagyonalapjának a résztulajdonosa lettél. A Lakossági Vagyonalap / LAVAP / születésed után számlát nyit neked a LAVAP bankjában és életed végéig erre a számlára utalják a téged mint tulajdonost megilltő osztalékot, más néven adómentes pótjövedelmet.

2./  23 éves korodra 30 millió forint gyűlik össze a LAVAP számládon, úgy, hogy ehhez a szüleidnek egy forintot nem kellett hozzáteni, mert a havonta utalt 100 ezer forint 23 év alatt  27,6 millió forintra nő és kamatokkal együtt a számládon lévő összeg eléri a 30 millió forint.

Ebből 26 millió forintért tudsz venni egy kisebb lakást, kedved szerint berendezheted, és tudsz venni egy jó állapotú használt autót. Ez azt jelenti mindened megvan ami egy fiatalnak kell az életút elkezdéséhez. Berendezett lakás, autó.

A lakásod fennntartása nem jelent gondot, a továbbra is érkező havi 100 ezer forint elég a rezsire, benzinre, egyéb kiadásokra és még a nagybevásárlásra is futja.

Amennyiben  Budapesten szeretnél lakást venni, olyan kerületben ahol a rendelkezésre álló 30 millió forint kiegészítésére hitelt kell felvenned, az sem jelent gondot, mivel a hitel törlesztését megoldhatod a havonta a számlára érkező 100 ezer forintos pótjövedelemből.

Mivel nem kell spórolnod lakásra, autóra, amit keresel annak akár egészét vagy belátásod szerinti részét utazásra, szórakozásra fordíthatod, persze félre is teheted valamilyen célod megvalósítására. Egy gondtalan élethelyzet, anyagi gondok nélküli időszak vár rád a fiatalság azon korszakában amikor leginkább igény van arra, hogy aktívan éljen, szórakozzon, utazzon az ember...

Ami a lényeg, nem vagy kényszerhelyzetben, hogy a lakáshoz jutáshoz, az önerő megteremtéséhez, a hitel fizetéséhez majd hosszú időn át spórolnod kell és sok mindenről le kell mondani, visszafogott, a költekezést mellőző életet kell élned a fizetési terhek miatt.
Nem vagy ahhoz kötve, hogy csak szülői segítséggel, szülői támogatással lehet fiatalon berendezett lakásod, autód mivel minden magyar fiatal számára egyformán elérhető, létező lehetőséget jelenthet, hogy 23 éves korára összegyűljön a LAVAP banknál vezetett számláján a 30 millió forint. 

3./  Ugorjunk az időben oda amikor majd megtalálod a párodat, akinek hasonlóan van lakása, autója, mert az ő számláján is felhamozódott a 30 millió forint. Adódó lehetőség, hogy a 2 kis lakást elcserélitek egy nagyobbra, akár úgy, hogy eladjátok és vesztek nagyobbat  és máris megvan a közös élethez megfelelő nagyobb lakás. Már havi 200 ezer forint áll rendelkezésre a munkából szerzett jövedelmeteken felül a 2 LAVAP számlára érkező kétszer 100 ezer forintot figyelembe véve.  És jöhetnek a gyerekek.

A munkából szerzett jövedelmeteket kiegészíti a 2 lavapos számlára érkező összesen 200 ezer forint, ami így gondtalan, nélkülözés nélküli egzisztenciális háttért biztosíthat.

4./  Aztán elérkezik az idő amikor gyerekeitek felnőnek és az ő számlájukon is halmozódik a LAVAP által utalt pótjövedelem, az ÉLETÚT TÁMOGATÁS összege, amiből nekik is futja berendezett lakásra, autóra és rendelkezésükre áll az önálló életüket támogató havi 100 ezer forint amit a LAVAP folyamatosan utal a számlájukra.

Neked, Nektek nem kell spórolni a gyermekeitek támogatására, pontosabban nem szükségszerű, mert  a lavapos számlán nekik is rendelkezésre áll az életút kezdéséhez, az első lakás és autó megvételéhez szükséges összeg. Ez nem azt jelenti, hogy szándékotok szerint nem támogathatjátok őket, hogy nívósabb, magasabb szintű életkörülményeket teremtsenek maguknak vagy céljaikat megvalósíthassák.

5. Amikor 50 éves leszel, jó anyagi körülmények között éled életedet, kiélvezted a fiatal kor minden elérhető lehetőségét utazás és szórakozás tekintetében, sikeres lettél az önmegvalósításban, céljaid elérésében és már a nyugdíj utáni évekre is gondolsz, olyan viszonylatban, hogy elkezdesz tartalékot képezni a nyugdíjas évekre.  50 éves korodra nagy valószínűséggel olyan egzisztenciális körülményeid lesznek, hogy a LAVAP számládra érkező havi 100 ezer forintra nem lesz szükséged a megélhetésed, költéseid finanszírozásához, úgy, hogy az a számládon halmozódva nyugdíjas életed időszakában igénybe vehető tartalékként állhat majd rendelkezésedre.

15 év múlva, amikor eléred a 65 éves életkort és nyugdíjba vonulsz, már 18 millió forint tőke lesz a halmozódó 100 ezer forintos összegekből képződött tartalékban ami kamatokkal 20 millió forintot jelent.  Akármi váratlan történik, rendkívüli nagyobb kiadás jelentkezik, van mihez nyúlni.

Nyugdíjasként továbbra is kapod a 100 ezer forintot, amit a LAVAP életed végéig utalni fog a számládra, ezzel az összeggel kiegészül a nyugdíjad. Nem kell spórolnod, nyugdíjasként  gondtalan életet élhetsz, utazhatsz, kedved szerinti életet élhetsz.

A tulajdonos jogán életed végéig jár neked a havi 100 ezer forint, ami azt jelenti, hogy  80 éves korodra  96 millió forintot utal a számládra a LAVAP ami kamatokkal bőven 100 millió forint feletti összeg lesz.

A Baranyai-féle modell alapelve a LAVAP megalkotásakor az volt, ha az állam uniós pénzből, magyar közpénzből sok-sok milliárd forintot ad kedvezményezetteknek jövedelmet termelő, osztalékot fizető vagyon létrehozására, akkor az egyenlő elbánás elvén miért ne tehetné meg  az összes magyar állampolgárral. 

Legyen kiindulási alap: MINDEN MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR KEDVEZMÉNYEZETT MAGYARORSZÁGON.

A Neked járó havi 100 ezer forintot nem a magyar állam fizeti, hanem a LAKOSSÁGI VAGYONALAP, amelynek minden Magyarországon született magyar állampolgár egyenlő joggal tulajdonosa. A 100 ezer forintot a tulajdonos jogán osztalékként kapod.

Olvasd el a LAVAP  struktúráját és bevételeit részletező ismertetőt.

ELLENZÉKI SZÖVETSÉG PROGRAMJA!

      A színes feliratra kattintva megnyitható az  

ELLENZÉKI  SZÖVETSÉG   oldala.

ÉS ELHITTÉK!  

A magyar választók elhitték azt az őrültséget, hogy migránsok tömege telepedik be Magyarországra, pedig tudták, látták, hogy a migránsok átlépve a határt rohannak tovább nyugatra, mert ott van jólét.

Felmérések igazolják, hogy az EU vezetése azért tartja reménytelennek a migránsok szétosztásakor migránsok Magyarországra telepítését, mert egy napig vagy addig se maradnának a migránsok Magyarországon, újból visszaszöknének nyugati országokba, ahol jóléti rendszer van.

MEGBUKOTT  ORBÁN ILLIBERÁLIS MUNKAALAPÚ RENDSZERE?

A MEGOLDÁS: KORMÁNYVÁLTÁS  ÉS RENDSZERVÁLTÁS? 

Szép lassan pusztítja az erozió Orbán illiberális munkaalapú rendszerét.  Feltételezés szerint az lehet a hiba, a fő ok, hogy a piacgazdaság, piaci verseny nem kompatibilis az illiberális munkaalapú rendszerrel.

Azt mondta a miniszterelnök: ha munka van minden van.

Hogy a francba van, hogy van munka, van illiberális szabadság, ellent tartunk Brüsszelnek /ezért aztán nem is jön az uniós ingyenpénz/, a migránsokat meg a kerítés tartja távol a kormány szerint /a valóságban viszont embercsempészek ezrei szállítják ide majd innen tovább a migránsok százezreit/ valami  mégse stimmel pedig " minden van? "

Az EU országai közül nálunk fogyasztanak a legkevesebbet. Nem a testsúlycsökkentés vagy a fittség igénye miatt, hanem állítólag azért mert nincs miből. Ebből könnyen levonható következtetés: a " minden van " inkább csak propaganda. A valóság más.

Itt fogyasznak a legkevesebbet az uniós országok között és ez cáfolhatatlan tény.  Tény és nem hadova mint a propaganda itteni jólétetről tudósító harsány hirdetései. Az Orbán.-kormány előtt azért ez még nem így volt.
Itt fogyasztanak a legkevEsebbet, mert nem telik rá. Ennek vannak cáfolhatatlan bizonyítékai.  Első körben a kisboltok sokasága zárt be, a fogyasztás hiánya miatt, mert a fenntartás, működtetés költsége sem volt kitermelhető a csekély fogyasztás miatt.  A kormány mit tett? Állami támogatást adott a kisboltoknak, csakhogy ez segély és nem működéshez szükséges fogyasztás.

Aztán a kiskocsmák tömege húzta le a  rolót, zárt be vagy tervezte bezárását.  A  kormány bepánikolt ás arra hivatkozva hogy ezek a kiskocsmák vidéken szinte egyedüli közösségi helyek  igen jelentős állami támogatást nyújtott a kiskocsmáknak. Valójában közpénzből, az adófizetők pénzéből biztosította azt a bevételt, hasznot  ami a lecsökkent, elmaradt fogyasztás miatt nem folyt be.

Aztán a fogyasztás elégtelensége, a nyomor terüleseként is emllített közállapot oda súlyosbította a helyzetet, hogy már vendéglők sora zár be, mert az embereknek egyre inkább nincs pénzük vendéglőbe járni, vendéglőben étkezni.  Kevés a pénz ráadásul az infláció miatt megugrottak az árak.

A kormány nem azt kezdi vizsgálni, hogy a piaccal nem kompatibilis illiberális miatt rossz az irány, ez  a bajok fő okozója és gyorsan valami módosítás kéne, hanem 100 milliárd forint közpénzzel adófizetők pénzével megtámogatja a vendéglőket.

A propaganda szerint egyedül nálunk jó a rendszer, az egész Unió vergődik, mert nem követi a magyar példát.  Magyarország előtt fényes jövő áll másrészt az is jelzi, hogy a csúcson vagyunk, hogy a magyar miniszterelnök a világ legjelentősebb vezetőivel tárgyal. / a csőd esetén szükséges pénzügyi védőernyőről? /

Aki meg ütközik a valósággal azt látja, hogy az egészségügy a padlón az oktatás romokban, lakásválság van, az államadósság elképzelhetetlen nagyságúra nőtt, a kormány nyakló nélkül veszi fel magas kamatokkal a hiteleket, mert leminősítették az országot.  Az illiberális politika, a jogállamiságot sárba tipró jogszabályok és intézkedések miatt uniós támogatást nem kapunk, az uniós jog, nemzetközi jog súlyos megsértése miatt az Európai Bíróság napi 1 millió euró bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot.

Napi 1 millió euró vagyis naponta 10 bérlakás ára, 1 hónapban 300 bérlakás ára, 1 év alatt 3600 bérlakás ára, amit a kormány hibája miatt fizetni kell Magyarországnak.

Hova fut ki ez a történet az illiberálissal? Bedől az egészségügy? Bedől az oktatás? Évek óta nincs gazdasági növekedés, a kormány pedig nyakra-főre veszi fel a magas kamatozású hiteleket, rohamosan nő az ország eladósodása. Ha ez így folytatódik majd generációk küzdelme kell hozzá, hogy kikapaszkodjunk a gödör mélyéről ahova Orbán-kormány navigálta Magyarországot.

Ez nem a háború hatása, nem a Brüsszeli politika miatt van lejtmenet!

Ez a rendszer hibája és a rossz kormányzás miatt bekövetkező állapot! 

Ez nem korrigálható! Rendszerváltás kell! Kormányváltás kell!

Magyarország nem bír ki még 4 év Fideszt.

2026 VÁLASZTÁS  

Milyen Magyarországot akar a magyar nép?
Kik tudják megcsinálni?

35 év után még mindig itt tartunk...

Mit tudunk felmutatni?

STADIONOK, TÉRKÖVEZÉS,  SPORTRA KÖLTÖTT 4500 MILLIÁRD, MÁSOK ÁLTAL VISSZAMONDOTT ATLÉTIKAI VB 70 EZER LAKÁS ÁRÁÉRT, MEG 16 000 RAKTÁRBAN POROSODÓ LÉGEZTETŐGÉP 300 MILLIÁRDÉRT...

EGÉSZSÉGÜGY PADLÓN, OKTATÁS ROMOKBAN, ÁLLAMADÓSSÁG AZ EGEKBEN ....             EU LEGMAGASABB INFLÁCIÓJA ÉS LEGKISEBB GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSE. LAKHATÁSI VÁLSÁG, MORÁLIS VÁLSÁG, A  LEGSZEGÉNYEBB 3 MILLIÓNAK MEGÉLHETÉSI VÁLSÁG...

Ezt nincs értelme folytatni.

IDEJE VAN A VÁLTOZÁSNAK! 

MAGYARORSZÁG NEM BÍR KI MÉG 4 ÉV FIDESZT! 

A JOBBAN TELJESÍTÜNKTŐL  A REPÜLŐRAJTIG! 

1./  A TÉRSÉG TERMELÉSI KÖZPONTJA LESZÜNK..

Nem volt hozzá elég képzett munkaerő, nem volt elég energia, nem volt a gazdaságszervezéshez értő csapat, a szlogenen kívül  nem volt irányt mutató, a megvalósítás személyi, tárgyi, finanaciális feltételeit vázoló stratégia, nem volt cselekvési terv. Csupán pár mondatra épített grandiózus terv létezett ami a propagandának elég volt.
Ez volt Matolcsy első etapja.

2./  Aztán jött a keleti nyitás, azzal, hogy a magyar áruk özöne megy majd keleti piacra, mert keleten a fejlődés, a nyugat haldoklik. Kelet lesz a magyar gazdaság szárnyalásának színtere. Új terep, új barátok, és rengeteg beleölt pénz meg energia. Képviseletek, bemutatók, rendezvények, költés, költés, eredmény meg semmi.

Jött  légkondi nélküli orosz metrókocsi, régi konstrukció, amiben a hibák faékkel javíthatók. A haldokló nyugaton a letűnt kor metróit bemutató múzeumban modernebb, paraktIkusabb, hibátlanul működő kocsik vannak.

A keleti nyitásra elment százmilliárdok szinte nulla eredményt hoztak, aztán szép csendben az erre létesített külföldi kirendeltségeket bezárták, a veszteségre azt mondták tanulópénz.

3./  Matolcsy újabb dobása a növekedési hitel lett, amikor kiszórtak  6 ezer milliárdot 1 %-os kamattal, úgy hogy az állam felválllalta, hogy ha mégis magasabb kamat lenne akkor fizeti a kamatkülönbözetet. Ez az utóbbi évben 2500 milliárd forint kiadása volt az államnak, volt, 60 ezer 40 milliós bérlakás ára.

Növekedés persze nem lett mert ahhoz kereslet kell, piaci igény,piaci rés, az meg nem volt. Ha lett volna akkor lecsapnak rá azok akik hitel nélkül sajját tőkéből finanszírozni tudták volna a kereslet által igányelt termék, szolgáltatás előállítását..

Így aztán ez se jött be, nem lett belőle igazi növekedés, csak annyi amennyit a hitel elköltése hozott.

 De ez nem jelentett folyamatosan működő, munkahelyet biztosító bevételt hozó  termelést illetve  szolgátatást.

4./ És aztán utolsó nagy dobásként jött az akkugyártás, meg elektronos autógyártás, ami szintén földbe állt.

Elvi szinten jó elgondolás lett volna, ha nincs akkora konkurencia, meg ha olyan ütemű az átállás az elektromos autókra mint ahogyan jósolták és ahogyan az EU koncepciójában is szerepelt.

Csakhogy lassúbb az átállás, jóval kisebb a piaci kereslet, emiatt az egyik nagy gyár már bezárt, a támogatásként kapott 100 milliárdot megtartva.

Hol tartunk?

Szinte mindenben utolsók vagyunk, az Európai Unióban nálunk a legalacsonyabb a fogyasztás. 

Még a csóró bolgárok is többet fogyasztanak. Nálunk a legalacsonyabb a gazdasági növekedés, a tervezett 4-5 % helyett 0,1-0,3 %.

Nyomorból nyomorba kormányozzák az országot. 

Amikor azt mondják 2026-ban az Orbán-kormány leváltására kell szavazni, pontatlan a megfogalmazás.

2026-ban az ország megmentésére kell szavazni.

MAGYARORSZÁG NEM BÍR KI MÉG 4 ÉV FIDESZT!

Ki mondta ezt?

" Egy nyugati kultúrnemzet életére rátelepedett a Kelet uralma, amely megmételyezte és tönretette országunkat. Nyugatos nép a keleti önkény hálójában. Ez a magyarok tragédiája.

A keleti politika nem tűri az önállóságot, nem tűri a függetlenséget, és nem tűri a szabadságot. Felszámolja az emberek független életét védő védvonalakat. Vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkőztet, ha kell, megfélemlít. A hatalomtól függő élet láncába fűz. "

A régi Orbán Viktor mielőtt Moszkvában járt ....

Választások előtt ez a vélemény külföldön Magyarországról...

Spiegel: Ha győz a Fidesz, az Európai Unió nem fogadhatja tovább Magyarországot soraiban 

Forrás   24.hu
2026. 02. 26. 

A Spiegel szerint „a német adófizetők nem fizethetnek tovább azért, hogy Orbán Moszkva felé vezesse országát”.
 

A Spiegel megkérdezte az olvasóit, hogy szerintük ki kell-e zárni Magyarországot az Európai Unióból, és a válaszadók döntő többsége – cikkünk megjelenéséig 92 százaléka – igennel felelt, szúrta ki a 444.

A szavazásal párhuzamosan a német lap vezércikkében arról írtak, hogy Orbán Viktor szerintük „választási kampányt folytat az EU ellen, és nyíltan zsarolja azt”, illetve hogy „a német adófizetői pénzek nem folyhatnak tovább egy olyan országba, amely Moszkvához igazodik”.

A magyarok továbbra is olyan miniszterelnököt akarnak, aki az országot orosz mintára korrupt autokráciává akarja alakítani? 

Vagy inkább egy liberális, jogállamiságon alapuló Európának akarnak továbbra is részesei lenni?
– kérdezik a cikk írói, majd arra jutnak, hogy az elmúlt hetek eseményei után egyértelmű, hogy a kettő egyszerre nem lehetséges, így leszögezik, hogy „ha Orbán Viktor ismét megnyeri a választásokat, az Európai Unió nem fogadhatja tovább Magyarországot soraiban”.

Nemrég a német külügyminiszter is bírálta a magyar miniszterelnököt: „Néha az az érzésem, hogy őt jobban érdekli, mi előnyös Vlagyimir Putyinnak, azzal szemben, hogy mi szolgálja Európa érdekeit” – mondta Johann Wadephul.

A kormányváltás mentheti meg Magyarországot! 

Alapvetés, hogy nem következhet be mégegyszer Trianon méretű katasztrófa, az Magyarországot végleg visszavetné és kiüresítené.
Amennyiben bekövetkezne a sokak által félt, nem kevés magyar által pedig kívánt esemény, hogy Magyarországot kiszavazzák az Európai Unióból, az Trianon méretű katasztrófát jelentene.

Tagjai lettünk a világ legerősebb katonai szervezetének, olyan védelmi ernyő alatt vagyunk ami hosszú távra garantálja országunk biztonságát. Felvételt nyertünk Európa elitklubjába az Európai Unióba, amit Európa legfejletteb és leggazdagabb államai alapítottak. A valamikor nekünk szánt Marshall-segélynél jóval nagyobb mértékű támogatást kapunk az Európai Uniótól, hogy felzárkózzunk a fejlett államokhoz és nálunk is megteremthető legyen a nyugati életszínvonal, a nyugati jólét.

Olyan helyzetbe kerültünk, amikor a meglévőt, az elértet kellene védeni, erősíteni, és ekkor az ország vezetője, kormányfője kalandor politikájával szembekerül az európai közösség vezetőivel, a közösség meghatározó, befolyásos politikusaival. Orbán Viktor miniszterelnöknek az EU alapértékeivel, alapelveivel szembenálló, az EU szabályait szinte minden vonatkozásban sértő illiberális politikája és rendszere amit Magyarországra erőltetett nem illeszthető be az Európai Unió demokratikus jóléti rendszerébe. Az orbáni Magyarország idegen testet jelent az EU közösségében, amit törvényszerűen ki fog vetni az EU.

Az EU közössége Orbán Viktor személyétől és Orbán Viktor politikájától, rendszerétől akar szabadulni, de erre csak úgy nyílik lehetősége, hogy a közösségből kiszavazzák Magyarországot. Csak kormányváltás mentheti meg Magyarországot! Végső esetben a magyar nép, a magyar civilek önvédelmi reflexe, a katasztrófát elkerülni akarók szavazatai lehetnek képesek Magyarország Európai Unióban való benntartására, a kizárással járó katasztrófa bekövetkeztének megakadályozására.

       

JOGÁLLAMOT MAGYARORSZÁGON

Merész, sőt felelőtlen és átgondolatlan elképzelés volt a rendszerváltó politikusok részéről, hogy a diktatúra ügyészei és bírái hozzák létre Magyarországon a jogállamot.

Azokkal az ügyészekkel, bírákkal hogyan valósulhatott volna meg a jog uralma, akik előző héten még az állampárt uralma alá rendelve a diktatúrát szolgálták, az állampárt akaratát teljesítették és ez nem a joguralom megvalósításában szerzett tapasztalatot, tudást és gyakorlatot jelentette.

Azok a bírák akiket megbíztak a jogállam kialakításával semmit nem tanultak a jogállamról, nem rendelkeztek a kellő ismeretanyaggal, tudással, semmilyen gyakorlati tapasztalatuk nem volt abban, hogy jogállamban hogyan kell eljárni a bírónak.

Nem ismerték azoknak a fogalmaknak a tartalmát, hogy jogegyenlőség, jogbiztonság, egyenlő elbánás, tiszességes bírósági eljárás, mi tartozik az alapjogok, emberi jogok körébe. Semmilyen tudásuk, felkészültségük, ismeretanyaguk nem volt, hogy az ebbe a körbe tartozó ügyekben hogyan kell eljárni, miként kell kezelni ezeket az ügyeket. Ezzel szemben alapos rutinjuk volt abban hogy kell végrehajtani az állampárt utasításait, rutinjuk volt a diktatúra jogalkalmazásában, ami jogállami szemmel, szemlélettel súlyos jogsértésként volt értékelhető.

A diktatúra jogalkalmazásában hosszú idő alatt szerzett rutint kellett volna igen rövid idő alatt elhagyni, feladni és átállni a jogállamiságot, jogállamot szolgáló jogalmazásra, eljárasi rendre.

A POLITIKA ezt, a diktatúra hatalomgyakorlásához  a jogi hátteret és eszközöket biztosító ügyészséget és  bíróságot ruházta fel független hatalommal és bízta meg azzal, hogy csináljon jogállamot. Egyesek szerint őrült ötlet volt mások szerint raffinált terv lett kieszelve a diktatúrát csinálók menlevelének biztosítására.

Ezt bizonyítja a Legfelsőbb Bíróság 5 legtekintélyesebb bírójából álló bírói tanácsnak az a felülvizsgálati végzése, ami egy a diktatúrában hozott másodfokú bírósági határozat felülvizsgálata után azt állapította meg, hogy jogszerű volt a másodfokú bíróság eljárása amikor fiktív, nem létező jogszabályokat alkalmazott, amikor a tisztességes bírósági eljárás szinte minden szabályát megsértette.

Jogszerű volt amikor a diktatúra másodfokú bírósága nemlétező, azonosító adat, jogszabályhely nélküli kitalált jogszabályok megsértésére hivatkozva bűncselekményt és bűnösséget állapított meg és szabadságvesztés valamint teljes vagyonelkobzás büntetést szabott ki.

A felülvizsgálatot végző bírói tanács 1994 januárjában hozott végzésében nem tekintette büntető anyagi jogsértésnek, nem állapított meg eljárási szabálysértést a fiktív nemlétező jogszabályok alkalmazása miatt, a másodfokú bíróság eljárását és határozatát teljességében jogszerűnek nyilvánította és hatályban tartotta a fiktív jogszabályokat alkalmazó, minden elemében jogsértő másodfokú bírósági határozatot.

Ez a fiktív jogszabályokat alkalmazó alaptörvényt sértő másodfokú határozat jelenleg is hatályban van, annak ellenére, hogy az alaptörvénysértés miatti azonali megsemmisítését írja elő az alaptörvény.

Az IM és a Kúria  2024-ben megtagadta az alaptörvénysértés kivizsgálását és a határozat megsemmisítését.

A felülvizsgálatot végző bírói tanács elnöke a bírói ranglétra csúcsán lévő személy, a legfelsőbb bíróság elnökhelyettese volt. Ez csak egy felülvizsgálati eljárás volt. Amennyiben ez mintának tekinthető a bíróság jogállamisághoz való viszonyát illetően, a jogállam bíróságának jogalkalmazási gyakorlatát tekintve gyakran előforduló, ismétlődő jogalkalmazásnak, úgy elhamarkodott kijelentés lenne azt állítani, hogy a magyar igazságszolgáltatásban meghatározóak lennének a jogállami módszerek.

Ez az ügy látlelete lehet annak, hogy milyen mértékben változott az igazságszolgáltatás, valós aggodalom, hogy a rendszerváltás után inkább csak elnevezésében lett jogállami a magyar igazságszolgáltatás.

Úgy tűnik részben maradt a bíró diktatúra idejéből átmenett privilligéiuma, az hogy adott esetben valós vagy fiktív jogszabályt alkalmaz. Figyelembe veszi az emberi jogokat alapjogokat vagy a diktatúrában alkalmazott és megszokott joggyakorlat szerinti bánásmódot alkalmaz. Jogállami módon jár el vagy még a diktatúra szabályai a mérvadók. 

Nem túlzó kijelentés: elkerülhetetlen a magyar igazságszolgáltatás revíziója és reformja.

HOGYAN FORDULHAT ELŐ?

Hogyan fordulhat elő, hogy a rendszerváltás után, a jogállamnak mondott jogviszonyok között a legtekintélyesebbek közé sorolható bírókból álló 5 fős bírói tanács a Legfelső Bíróság felülvizsgálati eljárása során a diktatúra idején született másodfokú bírósági határozatban  jogszerűnek tekintette azoknak a fiktív jogszabályoknak az alkalmazását, amelyek nem törvényes eljárási rendben születtek, nem hirdették ki és nem helyezték hatályba azokat? Pártutasításra, ezeknek a nemlétező, kitalált jogszabályoknak a megsértésére hivatkozva mondta ki a politikai okok miatt vád alá vont személy bűnösségét a másodfokú bíróság és  szabott ki vagyonelkobzás és szabadságvesztés bűntetést.

Említett bírók tovább folytathatták bírói tevékenységüket, kitűntetéseket kaphattak, vezetői posztra nevezték ki őket, megbecsült bíróként mehettek nyugdíjba akárhány hasonló, a fiktív jogszabályok alkalmazását jogszerűnek nyilvánító döntést hoztak.

Hogyan fordulhat elő a magyar jogállam igazságszolgáltatásában, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese által vezetett bírói tanács a diktatúra idején hozott másodfokú bírósági határozatot felülvizsgálva azt állapította meg, hogy nem történt büntető anyagi jogsértés, nem történt eljárási szabálysértés amikor ártatlan magyar embereket fiktív, nemlétező jogszabályok megsértésére hivatkozva bűnösnek nyilvánítottak, vagyonelkobzásra és szabadságvesztésre ítéltek, annak ismeretében, hogy nemlétező jogszabályt nem lehet megsérteni? A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese által vezetett öttagú bírói tanács felülvizsgálati végzésével hatályban tartotta a fiktív, nemlétező jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatot, az jelenleg is hatályban van az ítélet jogkövetkezményeivel együtt. Ilyen a magyar jogállam.

Hogyan lehetnek hivatalban, hogyan lehetnek független hatalom bírtokosai, hogyan dönthetnek magyar emberek sorsa felett olyan ügyészek és bírók,

akik nem képesek felismerni,

akik nem akarják felismerni,

akik nem hajlandók felismerni,

a bíróság határozatában, a bírósági eljárásban alkalmazott fiktív jogszabályokat, amelyek nem törvényes eljárásban jöttek létre, nem lettek kihírdetve, nem lettek hatályba helyezve, emiatt alaptörvényellenes jogszabályok.

Alaptörvényellenes jogszabályok esetében az alaptörvény előírása szerinti jogkövetkezmény a megsemmisítés.

Ehhez kapcsolódó megjegyzés: a  jogi egyetemek első előadásán elmagyarázzák a hallgatóknak, hogy mi a jogszabály és mikor érvényes a jogszabály.
A jogi hivatás alapja, tudni, hogy mi a jogszabály és mikor, mitől érvényes a jogszabály.

A magyar igazságszolgáltatásban elkerülhetetelen a revízió és a reform.

AZ ÚJ ELLENZÉK ALAKÍTOTTA KORMÁNY ELSŐ

DÖNTÉSEI


1./   Azonnal el kell kezdeni a 30 ezer várólistás műtét elvégzését. Sűrgősségi sorrendet felállítva az orvosi szempontból elsőbbséget élvező esetek kerülnek előre, nem az eredeti jelentkezési időpont szerinti  besorolás számít.

Az állami kórházak nyújtott, akár éjszakai műszakban is végezhetik a műtéteket, ehhez az állam biztosítja a plusz, pótlékkal emelt finanszírozást. A várólistás műtétek egy része pedig magánellátásban állami finanszírozással kerül elvégzésre a rendelkezére álló magánellátás kapacitásának figyelembe vételével. A várólistás betegek választhatnak, hogy az állami vagy a magánellátást veszik igénybe. Az új ellenzék kormánya által kitűzött cél: legkésőbb fél éven belül minden várólistás műtétet el kell végezni, akár külföldi orvosi kapacitás igénybevételével.

Az elérhető információk szerint 30 ezer műtétre váró várólistás beteg  van és a legdrágább műtét teljes költsége 3 millió forint.

A 30 ezer várólistás beteg műtéti ellátásának finanszírozása 90 milliárd forintot igényel.

2./  Az előjegyzési listákon kivizsgálásra, orvosi ellátásra várók nagyon rövid időn belüli kivizsgálásának, ellátásának megszervezése az állami ellátás mellett a magánellátás kapacitásának igénybevételével, állami finanszírozással.

A magánellátásban egy átlagos vizsgálat 20-30 ezer forintba kerül, a drágább, alapos, műszeres vizsgálat 100 ezer forint egy jól felszerelt magánorvosi rendelőben.

100 ezer előjegyzéses beteggel számolva és a maximális 100 ezer forintos vizsgálattal, kezeléssel, az összes beteg rendkivül rövid idő alatti ellátása, az összes rendelkezésre álló kapacitást igénybe véve 10 milliárd forintot igényel.

3./  Új Ellenzék kormánya a 167 magyar kórház összes kórtermének és minden vizsgálónak, orvosi tevékenységre igénybe vett helyiségének klímával való ellátását pár hónap alatt elvégezteti. Egy klíma felszereléssel 500 ezer forint lenne alapesetben ismert ajánlatok alapján, a kormány 1 milliót biztosít erre, így az alapos és pontos számítás szerint ez 8,3 milliárd forintot igényel az összes kórház klímával történő ellátása..

ŰJ ELLENZÉK kormánya természetesen nem fogad el 10-szeres túlárazást, de még 2-szerest sem.

4./  ŰJ ELLENZÉK kormánya 30 milliárd forintot biztosít a kórházak közműellátásának, WC, fürdő blokkjainak javítására, gyors és minőségi felújítására. Túlárazás, korrupció kizárva, dupla ellenőrzés garantálva.

ÚJ ELLENZÉK kormánya nem tartja célszerűnek 500 milliárd forint beöntését az egészségügybe, mert az a jelenlegi struktúrában, jelenlegi szabályozással szinte azonnal eltűnne sokszorosan túlárazott szükségtelen beszerzésekkel, szolgáltatásokkal, úgy hogy a helyzeten nem sokat javítana, a betegek alíg éreznének javulást. Az egészségügy kommunista rendszerből átörökölt csekély változtatásokkal jelenleg is működő rendszerének átalakítása 3-5 évet igényel, ennyit a magyar betegek nem tudnak várni. A megoldás feladatfinanszírozás dupla ellenőrzéssel. Az új Egészségügyi Minisztérium Ellátásszervezési Főigazgatósága Első körben a sűrgösségi ellátás helyzetét rendezi.  / Nem folytatódhat, hogy halálesetek következnek be a kaotikus, rendezetlen szervezetlen állapototok miatt. Szívinfarktussal bevisznek beteget a kórházba, nincs szabad hordágy, nincs szabad szék a váróban, diagnózis helyett tippelnek, nem hajlandók EKG vizsgálatot elvégezni, 8 órán át nem kap ellátást a beteg és meghal./

FINANSZÍROZÁS

Az állam azonnal megkezdi első etapban az állami tulajdonba került reptér, a volt VODAFONE mobilszolgáltató és a neres kormányközeli befektetőktől  650 milliárd forintért vásárol irodaházak értékesítését.

Ebből 2700 milliárd forint bevétel várható, a mobilszolgáltatóért 700 milliárd, az irodaházakért 700 miliárd, a reptér eladásáért pedig 1300 milliárd forint.

A várólistás műtétek finanszírozása 90 milliárdot, az előjegyzéses finanszírozás 10 milliárdot, kórházak klimatizálása 10 milliárdot, kórházi felújítások 30 milliárdot visznek el a befolyó összegből, összegezve 140 milliárd forintot, vagyis marad 2560 milliárd forint.

A megmaradó 2560 milliárd forint felhasználására vonatkozó koncepció: bérlakások céljára lakások vásárlása és építésének megkezdése.

1./   10 ezer átlagosan 40 millió forint értékű lakás vásárlása vidéken és a fővárosban, fél maximum egy éven belül, melyeket a gyermeküket egyedül nevelő albérletben élő szülők, illetve szülőknél vagy albérletben élő krízishelyzetben lévő  családok pályázhatnak meg. A lakások bérleti díja egyik elképzelés szerint 50-80 ezer forint lenne, másik elképzelés szerint 70-100 ezer forint. Az ÚJ ELLENZÉK kormánya szerint ez az igazi családpolitikai segítség, nem az adóelengedés.
A 10 ezer lakás vásárlására szánt 400 milliárd forintot levonva a 2560 milliárd forintból maradna 

2160 milliárd forint, ami az újonnan alakuló MALAP - MAGYAR LAKÁSALAP tulajdonába kerülne.

2./  Azonnal megkezdődne 50 ezer új lakás építése 40 millió forintos átlagárral számolva, melyeket  bérlakásként a rászorulók pályázhatnának meg. A lakások adott időtartamú bérlés után 3 % kamat nélkül, a bekerülési áron  önrész nélkül lennének megvásárolhatók. Ennek részleteiről a MALAP létrejöttét és működését ismertető írás ad bővebb tájékoztatást.

Amennyiben késik az értékesítés, úgy a befolyó összeggel egyenértékű hitel felvétele lenne a megoldás.

MINDEN MAGYAR FIATAL JUSSA LEHET

Amikor Magyarországon vége lesz az illiberalizmusnak utána már nem lesznek egyenlőbbek.

Az ÚJ ELLENZÉK kormányra kerülése után minden fiatalnak jár az ÉLETÚT TÁMOGATÁS.
Ezt a szegénysor utolsó házába született gyerek ugyanúgy megkapja az egyenlő elbánás elvén mint az aki rózsadombi villába született.

A  LAVAP, a Lakossági Vagyonalap a születése napján számlát nyit minden arra jogosult magyar gyermeknek, aki a születésével a LAVAP egyenlő joggal bíró tulajdonosává válik és jogosult lesz a LAVAP jövedelmet termelő tvékenységéből osztalékra a tulajdonos jogán.

Ezt az osztalékot pótjövedelemnek, jövedelempótléknak mondják, de vannak akik alapjövedelemnek nevezik.

A magyar fiatal számláján 23 éves korára 30 millió forint gyűlik össze kamatokkal együtt, egy kisebb berendezett lakás ára, ami mellé még egy használt autót is vehet a számláján összegyúlt összegből. 

Nem kell a szülőknek spórolni, kuporgatni, ez minden magyar fiatalnak jár az életút indításához.

A lakás rezsijéhez, fenntartásához, az autó használatához, de még a konyhai költségekhez is elégséges támogatást jelent az a 100 ezer forint, amit a LAVAP a születésétől élete végéig tartó tulajdonjog alapján havonta utal minden arra jogosult magyar állampolgár LAVAP banknál nyitott számlájára.

A BÍRSÁG NAPONTA 1 MILLIÓ EURÓ  -

400 MILLIÓ FORINT

Az Európai Unió Bírósága arra kötelezi Magyarországot, hogy fizessen 200 millió euró átalányösszeget, és a késedelem minden egyes napjára 1 millió euró összegű kényszerítő bírságot amiatt, hogy nem teljesítette a bíróság egyik ítéletét sak kreatív

NAPONTA
10 LAKÁS ÁRA,
130 VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA
800 KÓRTEREM KLIMATiZÁLÁSÁNAK ÁRA A BÜNTETÉS!

HAVONTA 
300  LAKÁS ÁRA,
3900  VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA
24 000   KÓRTEREM KLIMATZÁLÁSÁNAK ÁRA A BÜNTETÉS!

ÉVENTE
3600  LAKÁS ÁRA,
46 800 VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA /  Magyarországon 30 000 a várólistás műtétek száma /
9600 KÓRTEREM KLIMATZÁLÁSÁNAK ÁRA ÁRA A BÜNTETÉS!

Meghaladta a félmilliárd eurót Magyarország büntetése, amit az Európai Unió Bírósága szabott ki ...

KI A FELELŐS? 

Forrás  telex.hu
Kiss Tamás szociológus és Sipos Zoltán az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom és az Átlátszó Erdély közös munkája eredményeként megszületett Támogatáspolitikai riport alapján: így működik a magyarországi támogatások rendszere Erdélyben.

2020-ban, egy év alatt -  836 millió euró / 

milliárd forint / 10 ezer bérlakás ára határon

túli magyar ügyekre

Átláthatatlan milliárdok labirintusa: így működik a magyarországi támogatások rendszere Erdélyben

Közélet
2025. szeptember 30.


Évek óta ömlenek a magyarországi közpénzek Erdélybe, de eddig csak mozaikdarabokból lehetett sejteni, hová kerülnek valójában. Most először készült olyan átfogó kutatás, amely számszerűen, térképekkel és példákkal mutatja be, hogyan osztják szét a pénzeket. Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportja és az Átlátszó Erdély közös munkája nyomán kibontakozó kép egyértelmű: a források döntő része városi elitintézményekhez, egyházi struktúrákhoz, RMDSZ-közeli alapítványokhoz és politikailag lojális médiacsoportokhoz kerül, miközben a falusi és hátrányos helyzetű közösségek csak a morzsákhoz jutnak.

2020-ban a magyar kormány 826 millió eurót költött határon túli magyar ügyekre – ez akkor az államháztartás csaknem egy százaléka volt. Ennek 69 százaléka Erdélybe érkezett, fejenként körülbelül 640 euró támogatást jelentve. A pénz döntő része betonba ment: a források 54 százalékát ingatlanépítésre és felújításra, további 26 százalékát működési költségekre fordították.

EBBŐL MAGYARORSZÁGON  2020-BEN 10 EZER BÉRLAKÁS ÉPÜLHETETT VOLNA.

EBBŐL MAGYARORSZÁGON  AZ ÖSSZES VÁRÓLISTÁS MŰTÉT AZONNALI ELVÉGZÉSE FINASZÍROZHATÓ LETT VOLNA, EZ 90 MILLIÁRD FORINTOT IGÉNYELNE. A MARADÉKBÓL AZ ÖSSZES KÓRHÁZ KLIMATIZÁLÁSA MEGOLDHATÓ LETT VOLNA AMI 16,7 MILLIÁRDOT IGÉNYELNE. A MARADÉKBÓL 7 EZER BÉRLAKÁS LETT VOLNA ÉPÍTHETŐ.

A támogatások 40 százaléka vallási szervezetekhez, negyede a Sapientia Egyetemhez, több mint 80 millió euró pedig sportra jutott – ebből csak a Sepsi OSK és az FK Csíkszereda egyenként 30 millió eurót kapott. A támogatások 60 százaléka kolozsvári székhelyű szervezetekhez került, miközben a falusi szervezetek mindössze 4 százalékot kaptak.

BECSLÉSEK SZERINT  2-3 EZER MILLIÁRD FORINT  KÖZPÉNZ  KB 80-90 EZER BÉRLAKÁS ÁRA MENT HATÁRON TÚLRA AZ ORBÁN-KORMÁNY IDEJE ALATT.

44,5 milliárdot kaptak a kormánytól

a campuszra, eljátszották a pénzt, most

egyszerűen újra kérnek

Szily László
POLITIKA
2025. október 2. 

A kecskeméti Neumann Egyetem 44,5 milliárd forintot kapott az államtól az új kampusz felépítésére.

De csak az összeg kevesebb mint felét fordították erre, a többit kölcsönadták a Matolcsy-féle MNB Optima Befektetési Zrt-jének, amelyik eljátszotta azt.

A város vezetői ezek utána egyszerűen újra pénzt kérnek a kormánytól, amit Hankó miniszter nyilvánosan támogat.

MAGYAR  ILLIBERÁLIS - A TITKOK VILÁGA  

Amikor egy magyar állampolgár, szervezet, média inforrmációt kér például egy adott viszonylatban a közpénz felhasználásáról, akkor ezt általában úgy kell kiperelni.. Fizetni kell a jogi képviseletért és az indormációért is.

Itt minden titkos. A nyilvánosságra tartozó adatokat, információkat titkosítanak X évre. Szinte mionden adat, információ szenzitív.  A plebsnek semmi köze hozzá, ki mikor mennyi közpénzt nyúlt le, milyen maffiás üzletkötések, szerződések jöttek létre.

Lehetne példákat sorolni, de célszerűbb egy széles körben ismert becslésre hivatkozni.
2010 előtt is jelentős volt a korrupció, nagy összeget nyúltak le, de ez 2010 után tetőzött igazán.
A rendszerváltástól a jelen időszakig  korrupcióval, túlszámlázással, mindenfajta támogatásos, osztogatásos trükkökkel  

a talán némileg túlzó becslés szerint  75 ezer milliárd forint közpénz került korrupcióval egyéb módon magánszemélyekhez, magántulajdonban lévő cégekhez, vállalkozásokhoz,

a reálisnak tűnő becslés szerint ez az összeg 40-50 ezer milliárd forint közötti összeg lehet,

az erősen mértéktartó becslés szerint ez az összeg 23-30 ezer milliárd forintra tehető.

Az ÚJ ELLENZÉK jogi szakértői szerint hatalmas siker lenne ha ebből 20-25 ezer milliárd forint visszaszerzése 5 maximum 10 év alatt sikerülne.  A legnagyobb ellenzéki párt programjában vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása szerepel.

AZ EREDMÉNY SZÁMÍT

GUARDIOLA:  " egy menedzsert az elképzeléseiért neveznek ki és az eredményeiért  tartanak meg vagy rúgnak ki. "

Ez a politikára is érvényes!

Múltad eredményei alapján felkerülhetsz a listára, de az elképzelésid alapján lehetsz nyertes.

Politikában is ez a kiválasztás alapelve.

A miniszterelnök teljesítménye, megítélése, sikere vagy kudarca attól függ milyen csapatot rak össze.

Csak kreatív, rendszerben gondolkodni képes, a modellezés képességével rendelkező személyekből álló csapattal lehet nyerni. Minden terület vezetője képes legyen lemodellezni, hogy a számára kijelölt célt milyen módon, milyen szervezéssel valósítja meg.

Képes legyen mint egy folyamatábrán bemutatni, hogy hány lépésben, milyen csapattal, milyen felállásban, milyen cselekvési programmal, mennyi idő alatt jut el a célig.

Ezért a projekt legfontosabb eleme a kiválasztás. A miniszterelnök választja ki azokat a vezetőket, akik a számukra kitűzött cél elérésére kiválasztják a saját csapatuk vezető, meghatározó embereit.

A döntő a kiválasztás, és ebbe nem fér bele semmilyen az alkalmasságot és képességet figyelmen kívül hagyó baráti gesztuson egyéb szívességi alapon nyugvó döntés.

MEGOLDÁS  KELL!

Magyarországon egyre nő azok száma, akiknek a kihívást már nem az érvényesülés mikéntje, hanem a napi megélhetésre való előteremtése jelenti. Akik már nem tudják jobban beosztani a nekik jutó keveset kénytelenek szembesülni azzal, hogy a nyomornak van mélyebb szintje is és a kilátástalanság a mai magyar valóság része.  Számukra is esélyt jelentő, az ország és az emberek érdekét  szolgáló megoldás kell.

NEM LEHET TOVÁBB VÁRNI!

A  teherbírás határán már túl, a tűrés határán még innen lévők erősödő hangját mindenkinek hallani kell.  Ők nem lehetetlent akarnak, csak emberhez méltó életet és kis  részt a lehetőségekből. Sokan nem hajlandók elfogadni, hogy az életükben már nem remélhető a sorsukat  javító változás. Mielőbb lépni  kell, megtenni a kényszer, a szükség,  a lehetőség számba vétele alapján megtehetőt!

HARC HELYETT JÓLÉTET!

Eltelt 36 év és nem élünk jobban mint a rendszerváltáskor. Ugyan emelkedtek a jövedelmek, de magasabbak lettek az árak is. 36 év elteltével a csehek kétszer jobban élnek, de a szlovákoknak és lengyeleknek is jelentősen javult a helyzetük. Nekünk harc jutott, másoknak jólét. Harc látható és láthatatlan ellenséggel, de a jólétnek közelébe se értünk. Elég a harcból!  A nép harc helyett jólétet akar.

MAGYAR ÁLOM

Mint ahogyan létezik az amerikai álom, ugyanúgy kell, hogy legyen magyar álom is, egy kiteljesedett demokráciát és megélhető jólétet biztosító szebb jövő képe, ami a miénk, amiért érdemes küzdenünk.

A magyar álom megvalósulása elképzelhetetlen nagyléptékű fejlődés nélkül. Ma Magyarországon egyetlen ismert recept létezik a nagyléptékű fejlődésre: a B-modell.

A B-modell az erős gazdaság és erős demokrácia pilléreire épülő szervezett piacgazdaság  modellje. 

Az állam - mint szolgáltató állam - a legfőbb szervezőerő szerepét felvállalva gazdaságszervezéssel létrehozza a jóléthez szükséges gazdasági teljesítményt.

Az ígéret földje...

A rendszerváltáskor sokan hittek benne, hogy Magyarország rövidesen az ígéret földje lesz. 5-10 év alatt utolérjük Ausztriát és majd hasonló életszínvonalon élhetünk mint az osztrákok. Nem így lett! 

Maradt a kérdés: csupán álom vagy elérhető  valóság, hogy Magyarország az ígéret földje legyen? 

Létezik az amerikai álom magyar változata?

Mindez az elvi okfejtések és érvek ütköztetése szintjén mozog addig, amíg valaki le nem tesz az asztalra egy olyan modellt,  amiben benne van annak lehetősége, hogy Magyarország akár 5 év alatt megközelítse, sőt utólérje Ausztria gazdasági  teljesítményét és az osztrák életszínvonalat.

A B-modell egy erre alkalmas gazdasági innováció, ami az önszerveződő  piacgazdaság működése révén létrejövő gazdasági teljesítményt kiegészíti a második növekedési faktorral létrehozható gazdasági teljesítménnyel. Az új típusú gazdasági növekedés zászlóshajói az óriásprojektek.

A jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító B-modell szerinti gazdasági struktúra tudatos  gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel hozható létre. Ez esetben a gazdasági növekedés nem sok apró  többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és  időben biztosítható.

A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és  a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés.

Magyarnak lenni...



Theodore Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke 1910-
ben a következőket mondta Budapesten, az Országházban:  

                               
„Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak múltjáért.
Amikor Amerika még Európa méhében volt, Magyarország gátolta
meg a barbárság elterjedését és őrizte a civilizált világ biztonságát.
Washington népe csudálattal adózik az önök nagy, bátor királyai előtt.
Nincs dicsőbb történelem, mint a magyar nemzet története.”                           


Magyarország több mint ezer éve ország Európában, s majd száz éve
megcsonkított ország az, amelyik Európa védőbástyája volt.                           


Ország, melyet népe szenvedéséből nyert hittel épített,
Ország, ahol az ellenség láttán sem szűnt az ellenségeskedés,
Ország, ahol ifjak forradalma kényszerítette ki a változást. 

                                                                                                                                      
Baranyai  József

B-modell

Gazdasági innováció, amivel átléphetünk a jólét küszöbén és  ami sok  magyar ember számára adhat új esélyt, új lehetőséget a boldogulásra.

A B-modell szerinti nagyléptékű gazdaságfejlesztéssel 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, ami a spontán gazdasági növekedés révén csak 50 év alatt jönne létre. A B-modell alkalmazása lehetőség arra, hogy ne kelljen végigjárni egy áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési utat ahhoz, hogy elérjünk oda, ahova rövid idő alatt, jóval könnyebben is eljuthatunk.

A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és  a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés. 

SOKKAL JOBBAN ÉLHETNÉNK 

Sokkal jobban élhetnénk ha hozzáértő,  jövőképpel és a dinamikus fejlődés koncepciójával rendelkező  politikusok vezetnék az országot!

Olyanok akik nem lopnak!

Olyanok akik jóval nagyobb gazdasági növekedést tudnak kihozni az ország adottságait, a rendelkezésre álló lehetőségeket, a magyarok teljesítőképességét figyelembe véve.

Olyanok akiknak gondolkodásában a köz érdeke áll első helyen és nem az önérdek.

Miért a rosszabbat választjuk ha jobb is lehetne?

10 %-OS HATÉKONYSÁG  

Magyarország a  fideszes kormány vezetésével a létező lehetőégeknek jó  ha 10 %-át képes kihasználni, az ország javára fordítani. Jó kormányzással ez az arány legalább 70-80 %-ra nőhetne és bekövetkezne a jóléti fordulat.

A lehetőségek adott időben léteznek és adott időtávon belül elérhetők. A lehetőségek gyors felismerése, az ezt követő tervezés és cselekvés kiemelkedő képességű és kreativitású vezetők közreműködését igényli.

Amikor  a vezetők kiválasztásakor a legfontosabb tényező a párthűség, a legfőbb vezető iránti lojalitás és hűség, akkor kevés az esély arra, hogy a létező lehetőségek kihasználása vonatkozásában nagy hatékonyságot, de akár már 30-40 %-ot elérő vezetők kerüljenek az e tekintetben meghatározó posztokra.

Ezért nem túlzó állítás, hogy a fideszes kormányzati politikával Európa peremére szorulunk.

A fideszes kormány 2025 évre 3 %-os gazdasági növekedést tervezett, de ennek csak tizede, a tervezett 3 %-os növekedés 10 %-a, vagyis csak  0,3 %-os gazdasági növekedés teljesült.  A fideszes kormány az általa is létezőnek tartott lehetőség 10 %-át volt képes elérni.

Egyre többször hallható állítás: Magyarország nem bír ki újabb, még 4 évig tartó fideszes kormányzást.

Európa egyik legszegényebb országa lettünk

Évek óta óta halljuk, hogy jobban teljesítünk! Majd megfejelték azzal a kormányzati propagandával, hogy Magyarország erősödik.

A józan ítélőképesség ugyan rendre jelezte a problémákat, hogy ez így nem igaz, hiszen a gazdaság messze nincs olyan jó állapotban mint a propaganda hirdeti, az egészségügy romokban, az oktatás szétesett, de arra nem számítottunk, hogy a töretlen fejlődés eredményeként Európa egyik legszegényebb országa lettünk

Akik régebben az itteni állapotokat és életszínvonalat irigyelték, azok már jóval leelőztek bennünket! Hogyan történhetett ez meg?
A miniszterelnök beszédeiből megtudhattuk, hogy a csőd, a szakadék szélén tántorogtunk 2010-ben amikor ők átvették a kormányzást és azóta ők megmentettek bennünket. Most már minden jó, ugyan ez még nem a paradicsom, de már csak pár lépés kell hozzá. Csakhogy 2010-ben amikor átvették a kormányzást, még nem voltunk a legszegényebbek között! Akkor még nem volt itt ekkora nyomor és kilátástalanság!

2010-ben még 3 ezer orvossal és 2 ezer nővérrel több volt itt itthon az egészségügyben és még nem ment külföldre dolgozni 1 millió magyar, akik azóta külföldön fizetnek adót és járulékot. 2010-ben még nem az utolsók, hanem az elsők között voltak a magyar diákok amikor PISA tesztet írtak. 2010-ben még sokkal jobb volt a magyar gazdaság versenyképessége. 2010-ben még nem mi voltunk Európában az elsők a kórházi fertőzések és a megfelelő ellátással kiküszöbölhető elhalálozás számát tekintve. De ugyanez igaz más mutatókban is.

 A statisztika szerint már minden környező országban jobban élnek nálunk, csak a balkáni övezet néhány országa tartja velünk csóróságban a lépést.  2010-ben még hasonló szinten voltunk a lengyelekkel és szlovákokkal. Mostanra az átlag szlovák és az átlag lengyel már kétszer olyan gazdag mint az átlag magyar.

A magyarországi nyugdíjemelés és béremelés azt mutatja, hogy a magyar gazdaság a térség leggyengébb gazdasága.
Ha  a magyar gazdaság is képes lenne úgy teljesíteni mint a lengyel  vagy román gazdaság, a csehekről, szlovákokról nem is beszélve, akkor itt is olyan magas béremelés és nyugdíjemelés lehetne mint a lengyeleknél és a románoknál. De a kérdés már nem is az, hogy miért a magyar gazdaság a térség leggyengébb gazdasága, miért csak ilyen szégyenteljesen alacsony nyugdíjemelésre futja, hanem már igazából az, hogy hogyan lehetne ebből kikeveredni? Hogyan lehetne megakadályozni, hogy folytatódjon a lecsúszás, az elszegényedés?

Mindenki teszi a dolgát a környékünkön, lép előre, mi meg ideologizálunk, hogy itt a jövő, itt van nálunk a fejlődés motorja és a mi új rendszerünk a munkaalapú illiberális az ami majd a hanyatló, önmaga romjain kimúló jóléti rendszert felváltja. A nép meg elhiszi ezt a nagy kamuzást, vörösre tapsolja a tenyerét, a nagy semmit éltetve. Akiben meg van józanság és nem a kedvezményezettek körébe tartozik, az elhúz nyugatra és vissza se néz, nem, hogy visszajönne. Szóval itt tartunk, éljenezzük a jobban teljesítő magunkat, a vezetésünket, a fejlődés meg mint a szélvész elhúz mellettünk. És ennek folytatására szavazzunk majd áprilisban?

A magyarokra az igazi veszélyt nem a migránsok, hanem a magyar egészségügy helyzete jelenti. Több mint 400 orvos hiányzik a sürgősségi osztályokról, onnan, ahol számos esetben a gyors orvosi segítségen múlik, hogy a beteg életben marad vagy sem. Különböző tudósításokból szinte naponta halljuk, olvassuk, hogy van ahol 60 betegre egy orvos jut, elgyötört, ingerült orvosok, ápolók rohangálnak a betegek között.

A magyarok egy jobb életet, egy normális életet és persze magasabb béreket, magasabb nyugdíjat szeretnének. Legalább olyan javulás legyen nálunk is mint a szomszédos volt szocialista országokban. De kiszámítható, hogy Orbán rendszeréből nem hozható ki több ennél a nyomorgós életszínvonalnál, mert az adórendszer, az elvonások, a szabályozás, az egész rendszer erre van beállítva. Ezzel a rendszerrel, ezzel a kormánnyal sem a közeli, sem a távoli jövőben nem lesz jobb élet Magyarországon.

Ahhoz, hogy a magyar emberek által elvárt javulás legyen, rendszert és kormányt kellene váltani. Az pedig politikai inkorrektség, hogy a kormány még azt se adja oda az embereknek, ami járna nekik, mert az is más zsebébe kerül. De ennek ideológiai hátterét nem is rejtik véka alá, beszédekben hallhatjuk, hogy vége a politikai korrektségnek.

Sok pénz megy el korrupcióra és fényűzésre. Kisvasút, a lovagkor hangulatát idéző fényűző vár, egyes szobáiban aranyszálakkal átszőtt selyem falikárpittal, a modern kor idején az arénákat jelentő stadionok.
A magyar emberek viszont azt szeretnék, hogy megkapják azt ami jár, ne épüljön fideszes vezetők háza mellé stadion, ne építsenek belőle piramist és más jellegű emlékműveket, melyek majd a távoli jövőben a jelenlegi vezetők államférfiúi nagyságát hirdethetik.

Ahhoz, hogy itt jobb világ legyen, magasabb bérek és nyugdíjak legyenek jól kellene felhasználni az uniós támogatást. Úgy mint ahogyan az osztrákok tették a Marshall-segéllyel. Ők csak olyan területre fektettek be, ahonnan reálisan várható volt a megtérülés, mert tudták, hogy ez egyszeri lehetőség, ebből kell megcsinálni a jövőt. Ahova pénzt adnak ott a betett pénz legalább  kétszeresét kitevő plusz bevételnek kell keletkezni, mert csak így éri meg. Nálunk meg  csak szétszórják az uniós pénzt a vakvilágba illetve baráti körben.  Itt nincs olyan szabály, hogy megtérülés legyen, hogy kétszeres megtérülés legyen. Amikor pálinka kóstoló terem kialakítására adnak 100 millió forintot az egyszerre vicces és siralmas. Abból sose lesz gazdasági növekedés.

Április 12-én lehet dönteni! Mi a fontosabb a magyar társadalomnak, az üresen kongó drága stadionok építése és fenntartása, üzemeltetése vagy a normális betegellátás feltételeinek megteremtése, a kórházi várólisták csökkentése?

NAPONTA 10 LAKÁS ÁRÁT BUKJA EL MAGYARORSZÁG

Naponta 1 millió euró - 400 millió forint bírságot fizet Magyarország az EU-nak a dacos miniszterelnök miatt!

Naponta 10 új építésű lakás árát fizeti ki bírságként  Magyraország az EU felé a kormány, Orbán Viktor miniszterelnök elhibázott, logikus érvekkel nem magyararázható, dacos döntése miatt.

A BÍRSÁG NAPONTA 1 MILLIÓ EURÓ - 400 MILLIÓ FORINT

NAPONTA 10 LAKÁS ÁRA.

1 HÓNAP ALATT 300 LAKÁS ÁRA,

1 ÉV ALATT 3650  LAKÁS ÁRA.

A bírságos napok számát be kell szorozni 10-el és kijön, hogy eddig hány lakás árát bukta el Magyarország Orbán Viktor döntése miatt.

KÖSZÖNJÜK FIDESZES SZAVAZÓK!

A KORRUPCIÓS BÍRSÁG  

Korrupciós bírsággal megfékezhető a fejlődést megfojtó és a fejlődésre szánt pénzeket elszívó korrupció. A korrupciós bírság adó módjára beszedhető, nem kell sok éves bírósági tárgyalás.

A korrupciós bírság bevezetése azt jelentené, hogy létrejön egy Korrupcióellenes Hivatal, amely minden közpénz, állami, önkormányzati és uniós pénz felhasználójától kérhetne tájékoztatást, kimutatást, jelentést a felhasználásról 10 évre visszamenően. Ennek elmulasztása, hiányossága bírságolható. A felhasználás bizonylatolásának ellenőrzése során feltárt hiányosságok ugyancsak súlyos bírságot vonhatnak maguk után. A korrupciós bírság mértéke a csalárd módon ellopott, nem a megjelölt célra használt közpénz esetében a összeg teljes mértékét is elérheti.

A korrupciós bírság bevezetésére lehetőséget nyújtó bírságolás új rendszerét és kultúráját az Orbán-kormány teremtette meg, így a korrupciós bírság bevezetésével nem járatlan, hanem kitaposott úton lehetne haladni. A korrupciós bírság kiterjedhetne a korrupció felderítését segítő kötelező adatszolgáltatásra, pontosabban annak elmulasztására, hiányosságára, a feltételezés szerint korrupcióval érintett támogatás, egyszerűbben pénz felhasználásának bizonylatolására illetve annak hiányosságaira, a felhasználás céljainak teljesítésére illetve nem teljesítésére és más hasonló jellegű tényezőkre.

Ami a bírságolás mértékét, a korrupciós bírság lehetséges mértékét illeti, ugyancsak az Orbán-kormány e körben alkalmazott gyakorlata lehet az irányadó. Amikor elindult a nemzeti trafikok működése és betiltották a kis boltokban a cigaretta és a dohánytermékek árusítását, akkor lépett hatályba az a rendelkezés, ami 500 millió forintot jelölt meg a bírság felső értékeként, amennyiben egy kisbolt akár egy doboz cigarettát eladna engedély nélkül. Ha a maximum ezer forint értékű egy doboz cigaretta engedély nélküli árusítása esetében a bírság felső határa 500 millió forintban lett megállapítva, akkor ebből kiindulva a korrupciós bírság felső határa 5 milliárd vagy akár 50 milliárd forint is lehet.

Ez a típusú bírságolás illetve ennek szabálya végigjárta az összes utat, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is rendben lévőnek találta, így ez ilyen szempontból sem támadható.

Választások előtt ez a vélemény külföldön Magyarországról...

Spiegel: Ha győz a Fidesz, az Európai Unió nem fogadhatja tovább Magyarországot soraiban

Forrás: 24.hu   2026. 02. 26. 

A Spiegel szerint „a német adófizetők nem fizethetnek tovább azért, hogy Orbán Moszkva felé vezesse országát”.

A Spiegel megkérdezte az olvasóit, hogy szerintük ki kell-e zárni Magyarországot az Európai Unióból, és a válaszadók döntő többsége – cikkünk megjelenéséig 92 százaléka – igennel felelt, szúrta ki a 444.

A szavazásal párhuzamosan a német lap vezércikkében arról írtak, hogy Orbán Viktor szerintük „választási kampányt folytat az EU ellen, és nyíltan zsarolja azt”, illetve hogy „a német adófizetői pénzek nem folyhatnak tovább egy olyan országba, amely Moszkvához igazodik”.

A magyarok továbbra is olyan miniszterelnököt akarnak, aki az országot orosz mintára korrupt autokráciává akarja alakítani? Vagy inkább egy liberális, jogállamiságon alapuló Európának akarnak továbbra is részesei lenni?
– kérdezik a cikk írói, majd arra jutnak, hogy az elmúlt hetek eseményei után egyértelmű, hogy a kettő egyszerre nem le
hetséges, így leszögezik, hogy „ha Orbán Viktor ismét megnyeri a választásokat, az Európai Unió nem fogadhatja tovább Magyarországot soraiban”.

Nemrég a német külügyminiszter is bírálta a magyar miniszterelnököt: „Néha az az érzésem, hogy őt jobban érdekli, mi előnyös Vlagyimir Putyinnak, azzal szemben, hogy mi szolgálja Európa érdekeit” – mondta Johann Wadephul.

Forrás: telex.hu

MI A BAJ VELÜNK?  

Mi ez a modell, amit annyira csodálnak?” – kérdezi Anne Applebaum történész az Atlantic magazinnak írt cikkében, amiben az amerikai jobboldal által példának tekintett, 2010 utáni Magyarországról írt.

Applebaum szerint Orbánék rendszerének többnyire semmi köze a modern államberendezkedéshez. „Ehelyett egy nagyon régi, nagyon ismerős terv az autokratikus hatalomátvételhez, amelyet jobboldali és baloldali vezetők egyaránt alkalmaztak már Recep Tayyip Erdoğantól Hugo Chávezig” – írja.

"  A szocialista tábor „legvidámabb barakkja”, később pedig a külföldi befektetők által leginkább kedvelt közép-európai ország, azaz Magyarország ma az Európai Unió egyik legszegényebb országa, sőt talán a legszegényebb – kezdi értekezését. Applebaum felsorolja, hogy az ipari adatoktól kezdve egészen a születésszámokig minden egyre kedvezőtlenebb adatokat mutat Magyarországon. A fiatalok nem akarnak gyermeket vállalni olyan helyen, ahol a polgárok kétharmada rossznak tartja az oktatási rendszert, ahol kórházi osztályok zárnak be, mert sok orvos külföldre költözött, emellett az EU-ban legmagasabb korrupciós szint is sok tehetséges ember szemét szúrja. "

„A turisták Budapest belvárosában nem látják ezt a hanyatlást. De úgy tűnik, az amerikai jobboldal sem” – fogalmaz. Hozzátette: Magyarország, illetve Orbán Viktor annak ellenére játszik kiemelt szerepet az amerikai közéleti vitákban, hogy se számukra fontos ásványkincse, se nagy hadserege nincs.

A történész kitért arra is, hogy miután Orbánt 2010-ben második alkalommal is megválasztották, Magyarországon szép lassan lojális emberekre cserélték le a köztisztviselőket; gazdasági nyomással és szabályozással dolgozik a szabad sajtó megsemmisítésén; megfosztotta az egyetemeket függetlenségüktől; átpolitizálta a bírósági rendszert és többször megváltoztatta az alkotmányt, hogy választási előnyöket szerezzen magának. „A koronavírus-járvány idején veszélyhelyzeti hatalmat adott magának, amelyet azóta is megtartott. Nyíltan szövetkezett Oroszországgal és Kínával, az orosz külpolitika szószólójaként szolgált az uniós találkozókon” – fogalmaz.

MIRE SZABAD HITELBŐL KÖLTENI?

    2020-ban Magyarországon az államháztartás hiánya központi becslés szerint mintegy 5400 milliárd forint volt, aminek megfinanszírozása csak hitel felvételével volt lehetséges.

     Az Orbán-kormány számtalanszor bírálta a Gyurcsány-kormányt, negatív példaként említve, hogy hitelből költött.

A történelem számtalanszor ismétli önmagát. 2020-ban az Orbán-kormány is hitelből költött. Az államháztartás hiánya mintegy 5400 millliárd forintott tett ki és ezt hitelből kellett megfinanszírozni.

Nézzük, az Orbán-kormány mire költött illetve költ hitelből:

" NAGY " KÖLTÉSEK HITELBŐL  / 10 milliárd forint feletti költések/:

2288,6 milliárd forintot  2020. március 20. és 2021. március 19. között sporttal összefüggő célokra.   ARÁNYTALAN, ERŐSEN TÚLZÓ, ÉRTELMETLEN KÖLTÉS HITELBŐL.  10 ezer bérlakás bekerülési ára.

153,6 milliárd forintot egyházaknak.   ERŐSEN TÚLZÓ, SZÜKSÉGTELEN, HITELBŐL FELKELŐTLEN KÖLTÉS. 6 ezer bérlakás bekerülési ára.
60,7 milliárd forintot egészségügyre. Csak a 45 %-a a sportra hitelből költött közpénznek, ami torz értékrendre és szemléletre utal.

210,5 milliárd forint a NVTNM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok tőkeemelésére, pótbefizetésére.
41,7 milliárd forint Egyházi épített örökség védelme. NEM IDŐSZERŰ, MÁSRÉSZT TÚLZÓ KÖLTÉS HITELBŐL.

23,3 milliárd forint Országos Széchenyi Könyvtár raktárának építésére. ADOTT IDŐSZAKBAN FELELEGES, SZÜKSÉGTELEN KÖLTÉS HITELBŐL. 20 ezer várólistás műtét ára.

15 milliárd forint divatipar támogatására.  ÉRTELMETLEN, FELELEGES, IRRITÁLÓAN TÚLZÓ, SZEMÉLYES ÉRDEKEKET SZOLGÁLÓ KÖLTÉS HIELBŐL, AMIKOR KÓRHÁZAKBAN NINCS KLÍMA, DE WC PAPÍR SEM. 15 000 VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA.

23 milliárd forint könnyűzenei programra, popkulturális központ létrehozására. ÉRTELMETLEN, FELELŐTLEN, IRRITÁLÓAN HASZONTALAN, DÖBBENETESEN MAGAS ÖSSZEGŰ KÖLTÉS SZÓRAKOZTATÓIPARRA HITELBŐL.  23 000 VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA.

24,2 milliárd forint tatabányai sportcsarnok építésére. FELESLEGES, IRRITÁLÓAN ELFOGULT ÉS TÚLZÓ KÖLTÉS HITELBŐL EBBEN A NEHÉZ GAZDASÁGI IDŐSZAKBAN.
22 milliárd forint Egyházi közfeladatellátási és közösségi célú beruházások támogatására. ÉRTELMETLEN, FELESLEGES, INDOKOLATLAN  KÖLTÉS HITELBŐL. 22 EZER VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA.

21,8 milliárd forint sportakadémiák támogatására. ERŐSEN TÚLZÓ, EREDMÉNYT NEM HOZÓ, SZEMÉLYES POLITIKAI ELFOGULTSÁGOT TÜKRÖZŐ  KÖLTÉS HIELBŐL, AMIBŐL  20 EZER VÁRÓLISTÁS MŰTÉT LETT VOLNA RÖVID IDŐ ALATT VÉGREHAJTHATÓ, A TÖBB ÉVES VÁRAKOZÁS HELYETT.

17,3 milliárd a versenysport támogatására ment el,  17 ezer várólistás műtét ára. 6 EZER BÉRLAKÁS BEKERÜLÉSI ÁRA.
15,7 milliárd forint sportági fejlesztési koncepciók, stratégiák, valamint kiemelt nemzetközi sportesemények stratégiáinak kidolgozására. 15 000 VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA, 15 EZER MAGYAR EMBER ÉLETÉNEK JAVÍTÁSA.

11,4 milliárd forint Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkeemelésére.
11 milliárd forintot Egészségipari vállalatok versenyképességének javítására.
10,9 milliárd forintot  Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság számára.

" KIS " KÖLTÉSEK HITELBŐL  / 10 milliárd forint alatti költések/:

8,9 milliárd forint Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítására.  9 000 VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA. 300 BÉRLAKÁS ÉPÍTÉSÉNEK ÁRA.

7,8 milliárd forintba kerülő, ezer fős sportcsarnokot kap a 12 ezer lakosú Bicske.  8 000 VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA. 12 KÓRHÁZ KLIMATIZÁLÁSÁNAK ÁRA.

5,9 milliárd forint Betegápoló Irgalmasrend projektjeinek finanszírozására. 

6 milliárd forintot aktív kikapcsolódást szolgáló programokra, beruházásokra.  6 EZER VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA.
5,5 milliárd forint Adria Port Zrt. tőkeemelése.
5,5 milliárd forint Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tőkeemelése.  5 500 VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA.

5,3 milliárd forint a cselgáncs-vb megrendezésére az olimpia előtt hetekkel. / A rendezéstől visszalépett osztrákok fele ennyiből rendezték volna meg a cselgáncs-vb-t. 10 KÓRHÁZ KLIMATIZÁLÁSÁNAK ÁRA.
2,1 milliárd forint Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye számára egy 27 szobás hotel megvásárlására és felújítására.  2 100 VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA. 4 KÓRHÁZ KLIMATIZÁLÁSÁNAK ÁRA.

A megjelölt tételek nem a teljességet mutatják, egy nagyobb keretbe tartozó és csupán a szemléltetés miatt kiemelt példák.

FENTI PÉLDÁK MUTATJÁK MIRE KÖLTÖTT AZ ORBÁN KORMÁNY HITELBŐL ÉS MIRE NEM.

EBBŐL VILÁGOSAN LÁTHATÓ MIÉRT LEPUSZTULT A MAGYAR KÓRHÁZAK TÖBBSÉGE, MIÉRT KELL TÖBB ÉVET VÁRNI MŰTÉTRE, MIÉRT VAN LAKHATÁSI VÁLSÁG, MIÉRT NEM ÉPÍTENEK OLCSÓ BÉRŰ LAKÁSOKAT.

ITT TARTUNK, EHHEZ A POLITIKAI TÁMOGATÁST A FIDESZES SZAVAZÓK BIZTOSÍTOTTÁK.

KÖSZÖNJÜK FIDESZES SZAVAZÓK.

   
EURÓPA PEREMÉRE SZORULTUNK


Magyarország a rendszerváltás óta eltelt időszakban a töredékét nem valósította meg annak mint ami a létező lehetőségek jelentette jövőkép alapján teljesíthető lett volna!

ELFOGYOTT AZ IDŐ!

A rendszerváltás óta eltelt 36 év alatt halmozódott eredménytelenség, a kudarcok sorozata  nem a nép sikertelensége hanem az ország vezetőinek kudarca.

MIT ÉRTÜNK EL??

Lettek új stadionok, de nem jutottunk közelebb Ausztria jóléti szintjéhez. A nyugati jólét a korrupt vazallusok kiváltsága lett. Európa peremére szorultunk, a kontinensünk sajtójában jót már nem írnak rólunk.

A nagy ígéretek, hogy a térség termelési központja leszünk a szerény tájékozottsággal bíró magyar számára is erős túlzásnak tűnt, mert se munkaerő, se energia, se befektető, se piac nem volt hozzá.

Aztán következett a cinkos mosollyal növekedési htelként szétszórt 6000 milliárd forint nullához közeli kamattal, ami a kör négyszögesítéséhez hasonló eredményességet hozó akció volt, annak biztos tudatában, hogy mivel nincs hozzá piac, kereslet, így a szétszórt pénz növekedés nélküli olcsó hitel lesz. Ami kevés kereslet, piaci igény volt arra pedig hitel nélkül lecsaptak azok a vállalkozók akiknek volt tőkéjük.

Ráadásul a kormány felelőtlenül bevállalta, ha nő a kamat szintje a kamatkülönbözetet az állam fizeti. Nőtt a kamat szintje, a temérdek olcsó hitel büntető kamatát vagyis a kamatkülönbözetet azóta is fizetjük.

2024-ben a növekedési hitel kamatkülönbözete 2500 milliárd forint volt, vagyis 60 ezer 40 milliós bérlakás ára, amit a magyar állam fizetett ki az adófizetők pénzéből. Ezt a felelőtlenül kidobott pénzt 60 ezer lakás megépítésére költve már most 2026-ben 60 ezer rászoruló magyar család költözhetne a méregdrága albérletből megfizethető modern bérlakásba. Ez lett volna az igazi családpolitika.

De ennek ára elúszott. Köszönjük fideszes szavazók.

2500 milliárd forintból az összes magyar kórház teljes felújítása, klimatizálása, legmodernebb készülékekkel és eszközökkel való ellátása, a 30 ezer fős várólista magánellátásban való azonnali ellátása, az előjegyzéses betegellátás minimális időtartamra való lerövidítése, az egészségügy teljes rendbetétele megoldható lett volna.

És ez a 2500 milliárd forint csupán 1 évi kamatkülönbözet. Amennyiben ez évente ismétlődik, úgy évente 60 ezer bérlakás árát fizeti ki a magyar állam az Orbán-kormány felelőtlen vállalása miatt.

A 16 éve tartó illiberális kormányzás Európa peremére sodort bennünket. Az uniós támogatást az autoriter jellegű jogsértések miatt részben megvonták, részben felfüggesztették, így folymatossá vált a hitelfelvétel. Uniós pénz nélkül képtelenek vagyunk boldogulni.

Lépten-nyomon Brüsszelt gyalázza a kormány, plakáton, híradóban, ne csodálkozzunk, ha az EU-ban egy jó szó nem jut nekünk. Több az ellenségünk mint a barátunk.

2026 április 12 a választás napja. Dönthetünk, hogy folytatódjon ami van vagy jöjjön a változás.

IDEJE LENNE A VÁLTOZÁSNAK.

MÉG 4 ÉV FIDESZT NEM BÍR KI MAGYARORSZÁG.

   
A KIVÁLASZTÁS FONTOSSÁGA  

A kiválasztott vezetők képessége, kreativitása, összességében alkalmassága lekorlátozza az ország fejlődését.

Ez a rendszerváltás óta eltelt 36 év egyik fő tanulsága.

HOVA MEGY EL A PÉNZ KICSIBEN?


" 1,3 milliárd forintot fizetett ki eddig többek kötött vagyonellenőri szolgáltatásra,tanácsadásra, könyvelésre, irodabérletre és munkabérekre a Lipótmezőn építendő bentlakásos elitiskola felépítésére létrehozott Közép-európai Oktatási Alapítvány  jogi – írta meg a Népszava. A milliárdos költés annak ellenére jött össze, hogy az iskolát még el sem kezdték építeni.."

1,3 MIILIÁRD A SEMMIRE?  40 DB 30 MILLIÓBA KERÜLŐ LAKÁS ÁRA?  400 VÁRÓLISTÁS MŰTÉT ÁRA?

" 1,3 milliárd forintot fizetett ki eddig többek kötött vagyonellenőri szolgáltatásra,tanácsadásra, könyvelésre, irodabérletre és munkabérekre a Lipótmezőn építendő bentlakásos elitiskola felépítésére létrehozott Közép-európai Oktatási Alapítvány  – írta meg a Népszava. A milliárdos költés annak ellenére jött össze, hogy az iskolát még el sem kezdték építeni. "

" Korábban Magyar Levente államtitkár azt ígérte, hogy 2023-ban már át is adhatják az iskolát. "

" Az öt dolgozót foglalkoztató alapítvány 55,6 millió forintot költött 2024-ben bérköltségekre (ez egyenlő eloszlás esetén havi bruttó 820 ezret jelentene), vagyonellenőri szolgáltatásokat havi egymillióért vesz igénybe, irodabérlésért pedig havonta 519 ezer forintot fizet. Ez utóbbi tételnél a Népszava megjegyzi: a Magyar Levente által felügyelt közalapítvány a szintén Magyar Levente által felügyelt alapítvány birtokában álló cégtől bérel irodákat. "

Ügyes! - mondanák Bélpesten.

NAPONTA 1 MILLIÓ EURÓ BÍRSÁG


MAGYARORSZÁG NAPONTA 1 MILLIÓ EURÓ BÍRSÁGOT FIZET,

NAPONTA  10 DB  38,5 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ LAKÁS ÁRÁT FIZETJÜK BÍRSÁGKÉNT.  EZ 1 HÓNAP ALATT 300 LAKÁS ÁRA,  12 HÓNAP VAGYIS 1 ÉV ALATT 3600 LAKÁS ÁRA.

A magyar kormány eskűjében vállalta nem csupán a magyar jogszabályok, de az uniós jogszabályok, uniós szabályok betartását is. Ez alapfeltétele volt annak, hogy Magyarországot felvették az Európai Unióba.

Az EurópaI Bíróság határozata szerint a magyar kormány precedens nélküli súlyos jogsértést követett el amikor nem tette meg a 2020 évi ítéletben foglaltak szerinti intézkedéseket. Nem hajtotta végre az Európai Bíróság ítéletét. Ezzel a magyar kormány megszegte azon kötelezettségvállalását, hogy az EU tagjaként betartja az uniós jogot. A magyar kormány döntése alapján Magyarország kivonta magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos  uniós politika alkalmazása, érvényesítése alól.

Az Európai Bíróság döntése: Az Európai Bíróság Magyarországot 200 millió euró átalányösszegnek és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró összegű kényszerítő bírságnak a megfizetésére kötelezi..

A  200 millió eurót már levonták a Magyarországnak járó uniós támogatásból.  A 200 millió euró 77 milliárd forint  vagyis 2000 db 38,5 értékű lakás ára,  1900 db 40 millió forintos lakás ára.

A 2024 júniusában megítélt napi 1 millió eurós bírságot mindaddig fizetni kell amíg a jogállamiság feltételeit, az uniós jogszabályban előírtakat nem teljesíti a magyar kormány.

Ez az összeg  2025 december 31-ig 566 millió euróra fog nőni és ehhez jön még a 6,5 %-os büntetőkamat.
Magyarország 200 millió euró átalányösszegű bírságot fizetett, ami 1900 db 40 millió forintos lakás ára.

MAGYARORSZÁG NAPONTA 1 MILLIÓ EURÓ BÍRSÁGOT FIZET,

NAPONTA  10 DB  38,5 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ LAKÁS ÁRÁT FIZETJÜK BÍRSÁGKÉNT.  EZ 1 HÓNAP ALATT 300 LAKÁS ÁRA,  12 HÓNAP VAGYIS 1 ÉV ALATT 3600 LAKÁS ÁRA.

Az eddig felhalmozódott bírság összege  566 millió euró vagy 5660 lakás ára.

Magyarországon lakásválság van, 400 ezer lakás hiányzik, ami az Orbán-kormány elhibázott politikája miatt nem épült meg. Az elszórt, eltékozolt ezer milliárdokból nem épült lakás.

Ez csupán kis szelete annak, hogy a kormányzati felelőtlenség miatt nekkora a veszteség, az így elfolyó pénzből mennyi lakás épülhetett volna.

Magyarországon tovább nőttek a várólisták, közel 30 ezren várnak csípő- vagy térdprotézisre és szürkehályog-műtétre

Egy évvel ezelőtt még 5700 fővel kevesebben vártak a három beavatkozás valamelyikére.
Forrás: hvg.hu
Egy várólistás műtét költsége  átlag 3 millió forint. A magyar állam döntehetne úgy, hogy a magán ellátásban finanszírozza a várólistás műtéteket, ami szinte azonnali ellátást biztosítana.

A 30 ezer várólistás műtét finanszírozására 30 ezerszer 3 millió forint kellene vagyis 90 milliárd forint. 90 milliárd forint  234 millió eurót tesz ki.

234 millió euró kellene az összes várólistás műtét magánellátásban történő finanszírózásához, ahhoz, hogy ne kellje éveket várni a műtét előtt állóknak.

A magyar kormány felelőtlensége, jogsértése miatt 200 millió eurós átalá
nyösszegű bírságot fizetett az ország. Ez a jelenlegi árfolyamon  77 milliárd forint.  vagyis 23 100 várólistás műtét finanszírozására lenne elég.

Az 1 millió euró napi büntetés következményeként fennálló tartozása az országnak 566 millió euró, ami forintba átszámítva  217 milliárd forint, ez   65 ezer várólistás műtét finanszírozására lenne elég.

A fentiekben számított veszteségünk  1900+ 5660 =  7650 lakás ára.
23 100+ 65 000 = 88 100 várólistás műtét ára.

ERRE SZAVAZTATOK?

IDEJE LENNE A VÁLTOZÁSNAK!

73  MILLIÁRD EURÓT KAPTUNK! HOVA LETT?

73 milliárd euró=28 105 milliárd forint.


Gulyás Gergely: 2004 óta Magyarország  73 milliárd eurót kapott az EU-tól, ami a jelenlegi árfolyamon átszámítva  28 105  milliárd forintot jelent.

28 105 milliárd forint ingyenpénz,

amit arra kaptunk, hogy európai szintű egészségügyi ellátást hozzunk létre, modern eszközökkel ellátott, klimatizált, felújított kórházak fogadják a magyar betegeket,
megoldjuk a lakhatási válságot,
a jóléti fordulathoz anyagi forrást jelentő virágzó gazdaságot hozzunk létre.

És mi lett?

A magyar egészségügy padlón,  magyar orvosok nyugati kórházakban gyógyítanak, idehaza ijesztő méretű az orvoshiány, kórházi részlegeket zárnak be. Évente 1000 orvos hagyja el az országot.
A műtétre várók hosszú várólistákra panaszkodnak, a betegek azonnali ellátás helyett előjegyzés kapnak.
2 ezer milliárd forintból európai szintű egészségügy jöhetett volna létre.

HOVA LETT A PÉNZ?

Magyarországon a lakhatási válság jelenti az egyik legsúlyosabb problémát. A felmérések szerint 400 ezer bérlakás megépítése nullára csökkentette volna a lakhatás problémáját.

Átlagosan 30 milliós bekerülési árral, 400 ezer lakás építésének finanszírozása 12 ezer milliárd forintba került volna, amire az EU-tól kapott 28 105 milliárd forint  kisebb része elég lett volna. A 28 105 milliárd forintból 12 000 milliárdot lakásépítésre, 2000 milliárdot egészségügyi fejlesztésre költve még mindíg maradt volna 14 105  milliárd forint vagyis az uniótól kapott támogatás, ingyenpénz több mint a fele.

Ebből a pénzből megteremthető lett volna a jóléthez szükséges  gazdaségi háttér. Egy viszonyszám: a debreceni BMW gyár teljes beruházási összege 2 milliárd euró lett ami 400 forintos euróval számolva 800 milliárd forint.

A 28 105 milliárdból az egészségügyre és lakhatási válság felszámolására fordított 14 000 milliárd forintot levonva, a maradék 14 105 milliárd forint 17  BMW gyár építésére  vagy 17 hasonló nagyságú gazdasági projekt teljes beruházására lett volna elég és még maradt volna 405 milliárd forint amiből oktatásra, kultúrára, kollégiumok, idősotthonok létesítésére lehetett volna költeni.

A debreceni gyár éves kapacitása 150 ezer autó.  Ez éves viszonylatban  20 milliós átlagárral számolva 3000 milliárd forintot jelent, ennyivel növeli a magyar GDP-t.  17 hasonló kapacitású projekt  51 ezer millárd bevételt hozott volna a magyar államnak, ha a magyar kormány az EU-tól kapott uniós ingyenpénzt  ilyen gazdasági projektekbe fekteti.

Ilyen nagyságú bevételi forrás már elégséges bevételt jelentene a jóléti rendszer megteremtéséhez.

Végig gondolva a lehetőségeket, két kérdés maradt!

AZ EGYIK KÉRDÉS, HOGY MIÉRT NEM A MINŐSÉGI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA, LAKÁSÉPÍTÉSRE, JÓLÉTI FORULATRA LETT ELKÖLTVE AZ EURÓPAI UNIÓTÓL KAPOTT 73 MILLIÁRD EURÓ UNIÓS TÁMOGATÁS VAGYIS UNIÓS INGYENPÉNZ?

MÁSODIK KÉRDÉS:  HOVA LETT A PÉNZ?

MÉG LEJJEBB CSÚSZTUNK 

A kormány eredetileg 4774 milliárdos hiányt tervezett 20025-re.

Ez 100 ezer 40 milliós bérlakás ára, melyet aztán a bérlők  3%-os kamattal folyósított hitel nélkül a bekerülési áron megvásárolhatnak, a 4 ezer milliárdon felüli 774 milliárd pedig többszörösen elég lenne az összes várólistás műtét finanszírozására, az összes  felújításra szoruló kórház felújítására, klimatizálására, modern berendezések beszerzésére, az előjegyzések  egy hétre, maximum egy hónapra történő csökkentésére kiegészítő, akár bérelt magánellátás finanszírozáásval.

Csakhogy év végére kiderült ennél jóval nagyobb lett a költségvetés hiánya, 5738 milliárd forint, elképesztő nagyságú összeg.

Az a kormány, aki ezt a hatalmas 5738 milliárd forintos hiányt csinálta, aki ezért felelős, aki a tervezett gazdasági növekedést nem tudta realizálni, mert csupán néhány tized nagyságú, nullához közeli gazdasági növekedés valósult meg, az a kormány kéri a választók bizalmát, hogy ismét rájuk szavazzanak.

Csakhogy már a választók többsége is tudja: MAGYARORSZÁG NEM BÍR KI MÉG ÚJABB 4 ÉV FIDESZES KORMÁNYZÁST.

Forrás: hvg.hu

A  RENDSZER LÉNYEGE?
Csillag István: Pénz, örök hatalom és büntetlenség: az Orbán rendszer valódi céljai B-MOD

Kezdettől egyenes és tántoríthatatlan szándéka volt Orbán Viktornak a kizárólagos hatalom megszerzése és örök időkre való megtartása, mert csak ezen a módon lehetett Magyarország kirablását végrehajtani és az esetleges (büntetőjogi) következményeket elkerülni. Ez a három cél szorosan kapcsolódik egymáshoz és napjainkra „összenőtt, ami összetartozik”.

Orbán Viktor Fideszen belüli felemelkedését, a párton belüli vezetőszerepének, majd a korlátlan, ellenőrizetlen és bírálhatatlan szerep kialakítása követte. Kormányra jutva „a törvény első szolgájaként” emlegetett miniszterelnöki pozíció megkaparintása következett. Ebből a pozícióból „légiesítette” a polgári demokrácia fékjeit és ellensúlyait, elsősorban személycserékkel, majd az alkotmányos rend módosításával. Végül megszabadult az európai jogállami szabályoktól, az uniós ellenőrzéstől, de nem csupán azért, mert hataloméhes volt, korlátlan diktatúrát, és demokratikusnak látszó spanyolfalakkal álcázott autokráciát akart.

Kezdettől a pénzről és a korlátlan hatalom szeretetéről szól ez a történet.

Éppen emiatt „féloldalas” Horn Gábor Miért tud sikeres lenni Orbán minden szempontból kudarcos világa? című politikai és intézményi kérdésekre összpontosító írása, amelyet egy másik nézőpontból, a maffiaállam teljességét bemutatva igyekszem egyensúlyba hozni.


Statisztából főszereplő
„Szerelem! nem arra tart e szenvedély!” (Shakespeare: Hamlet)

Van abban valami sorsszerű, hogy a Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meseregényéből készült 1983-as tévéfilmben Orbán Viktor rablót alakítva statisztál, a „hírhedett rabló, Ipiapacs bandájában. Húszéves fiatalember ekkor. Ipiapacs, a rablóvezér, a mesében ezzel a paranccsal irányítja az embereit: ebből nem élünk meg, irány rabolni, fosztogatni, betörni, utonállni.

Tíz évvel később Orbán már rég nem statiszta, hanem politikus, aki politikai „ikertársával”, Simicska Lajossal elindította az „egészen eredeti felhalmozást”. Ennek köszönhetően a kollégiumi társaiból és családtagjaikból álló, általa vezetett csapattal megszerezte az ellenőrzést a saját pártja felett. Már ekkor is jól látszott – ebben a mindössze néhány száz milliót fialó „kígyótojásban” –, milyen lesz a kifejlett kígyó természete.

A Fideszt alapító kollégisták és családtagjaik, a tágabb értelemben vett Család „egész pályás letámadást” hajtott végre. 1992-ben cégek sorozatát alapították – magánszemélyként. Éppen ezért a Családban maradt a cégek alapításához felhasznált pénz eredete, a Családban maradt a cégek pénzáramlásának és működésének licence, és a Családban maradt a később kiürített cégekből kiszivattyúzott vagyon is.

A Család tagjai pártfeladatot teljesítettek és így vagyonosodtak.

A cégek tulajdonosai Orbánt maguk fölé emelő pártvezetők magánszemélyként vesznek részt a műveletekben, ezért a cégek által nem a párt lesz gazdagabb, még akkor sem, ha feltételezzük, hogy (legalábbis) van átjárás a cégek pénzügyei és a párt működését szolgáló pénzeszközök között. Egyértelmű, hogy ezek a cégek a Családhoz tartozó magánszemélyek szükségleteinek kielégítésére, gazdagodására, vagyonosodására szerveződtek. A párt feletti uralmat is csak az lesz képes gyakorolni, aki vezeti és ellenőrzi a – pártérdekből – vagyonosodókat, vagy maga is a vagyonosodók egyike. Ismernie kell a párt titkait is annak, aki a „családi” vagyon titkait ismeri.

A két fogalom elválaszthatatlan lesz egymástól: a pártot uraló, a pártot használó vagyonhalmozók és a „családi” vagyont ellenőrzők pártja. Lehet, hogy még focizgatnak együtt – ahogyan az annak idején a filmben és Lázár Ervin könyvében elhangzott, ahogy Szegény Dzsoni tanácsolta, de a rablásra, fosztogatásra kiadott és általuk követett parancs komolyabb összetartó erővé vált.

Ezt követve hullott ölükbe egész Magyarország. A Fidesz ettől fogva – ebben az értelemben – politikai (és gazdasági) vállalkozás. A pártot uraló családok gyarapodására az a biztosíték, hogy képesek annak a politikai-hatalmi koncentrációnak az elérésére és fenntartására, amely a családi vagyonosodás elfogadtatásához, legitimálásához a párton belül, a teljes politikai életben, és a teljes magyar társadalomban szükséges.

Orbán és társai a vallásháborúk óta ismert megoldást valósították meg: akié a vagyon, azé a hatalom. Ahogyan a diákok jól megtanulták a vallásháborúk korából, akié a föld, az dönt arról, hogy az adott földön élők kinek a vallását kövessék (cuius regio, eius religio).”

Én egész népemet, országomat fogom….
„Maradni akar örökre és pénzt!” (Bill Clinton)

1998-ban még a rendszerváltás alatt kialakított szabályok szerint jutott Orbán hatalomhoz, de ahogy kormányra került, azonnal hozzákezdett a félig komolyan, félig viccesen előre bejelentett céljai megvalósításához.
Öt évvel korábban, egy újságíróbálon mondta azt, Magyarország miniszterelnöke, leggazdagabb politikusa és európai hírű kormányfője akar lenni. Akkor ezt mindenki inkább viccnek hitte, ma már jól látszik Orbán nem viccelt. Amikor 1998-ban a Postabank „rendbetételével”, a Magyar Fejlesztési Bank felhasználásával (ami teljesen ellenőrizetlen játékteret biztosított) immár miniszterelnökként hozzákezdett a családi birodalomépítéshez és így elindította az autópálya-üzletet, az állami gazdaságok földjeinek megszerzését, kialakította az állami pályázatok fölötti kontrollt, gátlástalanul megszerezte a Mol gázüzletágát. Egyértelművé vált, hogy nem a’zemberek jóléte, hanem saját valódi és politikai Családja gazdagítása az igazi cél.

Már akkor elkezdte a laikus választókat „kábítani” a gyermekek utáni családi adókedvezmény 1999-es újbóli bevezetésével, valamint a Széchenyi-terv adományígéreteivel, a király asztaláról lehulló morzsák reményével, mert ezek kiválóan takarták a rablást és fosztogatást. Már az első kormányzáskor kidolgozta a két legfontosabb módszert Simicska Lajos, aki ugyan mindvégig szürke eminenciás maradt, bár valójában Orbán „társuralkodójaként” felügyelte a vaskézzel irányított maffiaállam pénzeinek a „jó zsebekbe” áramlását.

Nagy értékű, építési beruházásokat kell végrehajtani, mert ezek túlárazása kevésbé feltűnő, és a megvalósítás egész folyamatában ki lehet venni a túlárazásból származó jövedelmet.


Járulékos haszon, hogy fel lehet fűzni a vállalkozókat a Fidesz járszalagjára. Ezzel a trükkel több legyet is üt egy csapásra. Kiépül és bármikor, bármire használható a közpénzek magánzsebbe áramlásának a hálózata. Létrejön egy hierarchikusan tagolt, önálló, autonóm piaci vállalkozásra ettől fogva már képtelen, kézből etethető jobbágysereg. Nem kell megfélemlítéssel, erőszakkal fenntartani az országos és a lokális hatalmat, hiszen a’zemberek jól felfogott érdeküknél fogva „beállnak a sorba”.

Magyar Bálint fedezte fel és leplezte le, elemezte és írta le az Orbán-rendszer igazi természetét, a három, egymás hatását erősítő tulajdonságát:

a korlátlan és ellenőrizetlen hatalomgyakorlást,
a bűnszervezetként üzemeltetett, az ország kirablására berendezett államgépezetet és
a büntethetőség kizárását megalapozó időtlen (örök) hatalmon maradás mechanizmusát.
Ezért kapta Orbán rendszere a magyar polip, a maffiaállam elnevezést. A már minden elemében kibontakozott maffiaállamot – annak egyes elemeit és működési mechanizmusát.

MEGRÁZÓ SZÁMOK: HÁROMSZOROSÁRA NŐTT

AZ ÁLLAMADÓSSÁG ORBÁN 15 ÉVES URALMA

ALATT



Az utóbbi 5 évben megduplázódott, 2010 óta megtriplázódott Magyarország államadóssága – derül ki a Szabad Európa cikkéből.

Az ÁKK adatai szerint 2010-ben a Bajnai-kormány 21 EZER MILLIÁRD forintos államadóssággal adta át a kasszát.

Orbán Viktor akkor ezt úgy minősítette, hogy „közel van az ADÓSRABSZOLGASÁGHOZ”.

Orbán kormányzása első 10 évében az adósság a másfélszeresére nőtt. 2020-ban („az elmúlt 100 év legjobb 10 éve” után) 31 EZER MILLIÁRD forinton állt.

Azóta, amióta nem érkeznek az uniós pénzek, egyszerűen FELROBBANT: mostanra 63 EZER MILLIÁRD forint fölé nőtt.

Ami 5 év alatt DUPLÁZÓDÁST, 15 év alatt TRIPLÁZÓDÁST jelent.

Ez különösen ahhoz mérten szép teljesítmény, hogy 2010 előtt azzal kampányoltak, hogy „a baloldal eladósítja Magyarországot”.

Az idén az államadósságnak csak a KAMATAIRA közel 4000 MILLIÁRD forint, az éves GDP 5%-a, az állami költségvetés csaknem 10%-a megy el.

Forrás: Váci Hírlap

4000 milliárd forint  azaz 100 ezer - 100 000 - bérlakás építésének ára. Ha ennek csak feléből építenénk bérlakást, akkor a másik feléből a teljes egészségügyet rendbe lehetne tenni.

Fél év alatt elvégezhető lenne az összes várólistás műtét, azonnal elvégezhetők, finanszírozhatok lennének a hosszú időre eltolt előjegyzéses vizsgálatok a magán ellátás bevonásával, az összes felújízásra szoruló kórház felújítható, modernizálható lenne, klímával ellátva és az összes szökséges modern diagnosztikai berendezés, műszer beszerezhető lenne.

Nem utolsósorban megvalósítható lenne, hogy olyan szintű étkezés, ellátás legyen kórházakban mint a jobb panziókban.

2026-ben, a választáson győzni kell az európai

magyaroknak


Vissza kell szerezni az ország szuverenitását.

Nemet kell mondani az ázsiai befolyásra.

Az európai magyarok nemet mondanak az ázsai, illiberális munkalapúnak mondott politika folytatására, aminek távlati célja, hogy olyan gyenge és szegény országgá váljék Magyarország, ahol teret kaphat az autoriter politika.

Az európai magyarok elítélik és nemet mondanak az Európai Uniót méltatlanul gyalázó, az Európai Unió politikáját tévútnak minősítő ázsiai alapú és jellegű politikára. Magyarország emiatti elszigetelődése és tekintélyvesztése visszafordíthatatlanná válik ha a 2026-os választások eredményeként nem következik be fordulat.

A választók megtévesztése azzal, hogy ez a magyar érdekeket képviselő nemzeti politika egyre kevésbé érvényesíthető propaganda. Az illiberális, autoriter, önmagát nemzetinek valló vezetés ráerőltette az országra a lopásalapú, illiberális modellt, aminek fő jellemezője szerintük, hogy ez meghatározóan munkalapú a rendszer és a gazdaság.

Ennek megítéléséhez egyetlen adat figyelembe vétele elégséges. Az a helyzet állt elő, hogy a magyar nemzeti jövedelemből a munka részesedése 45 %, a tőke részesedése 55 %. Németországban a nemzeti jövedelemből a munka részesedése 63 %, a tőke részesedése 37 %, Németországban ezért lehet jóléti rendszer.

Magyarországon, ahol munkaalapú társadalom van  csupán 45 % a munka részesedése a nemzeti jövedelemből és 55 % a tőke részesedése, ezzel ellentétben Németországban ahol liberális jóléti rendszer van ott a munka részesedése jóval nagyobb, 63 % a nemzeti jövedelemből a tőke részesedése pedig jóval kisebb, csak 37 %.  Ez önmagában  hiteltelenné és komolytalanná teszi azt az állítást, hogy Magyarországon valóban munkaalapú rendszer van.

Nehezen érthető, de a választók igen jelentős  része elhiszi, hogy Magyarországon munkaalapú társadalom van, mert bevezették a közmunkát is, sőt, azt is elhiszik, hogy Magyarországon az Orbán-kormánynak köszönhetően jobb az élet mint nyugaton, ahol sokan éheznek, télen pedig fűtés hiánya miatt fáznak.

A média leuralása, a százmilliárdokból működtetett propaganda minden kritikus hangot elnyomó túlterjeszkedése miatt kevés választóhoz jutnak el a magyar társadalom valós helyzetét jelző olyan adatok, mint az, hogy a régebben a turisták számára az olcsósága miatt is vonzó Magyarországon olyan drasztikus áremelkedés következett  be, hogy a magyar árak elérték az uniós árszint 95 %-át, a bér szintje viszont nem követte ezt, csak az uniós bérszint 39 %-át éri el.

Az ellenzék szerint az országot az önmagukat Moszkvához láncoló narancsbolsevikok vezetik, akik szerint az, hogy a középmezőnyből lecsúszva szinte minden tekintetben utolsók lettünk, nem a kormány politkájának kudarca miatt következett be, hanem a háború és Brüsszel ármánykodása az igazi ok. Évente többször megszórják az országot plakátokkal, ahol Brüsszelt és az uniós vezetőket gyalázó szövegek tudatják miért nem sikerült elérni a kitűzött nagy célt, hogy Európa azon 5 országa közé tartozzunk ahol a legjobb élni és dolgozni.

Rendszerváltáskor a cél Ausztria utólérése volt. 2010-ig csetlettünk, botlottunk, az elégedetlenség emelte hatalomra a Fideszt. Utána kétségtelenül volt pár jobb év, amikor az EU rendkívül gáláns jutatásaként ömlött Magyarországra a nagy összegű uniós támogatás, melynek ugyan jelentős része eltűnt korrupciós csatornákon, de azért jutott belőle a hangulat javaítására is.

Csakhogy fordulat következett be, a magyar törvénykezés követte az orosz mintát, sőt kínai elemeket is beleszőttek, így erősen torzultak a jogállamiságot jelző viszonyok. Az Európai Unió határidőt jelölt meg a korrekcióra, de ezt a magyar kormány nem teljesítette.

A jelenlegi helyzet az , hogy Magyarország emiatt napi 1 millió euró bírságot fizet az uniónak az európai bíróság ítélete alapján. Ez naponta 10 budapesti lakás ára, pedig Budapesten sem olcsók a lakások. A magyar kormány nem teljesítette a korrekciót és a bírságot sem fizeti. Viszont még erősebben tovább folytatódott az Unió vezetésének gyalázása. Az egyhébb hangütésű plakátok arra biztatták a magyar állampolgárokat, hogy ÁLLÍTSUK MEG BRÜSSZELT!

Kialakult egy olyan állapot, amelynek a lényege úgy foglalható össze, hogy Budapesten tudják mi a jó, mit kellene tenni és dönteni, a brüsszeli vezetők pedig folyton hibáznak és rossz szándékúak. A lényeg úgy is megfogalmazható, hogy az orbanisták szerint nem Budapestnek kellene Brüsszelhez alkalmazkodni, hanem fordítva, Brüsszelnek Budapesthez. Ezt az Ellenzék úgy fogalmazta meg, hogy Orbánék Moszkvát csinálnának Brüsszelből.

Az elmaradó uniós pénzek, a romló gazdasági viszonyok és főként a gazdaságfejlesztési, gazdaságpolitikai hibák, baklövések  oda vezettek, hogy jelentősen romlott a helyzet és ezzel együtt a közhangulat is Magyarországon.

Lehet jelzőket keresni annak pontos érzékeltetésére, hogy mit gondolnak erről a magyarok, de inkább mutassa ezt egy kommentből vett idézet:

" VERGŐDÜNK MINT AZ ARANYHAL A TÖRÖTT AKVÁRIUMBAN... "

És végül ugyancsak egy  idézett mondat az utca emberétől:
" EZ AZ ORSZÁG NEM BÍR KI MÉG 4 ÉV FIDESZT..."

AZ ORBÁNI MAGYARORSZÁG  IDEGEN TEST LETT

AZ EURÓPAI UNIÓBAN


Paradoxonnak nevezhető, hogy Magyarország ugyan tagja az Európai Uniónak,az európai országok közösségének, de illiberális munkaalapú rendszerével idegen testet képez az Európai Unió természetes fejlődéssel létrejött liberális jóléti rendszerében.

Ez egyébként a nyiltan meghirdetett magyar politikai irányvonal.  Egyszerű, világos, jól érthető mondatokkal adta és adja a magyar emberek tudtára az Orbán-kormány kommunikációja, hogy itt nem lesz lemásolva a rothadó, önmagába roskadó nyugat jóléti társadalma, ami egyébként is csak önámítás, mert valójában agonizálnak, a lét és nemlét határán vergődnek. Jobb esetben tengődnek. Ami ott van az a rossz és ami itt van meg Moszkvában az a jó.

Az Orbán-kormány által bevezetett illiberális munkaalapú politikai és gazdasági rendszer, amely az elmúlt 14 év alatt olyan mértékű átrendeződést hozott a gazdaságban, hogy az lehetetlenné teszi a természetes fejlődés révén kialakuló jóléti rendszer létrejöttét.  
                                                                              
Az a helyzet állt elő, hogy a magyar nemzeti jövedelemből a munka részesedése 45 %, a tőke részesedése 55 %. Németországban a nemzeti jövedelemből a munka részesedése 63 %, a tőke részesedése 37 %, Németországban ezért lehet jóléti rendszer.

Az Orbán-kormány büszkén állítja, hogy hatalomra kerülése óta Magyarországon illiberális a szabadság és munkaalapú társadalom működik. De a valós helyzet az, hogy Orbán illiberális rendszerében ahol munkaalapú társadalom van  csupán 45 % a munka részesedése a nemzeti jövedelemből és 55 % a tőke részesedése.

Ezzel ellentétben Németországban ahol liberális jóléti rendszer van ott a munka részesedése jóval nagyobb, 63 % a nemzeti jövedelemből a tőke részesedése pedig jóval kisebb, csak 37 %.  Ez a tény hiteltelenné és komolytalanná teszi az Orbán-kormány állítását, hogy Magyarországon valóban munkaalapú társadalom van.

Viszont a választók igen jelentős  része elhiszi ezt, elhiszi, hogy Magyarországon munkaalapú társadalom van, mert bevezették a közmunkát is. Sőt, azt is elhiszik, hogy Magyarországon az Orbán-kormánynak köszönhetően jobb az élet mint nyugaton, ahol sokan éheznek, télen pedig fűtés hiánya miatt fáznak.

A média leuralása, a százmilliárdokból működtetett propaganda minden kritikus hangot elnyomó túlterjeszkedése miatt kevés választóhoz jutnak el a magyar társadalom valós helyzetét jelző olyan adatok, mint az, hogy a régebben a turisták számára az olcsósága miatt is vonzó Magyarországon olyan drasztikus áremelkedés következett  be, hogy a magyar árak elérték az uniós árszint 95 %-át, a bér szintje viszont nem követte ezt, csak az uniós bérszint 39 %-át éri el.

Ennél csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. Nyugati elemzők nem tudták megfejteni annak titkát, hogy a magyar választók miért támogatják ilyen nagy arányban az egyre romló megélhetési viszonyokat eredményező orbáni politikát.

HOVA LETT A PÉNZ?

Forrás: hvg.hu      20025.02.01

Hadházy Ákos újabb gyanús gyümölcsfeldolgozót talált, erre 1,7 milliárd forintnyi uniós pénz költöttek papíron.

A politikus az elmúlt években már hét másik üzemet is bemutatott, amelyeknél nem folyik semmilyen gyümölcsfeldolgozási munka.

1,7 MILLIÁRD FORINTBÓL 567 VÁRÓLISTÁS MŰTÉT LETT VOLNA FINASZÍROZHATÓ!

7  hasonló szellem-gyümölcsfeldolgozót építettek amire a jelek szerint nem volt szükség, nem végeznek benne munkát, de zsíros megrendelést jelentett kedvezményezett cégeknek.

1,7 milliárd forintból 42 db 40 millióba kerülő bérlakást építhettek volna, ami 42 albérletben élő, gyermekét egyedül nevelő szülőnek jelentett volna nagy segítséget.

Persze lehetett volna megoldás, hogy az 1,7 milliárdból olyan projektet finanszíroznak, melyben értelmes munka végezhető és olyan terméket gyártanak amire van piaci igény, ami vidéken valós munkahelyet jelent.

Gyümölcsfeldolgozók, lombkoronasétányok, tanösvények sokasága...ilyen beruházásokra ment el az uniós ingyenpénz jelentős része.

A RENDSZERVÁLTÓK EGYIK LEGNAGYOBB TÉVEDÉSE, HIBÁJA

A rendszerváltó politika ma is ható katasztrófálios tévedése volt, amikor a volt ügyészekre és bírákra bízták az igazságszolgáltatás átalakítását, a bíróságokon, az ügyészségeken a jogállami viszonyok kialakítását.

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI

Köztudott Magyarországon egyik napról a másikra, a diktatúra bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága. Az a bíróság lett független hatalom birtokosa, amely előzőleg a megfélemlítésen, megtorláson alapuló diktatúra számára a diktatórikus hatalomgyakorlás jogi hátterét biztosította. Ugyanis a párttitkárok nem ítéltek el senkit, ezt parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre. 

A diktatúra működéséhez, fennmaradásához a jogi kereteket biztosító bíróság, a meglévő személyi állományával, diktatórikus viszonyokra kialakított szabályzatával, szervezeti struktúrájával, pártállami kapcsolatrendszerével lett a demokratikus jogállam független, negyedik hatalmi ágának birtokosa. 

Ha valahol, itt szükség lett volna az alapvető jogok biztosa intézményének kontrolljára, a joghoz kötöttség, a jogállamiság, a jogbiztonság állapotának folyamatos monitorozására. A bírák, ügyészek átvilágítása mellett az alapjogok bíróságának létrejötte elengedhetetlen feltétele lett volna a jogállam  kialakításának.

A jogfolytonosság jegyében nem csupán igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények sokaságát és közhatalommal való visszaélés sorozatait elkövető bírák, ügyészek kerültek át címercserével, mindenfajta vizsgálat, átvilágítás nélkül a demokratikus jogállamba egyik napról a masikra, és lettek a demokratikus jogállam bírái, sőt később jelentős számban ők lettek a bírói, ügyészi szervezett vezetői is,  de több  tízezer politikai okból, politikai leszámolás céljából a diktatúra bírósága által hozott hozott bírósági ítélet is átkerült a jogállam igazságszolgáltatásába és hatályban maradt mintha kompatibilis lenne a demokratikus jogállam jogértelmezésével, jogfelfogásával. 

A politikának számolni kellett volna azzal, hogy amikor a diktatúrából egyik napról a másikra demokrácia lesz, akkor  igencsak fura helyzet áll elő, ugyanis a diktatúrában az elnyomás törvény általi kikényszerítésére, a megtorlás, megfélemlítés jogi eszközökkel történő érvényesítésére szakosodott bíráknak hirtelen irányt kell váltaniuk, mi több, azt kell tenniük, ami ellen még az előző napon küzdöttek, a szabadságot, a demokráciát kell szolgálniuk,

A rendszerváltást követően Magyarországon a bíráknak nem kellett keresztül menni a tisztítótűzön, nem került sor a bírák átvilágítására, erről szól a Legfelsőbb Bíróság 2001 évben hivatalban lévő elnökének Solt Pálnak a nyilatkozata a Magyar Nemzet 2001 október elsején megjelent számában:  „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.."

A mai napig nem született olyan állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróság részéről az Igazságügyi Minisztérium részéről, amely kinyilvánította volna, hogy befejeződött a jogállam kialakítása, megtörtént a bírák átvilágítása, garantáltan tiszta multú, feddhetetlen bírák tevékenykednek a magyar bíróságokon, akik esetében nem vethető fel a bűnös pártállami múlt miatti elfogultság, akik nem követtek el a diktatúra idején igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket, akik esetében garantálható, hogy nem voltak pártbírák, nem éltek vissza a bírói hatalommal, akik garantáltan nem zsarolhatók pártállami múlttal.

Az is ismert lehetett a Politika számára, hogy mivel hatályban maradt az összes dikatúra idején született ítélet, bírósági határozat, hatályban maradtak és hatályban vannak azok az ítéletek is , amelyekben a demokrácia, a szabad választás miatti kiállás, tüntetés vagy a kapitalizmus dícsérete miatt ítéltek embereket börtönbüntetésre és kobozták el vagyonukat, vagyis a mostani magyar demokráciában, jogállamban, kapitalista rendszerben hatályban vannak azok a bírósági határozatok amelyekben a diktatúra idején a demokrácia melletti kiállás és kapitalizmus, piacgazdaság dícsérete miatt ítéltek el valakit és ennek jogkövetkezményei ma is érvényesek, és nem valószínű, hogy a határozatot kérelemre megsemmisítik.

A magyar jogállamban azok akik a diktatúra idején szót emeltek azért, hogy a jelenlegi demokrácia bekövetkezzen, ezért a mostani demokráciában büntetett előéletűek, ennek hátrányos jogkövetkezményeit egész életükben viselik, nem juthatnak jól fizető felelősségteljes állásokhoz, vezető pozícióhoz, mert ott feltétel a büntetlen előélet, és a hatalom 35 éve nem akar változtatni ezen az ellentmondásos jogsértő, józan ésszel elfogadhatatlan állapoton. 

Ez lett a következménye a látszat rendszerváltásnak. Persze lettek új törvények, de a lényeg, hogy a rendszer, a hatalom birtoklásának módszere maradt. Jöhetnek új szereplők, új bírósági elnökök, igazságügyi miniszterek, nekik is alkalmazkodni kell ehhez, meg eleve így kerülnek kiválasztásra.

Magyarországon az igazságszolgáltatásban nem történt meg a rendszerváltás. Azzal, hogy egyik napról a másikra a diktatúra bírósága és ügyészsége lett a demokratikus jogállam bírósága és ügyészsége címercserével, olyan szervezeti váz, szabályozás, eljárási rend, felelősségi rendszer, jogértelmezési, jogalkalmazási gyakorlat maradt a magyar igazságszolgáltatáson belül ami meg sem közelíti a jogállami igazságszolgáltatás standard modelljét a felépítés, működés, ítélkezés, jogértelemezés, jogalkalmazási tekintetében és csak erős szervezeti, személyi és szabályozási változtatással lenne korrigálható olyan mértékben, hogy legalább a jogállam minimuma elérhető legyen.

Ami itt a rendszerváltás után létrejött az igazságszolgáltatásban arra a legmegfelelőbb kifejezés talán a hibrid jogállapot és a hibrid jogrend. Az állapot jellemzője a törvényes és a törvénytelen vagy inkább törvénysértő együttléte, együttes halmaza. Törvényes és törvénysértő ítéletek, bírósági határozatok egyaránt hatályban vannak és ami lényeges, hogy mindegyik jogkövetkezménye érvényben van.  A feháborító és elfogadhatatlan, hogy a hatalom képviselői, akik változtathatnának ezen nem akarnak változtatni.

A POLITIKA  nem lehetett annyira naív vagy a volt kommunista rezsim lekötelezettje, bábja, hogy elhiggye, azok az ügyészek, azok a bírák csinálnak jogállamot az ügyészségen, akik előzőleg még az állampártnak alárendelve, az állampárt utasításait többnyire meggyőződésből, elvi elkötelezettségből teljesítették. Majd egyik napról a másikra irányt váltanak és azzal ellentétesen cselekszenek, járnak el mint ami addig a bevett, alkalmazott gyakorlat volt számukra.

Azok csinálmak majd a bíróságon, ügyészségen jogállamot, akik nem is ismerték azoknak a fogalmaknak a tartalmát, hogy jogállamiság, jogegyenlőség, jogbiztonság, egyenlő elbánás, tisztességes bírósági eljárás, , emberi jogok, alapjogok.
Szinte semmi ismeretük, tudásuk, felkészültségük nem volt arról, hogy a jogállam ügyészsége, bírósága hogyan jár el és kezeli az ügyeket. Ezzel szemben olyan rutinjuk volt, amelyet  diktítúra jogalkalamzásában szereztek. Csakhogy ez a rutin jogállami szemmel nézve súlyos jogsértések halmazának volt tekinthető.

Az ügyészségeken, bíróságokon a jogállam kialakítása ennek a hosszú évek alatt bevett rutinnak, alkalmazott módszereknek az azonnali feladását elhagyását és a jogállami módszerek azonnali alkalmazáást követelte volna meg. Ami szervezési, technikai problémaként jelentkezett, hogy ennek ellenőrzése, kontrollja  felkészültséggel rendelkező szuemélyi háttér hiányánam megoldhatatlan volt.

És akkor még nem lett említve a változatlanul létező pártállami háttér és kapcsolatrendszer, a szabályzattal nem megváltoztatható politikai elkötelezettség, meggyőződés,  érdekviszonyok, a diktítúra alatt elkövetett jogsértések halmaza, a a jelentős mértékben nyilvánvalóan jelen lévő elfogultság, ellenszenv.

A Legfelsőbb Bíróság 2001 évben hivatalban lévő elnökének Solt Pálnak a nyilatkozata a Magyar Nemzet 2001 október elsején megjelent számában:  „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. "

Azóta egyetlen nyilatkozat sem erősítette meg azt, hogy a magyra bíróságokon befejeződött a jogállam kialalkítása.

A magyar igazságszolgáltatás vonatkozásában talán a legsúlyosabb probléma a fiktív, azonosító adat nélküli, valójában  nemlétező, kitalált jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok hatályban tartása.
Nemlétező jogszabályt nem lehet megsérteni! Ennek a logikai összefüggésnek az ismeretében tartja hatályban az alaptörvényellenes fikítv jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat azok jogkövetkezményeivel a Kúria, elutasítva a megsemmisítésre irányuló kérelmet és az alaptörvénysértés kivizsgálását.

Ezért elkerülhetetlen a magyar igazságszolgáltatás revíziója és reformja,  ami elngedhetetlen ahhoz, hogy Magyarországon jogállam legyen, jogállam működjön.

ELKERÜLHETETLEN  LÉPÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REVÍZIÓJA ÉS REFORMJA

A Legfelsőbb Bíróság 2001 évben hivatalban lévő elnöke Solt Pál a rendszerváltás után 11 évvel kudarcként megélve nyilatkozta a Magyar Nemzet 2001 október elsején megjelent számában:  „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.."

Tény, hogy Magyarországon egyik napról a másikra, a diktatúra bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága.

Az a bíróság lett független hatalom birtokosa, amely előzőleg a megfélemlítésen, megtorláson alapuló diktatúra számára a diktatórikus hatalomgyakorlás jogi hátterét biztosította. Ugyanis a párttitkárok nem ítéltek el senkit, ezt parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre.

A diktatúra működéséhez, fennmaradásához a jogi kereteket biztosító bíróság, a meglévő személyi állományával, diktatórikus viszonyokra kialakított szabályzatával, szervezeti struktúrájával, pártállami kapcsolatrendszerével lett a demokratikus jogállam független, negyedik hatalmi ágának birtokosa.

A jogfolytonosság jegyében nem csupán igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények sokaságát és közhatalommal való visszaélés sorozatait elkövető bírák, ügyészek kerültek át címercserével, mindenfajta vizsgálat, átvilágítás nélkül a demokratikus jogállamba egyik napról a masikra, és lettek a demokratikus jogállam bírái, sőt később jelentős számban ők lettek a bírói, ügyészi szervezet vezetői is,  de több  tízezer politikai okból, politikai leszámolás céljából a diktatúra bírósága által hozott bírósági ítélet is átkerült a jogállam igazságszolgáltatásába és hatályban maradt mintha kompatibilis lenne a demokratikus jogállam jogértelmezésével, jogfelfogásával.

A politikának számolni kellett volna azzal, hogy amikor a diktatúrából egyik napról a másikra demokrácia lesz, akkor  igencsak fura helyzet áll elő, ugyanis a diktatúrában az elnyomás törvény általi kikényszerítésére, a megtorlás, megfélemlítés jogi eszközökkel történő érvényesítésére szakosodott bíráknak hirtelen irányt kell váltaniuk, mi több, azt kellene tenniük, ami ellen még az előző napon küzdöttek, a szabadságot, a demokráciát kell szolgálniuk,

Magyarországon jelenleg a BÍRÓSÁG a becslések szerint 30-40 ezer fiktív alaptörvényellenes jogszabályt alkalmazó bírósági határozatot tart hatályban. Amíg az alaptörvényellenes fiktív jogszabályok hatályban vannak nem lehet jogállamról beszélni Magyarországon. Magyarországon jelenleg nem büntetik, nem szankcionálják a fiktív jogszabályok alkalmazását, hatályban tartását. Az IM elutasítja az alaptörvényellenes jogszabályok alkalmazásának kivizsgálására vonatkozó kérelmeket, elutasítja az ilyen jellegű alaptörvénysértések kivizsgálását.
/ Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.  Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját. A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés. /

MIÉRT ELKERÜLHETETLEN LÉPÉS?

Maradtak a kérdések és nincsenek válaszok:

Az Alaptörvény kimondja: (1)  " Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. "

1./  Ha a a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek akkor a rendszerváltás után, a demokratikus jogállam bírósága miért tart hatályban becslés szerint 30-40 ezer olyan ítéletet,
- amik a kommunista diktatúra alatti politikai perekben  fiktív jogszabályok alkalmazásával születtek,
- amelyekben nemlétező jogszabályok megsértése miatt ítéltek el ártatatlan embereket, annak ismeretében, hogy a nemlétező fiktív jogszabályt nem lehet megsérteni?

2./  A rendszerváltás után miért a diktatúra volt bírái végezték el a felülvizsgálatot a diktatúra idején született politikai perekben, akiktől a határozatok pártatlan elfogulatlan vizsgálata nem volt várható, mivel ők is részt vettek az ilyen jellegű határozatok meghozatalában?
" Kádár félreérthetetlenül kimondta: " A büntetőpolitika a párt politikájának részét képezi, amely az ügyészségeken, bíróságokon keresztül érvényesül. A büntetőpolitika feladata, hogy a párt politikájának érvényre juttatását kikényszerítse. "
A párt politikáját végrehajtó elkötelezett bírák lettek a jogállam független hatalommal felruházott bírái.

3./ A Legfelsőbb Bíróság illetve IM miért nem kezelte súlyának megfelelően ezt a helyzetet a már jogállaminak mondott időszakban, miért nem tartotta fontosnak, hogy megvalósuljon a tisztességes bírósági eljárás fontos alapfeltétele, hogy csak olyan bíró vegyen részt az ítélkezésben, aki igazságszolgáltatás körébe tartozó bűncselekmények elkövetésével nem gyanúsítható, aki nem érintett eljárási szabályok súlyos megsértéseben, csalárd ítéletek meghozatalában, fiktív jogszabályok alkalmazásában? De ilyen átvilágításra, szűrésre nem került sor. Nem teljesült a tisztességes bírósági eljárás alapfeltétele, hogy makulátllan bírók járjanak el az elfogultság és diktatórikus bírói múlt szempontjából kényes ügyekben is.

4./  Magyarországon miért nem nem került sor a koncepciós perek felülvizsgálatára parlamenti vagy kormányzati döntés alapján, mint ahogyan  Oroszországban Jelcin elnök utasítására  sor került a politikai koncepciós perek felülvizsgálatára?
Oroszországban 1,2 millió koncepciós per anyagát vizsgálta felül az orosz bírósag és 950 ezer esetben a bírósági ítéletet, bírósági határozatot megsemmisítő, az elítéltet felmentő döntés született.

5,/ Magyarországon semmilyen vizsgálatara nem került sor. A diktatúra bírái átvilágítás, szűrés nélkül lettek a demokratikus jogállam független hatalommal felruházott bírái, annak ismeretében, hogy a bíróság az állampárt alárendelt szervezeteként működött, bíráknak kötelező volt a pártutasításokat végrehajtani.

" Kádár félreérthetetlenül kimondta: " A büntetőpolitika a párt politikájának részét képezi, amely az ügyészségeken, bíróságokon keresztül érvényesül. A büntetőpolitika feladata, hogy a párt politikájának érvényre juttatását kikényszerítse. "
A párt politikáját végrehajtó elkötelezett bírák lettek a jogállam független hatalommal felruházott bírái

6./  Az ÚJ RENDSZERVÁLTÁS után a Kúria hogyan tud elszámolni azzal, hogy a rendszerváltás után a Legfelsőbb Bíróság egyik elnökhelytettese az a Dr. Szabó Győző lett aki előtte egy megyei bíróságnak a kommunistta állampárt által kijelölt elnökeként teljesítette maximális odaadással Kádár János és az MSZMP utasítását, ami szó szerint így hangzott: " A büntetőpolitika a párt politikájának részét képezi, amely az ügyészségeken, bíróságokon keresztül érvényesül. A büntetőpolitika feladata, hogy a párt politikájának érvényre juttatását kikényszerítse. "
Ebbe beletartozott  a fiktív jogszabályok alkalmazása, ártatlan emberek tízezreinek elítélése olyan bűnök miatt amit el sem tudtak követni, ugyanis nemlétező jogszabályokat nem lehet megsérteni.

7./  " Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. "

Ha ez nem hazugság, mint sok minden más, akkor miért nem került sor a kommunista ditatúra idején született koncepciós perek felülvizsgálatára, hasonlóan mint Oroszországban Jelcin elnök alatt megtörtént.

Egyes szakértők szerint 70-80 ezer koncepciós pert kellett volna felülvizsgálni. A nagyon megengedő szakértői vélemény is 30-40 ezerre becsülte a jogsértő, fiktív jogszabályokat alkalmazó, a tisztességes bírósági eljárás minimumát sem teljesítő, koncepciós perek számát amelyekben kétséget kizáróan politikai okokból valós bűnelkövetés nélkül ártatlan embereket íítéltek el.

Magyarországon kevesebb mint 10 koncepciós perben került sor felülvizsgálatra, ami annak bizonyítéka, hogy a magyar igazságszolgáltatásban tovább él a kádári múlt, a diktatúra szellemisége ami hatályban tartja a diktatúra jogellenes, alaptörvényellenes, szégyenletes döntéseit. És erre mondják, hogy jogállam, meg joguralom...

Ez a 35 éve működő meghatározóan kádári diktatúrából átvett igazságszoolgáltatás sara.
Az egyik leghíresebb koncepciós per az ENERGETIKA-per másodfokú határozatának felülvizsgálata, törvényességi vizsgálata, alaptörvényellenességének vizsgálata ügyében a rendszerváltás óta eltelt 35 évben közel 100 beadvány lett benyújtva. Utoljára alaptörvénysértés, alaptörvényellenesség vizsgálatát kérő beadványt utasította el a Kúria és az IM.

Az ENERGETIKA-per másodfokú határozatának egyetlen vádpontja sem tartalmazza annak a jogszabálynak a helyét, azonosító adatát aminek megsértése miatt a Legfelsőbb Bíróság megállapította a bűncselekményt és büntetést szabott ki. A Kúria és az IM nem fogadja el azt az érvelést, hogy azonosító adat nélküli nemlétező jogszabályt nem lehet megsérteni, állsápontjuk szerint ez így jogszerű és továbbra is hatályban tartják az ENERGETIKA-per másodfokú határozatát.
Hiába mondja ki az Alaptörvény, hogy az a jogszabály ami nem törvényes rend szerint jött létre, nem lett kihírdetve, nem lett hatályba helyezve alaptörvényellenes, érvénytelen és meg kell semmisíteni, a Kúria figyelmen kívül hagyja ezt és hatályban tartja a fiktív jogszabályokat alkalmazó határozatokat. A határozatok megsemmisítésére hozott döntésekben elkerülhetetlen lenne a bírói felelősség megállapítása.

ELKERÜLHETETLEN  LÉPÉS
AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REVÍZIÓJA ÉS REFORMJA ..

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST ÉRINTŐ  SZERVEZETI  VÁLTOZÁSOK 


Ahhoz, hogy Magyarországon általános értelemben létezzen a jogállam, a magyar igazságszolgáltatás minden területén alkalmazzák a jogállam alapvető normáit jelentős szervezeti és személyi változtatásokra van szükség.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE 

Amikor a jog alkalmazása során már nem elsődleges tényező a jogállam és a jogállamiság érvényesülése, az egyenlő elbánás, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az alaptörvény előírásainak szigorú betartása, amikor  bírák, ügyészek fiktív jogszabályokat kreálhatnak és tarthatnak hatályban bármilyen hosszú ideig következmények nélkül, amikor  bírósági eljárás,  vagy ügyészségi vizsgálat során a jogsértések sokaságát eltűrni kénytelen állampolgároknak nem áll módjukban, hogy érvényesüljön az alkotmány, az alaptörvény, a jogállam biztosította jogorvoslat akkor szükségessé válik egy olyan új független ügyészi szervezet felállítása, amely képes arra, hogy a jog uralmát képviselve az igazságszolgáltatás kontrolljaként valóban a törvényesség legfőbb őre legyen.

A különleges ügyek ügyészségének - Különleges Ügyészségnek -  egyik fő feladata az igazságszolgáltatás átvilágítása, igazságszolgáltatás elleni bűncslekmények, bírói, ügyészi tevékenység során elkövetett hivatali visszaélések feltárása lenne.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE SZERVEZETI  FELÉPÍTÉS

A különleges ügyek ügyészségének három szervezeti egysége lesz.

1./ Az igazságszolgáltatást érintő, a bírósági eljárásokban, ügyészségi eljárásokban észlelt illetve bejelentett jogsértések, főként büntető anyagi jogsértések, eljárási szabálysértések kivizsgálása. A tisztességes bírósági eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása. A jogállami normák betartásával kapcsolatos panaszok, bejelentések, jogorvoslati kérelmek kivizsgálása. A jogállami normák folyamatos ellenőrzése az igazságszolgáltatásban.

2./ Hatóságok törvényességi felügyelete, ezzel kapcsolatos panaszok, bejelentések kivizsgálása. A közpénz, közvagyon sérelmére elkövetett jelentős ügyek vizsgálata. A jelentős, kiemelt korrupciós ügyek vizsgálata. Az államszervezetben, államigazgatásban kiépült korrupciós hálózatok, összefonódások, módszerek feltárása, felderítése, vizsgálata.

3./ A rendszerváltás előtti koncepciós perekben alkalmazott csalárd módszerek vizsgálata. A kádári igazságszolgáltatásban a pártutasításra nemlétező jogszabályokat, nemlétező szakértői véleményeket, nemlétező bizonyítékokat előírásszerűen alkalmazó pártügyészek, pártbírák nyilvántartási listáinak felkutatása. A koncpeciós perek indítására utasítást adó állampárti dokumentumok, feljegyzések, anyagok felkutatása.

A Különleges Ügyészség Hivatala független a Legfőbb Ügyészségtől. A Különleges Ügyészség jogosult vizsgálni a Legfőbb Ügyészség tevékenységét és törvénysértés észlelése vagy bejelentése esetén eljárni.

A Különleges Ügyészség Hivatala nagy számú korrupciós ügy vizsgálata során új szervezeti felállást alkalmazhat, 5-10 főből álló ügyészi csoportok felállításával. Egy ügyészi csoport vezetője az ügyészi gyakorlattal rendelkező csoportvezető ügyész, tagjai pedig az ügyész irányításával elkőkészítő tevékenységet végző jogászok.

Az ügyészi csoportok feladata főként a Korrupcióellenes Hivataltól beérkező jelentős mennyiségű anyag feldolgozása. Az ügyészi csoportok az átlagosnál jóval nagyobb leterhelés miatt kiemelt bérezésben részesülhetnek.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK BÍRÓSÁGA 

A különleges ügyek bíróságának bírói tanácsába kerülő bírákat a pártatlanság, elfogulatlanság, szakmai felkészültség, feddhetetlenség alapkövetelményeinek figyelembe vételével az országgyűlés erre kijelölt bizottsága választja ki.

A különleges ügyek bírói tanácsának bírái államtitkári szintű besorolásra érdemesek. Bérezésük a maximális feddhetetlenség és kivételes alkalmassággal arányos mértékű lesz.

A kiválasztás során a jelölt pályázatának megismerése mellett sor kerül a személyes meghallgatásra és a jelöltre vonatkozó adatgyűjtés során összeállt anyag alapos áttanulmányozására is.

A különleges ügyek bírósága dönt a bíróságokon, ügyészségeken feltárt törvénysértések miatt emelt vádat követő bírósági eljárásokban, a hatóságoknál észlelt súlyos törvénysértések, hivatali visszaélések ügyeiben és az államigazgatásban, államszervezetben észlett és feltárt korrupciós hálózatok szervezőinek, résztvevőinek, érintettjeinek ügyeiben is.

ÚJ RENDSZERVÁLTÁS 

Az  ÚJ RENDSZERVÁLTÁS első törvénye a Jogbiztonság meghatározása legyen.

Az  ÚJ RENDSZERVÁLTÁS második törvénye az alaptörvény megsértése miatti megfosztás kiterjesztése legyen.
/ Magyarországon addig nem lesz jogállam amíg a törvények betartásáért, betartatásáért legfőbb felelősök következmények nélkül megsérthetik az alaptörvényt, olyan fiktív jogszabályokat alkalmazhatnak és tarthatnak hatályban, amik nem törvényes eljárási rendben jöttek létre, nem hirdették ki és nem helyezték hatályba azokat. /

Az ALAPTÖRVÉNY Magyarország jogrendjének alapja.

Aki mint
legfőbb ügyész,
Kúria elnöke,
igazságügyi miniszter,
köztársasági elnök,
ügyész,
bíró 

megsérti az alaptörvényt alkalmatlan és méltatlan a magyar jogállam szolgálatára ezért ennek következménye a hivataltól való megfosztás legyen.

Aki mint

bíró fiktív, alaptörvényellenes jogszabályt alkalmaz, hatályban tart,
mint ügyész, bíró, ügyészség, bíróság vezető beosztásban lévő alkalmazottja, igazságügyi minisztérium vezetője, döntést hozó hivatalnoka közreműködik fiktív jogszabály alkalmazásában, hatályban tartásában,  hallgatással, intézkedés elmulasztásával támogatja azt
alkalmatlan arra, hogy jogászként a magyar jogállamot szolgálja, ezért őt határozott időre vagy véglegesen tiltsa el a bíróság a jogászi hivatás gyakorlásától.

Az ÚJ RENDSZERVÁLTÁS nem hagyja figyelmen kívül, hogy az  Alaptörvény értelmében a jog uralmán alapuló állami berendezkedés igazságszolgáltatása nem tarthatja hatályban a megelőző kommunista diktatúra idején fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, mert a  jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.

Az ÚJ RENDSZERVÁLTÁS nem kerülheti meg, hogy rendezze az igazságügy, az igazságszolgáltatás anomáliáit, az Alaptörvény hiányosságait.

Nem folytatható a jelenlegi állapot, hogy csak a kinyilatkoztatások szintjén létezik a jogállam, a jogbiztonság, az alapvető jogok és uniós jogok érvényesülése, hogy valójában hibrid jogállapot a jellemző, amikor egyaránt hatályban vannak törvényes eljárási rendben alkotott, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályok és hatályban vannak azonosító adat nélküli kitalált, fiktív jogszabályok.

Nem folytataható, hogy az IM elutasítja az alaptörvényellenes jogszabályok alkalmazásának, hatályban tartásának kivizsgálására vonatkozó kérelmeket, elutasítja az ilyen jellegű alaptörvénysértések kivizsgálását.

EDDIG MIÉRT NEM?

"  Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében a Kúria készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására – közölte a Kúria csütörtökön. „Ennek azonban megkerülhetetlen előfeltétele, hogy meghatározott személyre vonatkozó, pontos, ellenőrizhető bizonyítékkal alátámasztott információ álljon rendelkezésre” – olvasható a közleményben. "

Eddig miért nem vizsgálták a közbizalom fenntartása érdekében a Kúria fiktív jogszabályokat alkalmazó bíráinak tevékenységét és felelősségét?

Eddig miért nem vizsgálták a közbizalom fenntartása érdekében, hogy a Kúria bírái miért tartanak hatályban  fiktív alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat?

Eddig miért nem vizsgálták a közbizalom fenntartása érdekében az alaptörvénysértéseket?

2024-ben konkrét adatok szerepeltek a Kúriához benyújtott kérelemben amiben az alaptörvénysértések kivizsgálását kérték, de a Kúria elutasította a kérelmet és jelenleg is hatályban tartja a fiktív jogszabályokat alkalmazó, alaptörvényt sértő bírósági határozatot. Ki a felelős?

Eddig miért nem vizsgálták a közbizalom fenntartása érdekében  az alapjogok megsértését, az emberi jogok megsértését?

A Kúria rendelkezésére áll annak a felülvizsgálatnak az anyaga amit a Kúria 5 - legtekintélyesebb bírók közé tartozó - bírája folytatott le és a bírói tanács döntése, végzése hemzseg a törvénysértéstől. A végzés

A VILLAMOS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSA ÉS SZOLGÁLTATÁSA KÖRÉBE TARTOZÓ INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSA 

Magyarországon jelenleg kiszámíthatatlan, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a lakosság, állami és önkormányzati intézmények illetve gazdaság villamosemergia-igényének kielégítéséhez a napelemes, szélerőműves és egyéb módon villamos áramot előállító kisebb vagy nagyobb áramtermelő egységek. Jelenleg még nem is léteznek azok a kis berendezések, melyek egy vagy két év múlval már több százezer háztartásban szolgáltatnak ingyen áramot, ingyen energiát. Az " INGYEN " kifejezés lesz a varázsszó, ami hatalmas keresletet generálhat a különböző ötletes napelemes áramtermelő műszaki megoldások vonatkozásában. Ingyen áramot szolgáltathat a virágláda felületére szerelt napelem, az ablak alá, főlé, az erkélyre akasztott napelemtábla, a zsalugáter hátoldalán lévő napelem, vagy  akár az épület számára üvegborítás hatását kölcsönző vagy szigetelés céljából az épület falára szerelt nagy felületen ingyen áramot termelő napelemes borítás.

Az önkormányzatok feladata lenne a városkép szempontjából szabályozni az ilyen jellegű napelemes konstrukciók telepítését, az állam pedig az ilyen jellegű műszaki megoldások sokféleségét kitaláló innovációt támogatva pörgethetné fel a folyamatot.

Ennek jelentősége nem csupán abban áll, hogy az ingyen energia számos módon történő előállításának lehetőségét jelenti, hanem egy új iparág semmiből való megszületését. A hazai innovációra alapozva, számos olyan kis méretű és viszonylag egyszerű konstrukció születik és kerülhet gyártásba, amik kisebb üzemekben, műhelyekben előállíthatók, összeszerelhetők. Állami támogatással nagyrészt videkre irányíthatók ezek az ipari tevékenységek, vidéken számos új munkahely teremthető. Jelenleg a magyar állam külföldi befektetőknek 30-50 milliós forintos támogatást ad egy munkahely létesítésére, ez a bmodelles iparfejlesztés ennek tizedéből, 3-5 millió forint állami támogatással megvalósítható.

A B-modell 1998 óta minden magyar kormány asztalán ott volt. A B-modell olyan gazdaságfejlesztési innováció amelynek alkalmazásával 5 év alatt megteremthető Magyarországon a jólét gazdasági alapja. A B-modell - Baranyai-féle modell - szerinti nagyléptékű gazdaságfejlesztéssel 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, ami a spontán gazdasági növekedés révén csak 50 év alatt jönne létre. A B-modell alkalmazása lehetőség arra, hogy ne kelljen végigjárni egy áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési utat ahhoz, hogy elérjünk oda, ahova rövid idő alatt, jóval könnyebben is eljuthatunk.

A jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító B-modell szerinti gazdasági struktúra tudatos  gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel hozható létre. Ez esetben a gazdasági növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és  időben biztosítható. A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés.

A napelemes és huzatgenerátoros áramtermelő konstrukciók hazai gyártása nagy hozzáadott értékű ipari, termelő tevékenységet jelentene, jelentősen növelve a magyar ipar versenyképességét. Magyarország az ilyen típusú készülékek fejlesztésében, gyártásában az élenjárók közé kerülhetne Európában ami jelentős exportot eredményezne.

A lakossági villamorenergia-felhasználás vonatkozásában merőben új helyzetet jelenthet a kisméretű, midi, mini, micro napelemes szigetüzemű konstrukciók használata és az akkumulátoros energiatárolás. A fogyasztók megveszik a berendezéseket és attól kezdve rendelkezésre áll az ingyen áram, amit nem táplálnak be a hálózatba, nem kötnek össze a hálózattal, hanem azt a saját ingatlanon  belüli elosztóból felhasználnak vagy akár tárolnak.

Az ingyen áram iránti igény várhatóan egyre gyorsabban és mind szélesebb körben terjed, mert ez esetben csak egyszeri árat kell fizetni az ingyen áramot előállító berendezésért.

Mindez az ország energiapolitikájában mint tényező nem hagyható figyelmen kívül. Nincs megbízható kiindulási alap, de becslés se, hogy mekkora lesz a háztartások és vállalkozások saját előállítású villamosenergia kapacitása, beleértve a tárolt energiát is és mekkora a vételezni kívánt igény ami erőművekkel és vásárlással biztosítható. E

bben lényeges tényezőként kell figyelembe venni a szigetüzemű kisteljesítményű ám várhatóan milliós számot elérő napelemes konstrukciók forgalomba kerülését, beszerzését. Az ESZ koncpciója szerint a jövőben ennek inovációját, gyártását, beszerzését az állam jelentős költségkerettel támogatja.

Amikor majd Magyarországnak olyan kormánya lesz ahol nem a baráti, családi érdekek, kapcsolatok határozzák meg a gazdaságfejlesztés szempontjait, irányait, amikor már nem illiberális munkaalapú lesz a rendszer hanem az európai természetes fejlődésbe illeszkedő jóléti demokratikus rendszer, akkor számos olyan, a magyar emberek érdekeit szolgáló új lehetőség felmerül, melyek esetében a jóléti kormány jelentős állami támogatással segíti az innovációt.

Az ESZ  körében e témával foglalkozó gazdaságpolitikusok, mérnökök dolgoznak ki koncepciókat, megoldásokat, melyek közül csupán néhány az alábbiakban, ami bemutatja, hogy milyen széleskörű a vizsgálódás és a megoldások keresése, hogy a lakosság a legolcsóbb módon jusson hozzá energiához.

1./ Villamos energiát előállító vállalkozások által működtetett napelemes, szélgenerátoros kiserőművek által előállított áram, hatalmas akkutelepeken tárolt áram illetve villamos energia értékesítése lakossági és gazdasági célra, a megállapított hatósági ár alatti árszinten, esetenként akciós áron.

2./ Családi házak, gazdasági egységek, lakások számára villamos emergiát előállító egységek bérbeadása felszerléssel, fogyasztásmérővel,
a./ a bérlő megállapodás szerinti áramdíjat fizet a fogyasztás alapján, a minimum fogyasztás meghatározható,
b./ napelemes áramtermelő egységek bérbeadása fix bérleti díjért,
c./ napelemes áramtermelő egységek bérbeadása mezőgazdasági célra, öntözésre, fúrt kutakból, csatornákból történő vízkiemelésre, folyókból öntözéshez vizet szállító csatornákba történő vízkiemeléshez, szivattyúzáshoz.

3./ Vállalkozások állatl működtetett napelemes kieserőmővek, jelentős energia tároló kapacitású akkumulátorokkal, melyek családi házas körzetekben értékesítenek hatósági ár alatti áron, feltételtől függően akciós áron villamos energiát.

4./  Társasházak tetejére szerelt vállalkozások által üzemeltetett napelemes rendszerek melyek kiegészítő áramfogyasztás céljára állítanak elő és értékesítenek villamos energiát.
Az ilyen típusú fejlesztéseket, típusú innovációkat támogatja az állam.

Az ESZ energiapolitikájának fő szempontjai:

1./  A lakosság a lehető legalacsonyabb áron jusson villamos energiához és ne szülessenek elhibázott gazdasági döntések például értelmetlen erőmű építésre, amíg nem látható az ország villamos energiafelhasználásának alakulása, rétegződése, struktúrája.

2./ Az állam energia politikáját elsősorban a lakossági érdekek, az ország érdekei és ne baráti érdekek, de ne is a szuverenitást ismétlődően felülíró politikai érdekek és szimpátiák, ismértlődően kárt, veszteséget okozó politikai elköteleződések befolyásolják.

3./ Legyen szempont a merész, úttörő kísérletek, innovációk támogatása, pl annak a koncepciónak a támogatása, amely társaházak külső, modern esztétikus kinézetét és rendkívül hatásos szigetelését biztosító felújításat úgy képzeli el, hogy kis súlyú, könnyen falra rögzíthető napelemtáblákkal burkolja körbe az épületet. 

Egy ilyen felújított, napelemtáblákkal borított tégla építésű társaház vagy éppen panel úgy nézne ki mint egy modern üvegborítású új épület, megszűnne a nyári forróság, télen jóval kevesebb energia kellene a fűtéshez.

Az ESZ innovációs koncpciója merőben új irányba terelheti a magyar gazdasági, ipari fejlődést és rövid idő alatt az élre emelheti az ilyen típusú konstrukciók megalkotásában és gyártásában Magyarországot.

HADIIPARI INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSA 

Büszkén valljuk, hogy nemzeti sajátosságunk az ötletesség, a találékonyság, Szakértők szerint hibás, sőt ostoba az a gazdaságfejlesztés ami a termelési folyamat leggyengébb láncszemét, a legkisebb hozzáadott értéket képviselő összeszerelésre alapozza egy ország iparát.

Az ESZ a B-modell - Baranyai-féle modell - szerinti koncpciót alkalmazva a legmagasabb hozzáadott értékű ipari fejlesztésre fókuszál, ehhez pedig saját fejlesztés, saját innováció kell. A B-modelles gazdaságfejlesztés a szolgáltatás nagy tömegű értékesítése mellett 3 iparfejlesztési irányt jelöl ki.

Első a kisméretű napelemes, huzatgenerátoros áremtermelő berendezések gyártása értékesítése, mely iránt jelentős kereslet várható. Ezek kifejlesztésében, gyártásában Magyarország az élenjárók között lehet.

A második ág a napelemes szivattyúk, mely a klímaváltozás miatt megnövekvő öntözési igény miatt is keresett termék lehet. Napelemes működtetéssel vízkiemelés fúrt, ásott kutakból, folyókból, csatotnálból, tározókból. Hasonlóan a víztározó medencék feltöltése, melyekbe amikor működik a napelemes szivattyú akkor emel ki vizet víznyerő helyekről, kutakból, folyókból..

A harmadik ág a hadiipari fejlesztés. Nem az a vonal amely jelenleg működik. Nem tankok és nehéz, bonyolult haditechnika gyártása, melyhez kevés a magyar hozzáadott érték, nem erősíti a magyra versenyképességéet, hanem a magyar innovációra alapotott haditechnika. Egyszerűbben fogalmazva: nem azt a tankot fogjuk gyártani amit kilőnek a drónok, hanem azokat a drónokat gyártjuk amik kilövik a tankokat.

Ehhez megvan Magyarországon az innovációs háttér.

A cél, a jelenleg folyó háborúban alkalmazott haditechnika hatékonyságának elemzése vizsgálata alapján olyan drónok gyártása, melyekkel távolról vezérelve jelentős támadó és védekező valamint felderítő műveletek hajthatók végre.

Ehhez Magyarországon megvan az innovációs háttér. Repülő és helikopter modellező szakkörök, egyesületek, különböző képzettségű emberekkel, számos magasan képzett, jelentős tapasztalattal, innováció képességgel bíró mérnökkel, műszaki emberrel, köztük sok magas képzettségű, repülés iránt elkötelezett, sok idővel rendelkező nyugdíjas feltalálóval, akiknek tudását kiegészítve a téma, az innováció iránt érdeklődő hadmérnökök, tisztek tudásával összeáll az a bázis, ami az új drónos magyar hadiipar fejlesztői bázisát adhatja.

Magyarországon 80 repülő modellező szakkör, egyesület működik kb 5 ezer taggal. A magyar repülő modellezés több mint 100 éves és rengeteg tudás halmodódott fel , nagy értékű innovációs képesség áll rendelkezésre.

Ezeknél az Egyesületeknél, szakköröknél, a modellezésben gyakorlott, kellő technikai háttérrel bíró amatőröknél minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a hadi vonatkozásban alkalmazható, új építésű vagy átépített drónokat fejlesszenek ki, azokat összeépítsék a tisztek, hadmérnökök által tervezett hadi alkalmazással, technikával és teszteljék azokat, egészen addig amíg gyártható termékek lesznek.

A magyar állam jelentős összeggel támogatja az innovációt, fejlesztési tevékenységet, egyesületi és személyes vonatkozásban is. Ez még így is csak töredék összgebe kerül mintha erre intézet létesülne vízfejjel kétséges innovációs képességgel bíró közreműködökkel.

A magyar állam jelenleg kb. ötszörösét adja oda támogatásként a külföldről Magyarországrs gyártást, összeszerelést hozó külföldi befektetőknek, mint amennyiből a hazai innovációra épülő, jóval magasabb hozzáadot értéket képviselő gyártámányok fejlesztése, gyártása megvalósulhatna gazdaságszervezéssel.

Magyarország 5 év alatt a dróngyártok és fejlesztők körében az élvonalba kerülhet. Ez olyan hatalmas hozzáadott értéket képviselő ipari tevékenység lenne, ami jelentősen megdobná a magyar ipar versenyképességi tényezőjét.

Az ilyen bmodelles típusú gazdaságfejlesztés, iparbővítés magyar innovációra épülne és egészében magyar hozzáadott értéket tartalmazna, jelentősen javítva a magyra ipar versenyképességét. Eddig a magyar ipar bővülése a külfoldön kitalált, megalkotott termékeket gyártásra, alkatrészekből összeszerelésre Magyarországra hozó beruházások révén valósult meg, ami a legrosszabb változatot jelentette, alacsony hozzáadott értéket és alacsony szintű versenyképességet eredményezett.

A gazdasági irányváltáshoz, az új típusú iparbővítéshez megvan a magyar innovációs háttér, a szellemi kapacitás, a beruházások támogatásához pedig elég lenne a jelenleg propagandára fordított összeg fele.

ÚJ ELLENZÉK, ÚJ POLITIKA, ÚJ CÉLOK! 

EGY ÉLETED VAN ÉS EGY SZAVAZATOD. 

ARRA SZAVAZZ AKI JOBBÁ TEHETI AZ ÉLETED!  

ÁLLJ KI MAGADÉRT!  

AMI NEKED JÁR, NE MÁS TEGYE ZSEBRE! 

SZAVAZZ MAGADRA! LÉGY TE A NYERTES!

" A  teherbírás határán már túl, a tűrés határán még innen lévők erősödő hangját mindenkinek hallani kell.  Ők nem lehetetlent akarnak, csak emberhez méltó életet és kis  részt a lehetőségekből. "

IDEJE VAN A VÁLTOZÁSNAK!

UTÓLÉRNI AUSZTRIÁT...

Mivel Ausztria a szomszédunk a szinte irritáló jóléttel, így soha nem szűnő kérdés marad, mit kellene tenni ahhoz, hogy beérjük Ausztriát? Hogyan lehet létrehozni Magyarországon is a jólét biztosításához szükséges gazdasági teljesítményt? Hogyan lehetne felpörgetni a gazdasági növekedést?

Ausztriai GDP  2022 ÉVBEN  446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP  2022 ÉVBEN  168  MILLIÁRD  EURÓ

Ahhoz, hogy Magyarország utólérje Ausztriát  a 446 és a 168 milliárd euró különbözetét vagyis 278 milliárd euró értéket előállító gazdasági teljesítményt kellene létrehozni. 

Ehhez nagyléptékű gazdasági fejlődés kellene, amire a jelenlegi magyar gazdaság szerkezete alkalmatlan. Alig van fejlett magyar  ipari termék, a magyar exportnak csak 23 %-át állítják elő magyar vállalatok és ennek jelentős része is mezőgazdasági termék, feldolgozatlan nyers termék. A kivitel több mint háromnegyedét külföldi cégek produkálják.

Szinte felfoghatatlan, mire alapozta Orbán Viktor azt a jövőbe mutató kijelentését - melyet azóta is számosan hangoztatnak -, hogy 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni.

De maradt a kérdés: csupán álom vagy elérhető valóság, hogy Magyarország utólérje vagy legalább megközelítse Ausztria gazdasági szintjét, az orsztrák jólét szintjét?

Részlet B-MODELL  című műből...  bmodell.hu

" Mindez az elvi okfejtések és érvek ütköztetése szintjén mozog addig, amíg valaki le nem tesz az asztalra egy olyan modellt, amiben benne van annak lehetősége, hogy Magyarország akár 5 év alatt megközelítse, sőt utólérje Ausztria gazdasági teljesítményét és az osztrák életszínvonalat. A B-modell egy erre alkalmas gazdasági innováció, ami az önszerveződő piacgazdaság működése révén létrejövő gazdasági teljesítményt kiegészíti a második növekedési faktorral létrehozható gazdasági teljesítménnyel. Az új típusú gazdasági növekedés zászlóshajói az óriásprojektek. "

" A jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító B-modell szerinti gazdasági struktúra tudatos  gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel hozható létre. Ez esetben a gazdasági növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és  időben biztosítható. A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés. "
" Nagyléptékű gazdasági fejlődés, ugrásszerű gazdasági növekedés áruk vagy szolgáltatások nagy tömegű értékesítésének megszervezésével érhető el. "

Az ipari vonal felejtős, nincs hozzá innovációs háttér és kellő nagyságú piac, másrészt nincs hozzá munkaerő, hiszen az új beruházások indításához is bevándorló vendégmunkásokat kell toborozni. Az ideológia ugyan széppé teheti a keserű valóságot, így a neres vízióban a magyarok milliói összeszerelő üzemekben, akkumulátor gyárakban szalag fölött görnyedve valósítotják meg a keményen dolgozó kisember ideálját, azzal a boldog tudattal, ha munka van minden van. De azzal a neres agytröszt is tisztában van, hogy Ausztria gazdasági teljesítményének utóléréséhez, de akár megközelítéséhez vezető utat nem az illiberális összeszerelős munkaalapú gazdasági szisztéma jelenti.

Marad a szolgáltatás meg a magyar találékonyság, ebből kell kihozni a maximumot. Az is nyilvánvaló, hogy a magyarok sokkal szívesebben dolgoznak a szolgáltatásban mint az iparban, a termelés bármely vonalán, mert a szolgáltatás kötetlenebb és könnyebb, jobban fizet és miért választaná valaki a nehezebbet, a rosszabbat. A kezdeményezés is sokkal erősebb a szolgáltatás terén és a tőke is könnyebben és gyorsabban áramlik szolgáltató projektekbe.

Külföldre kitekintve is az tapasztalható, hogy akik tudják miből jön a pénz, azok nem annyira termelésbe, inkább szolgáltatásba fektetnek. A sivatag közepén is lehet nagy üzlet a szolgáltatás. Dubaj nem csupán a világ fontos szolgáltató központja lett, de olyan üzleti központ is, ahol milliárdos üzletek születnek.

De nem is kell messzire menni, itt a budapesti bulinegyed példája. Aki tudta akadályozta, az állam, az önkormányzat oldaláról egy forint támogatást nem kapott, mégis összeállt, ragyogóan működik és európai hírnévre tett szert. Az írek, skótok, angolok, de a svédek is itt tartják a legénybúcsúkat és azok a fiatalok akiknek drága Ibiza azok Budapestre a bulinegyedbe jönnek szórakozni. "

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168  MILLIÁRD  EURÓ

Ahhoz, hogy Magyarország utólérje Ausztriát  a 446 és a 168 milliárd euró különbözetét vagyis 278 milliárd euró értéket előállító gazdasági teljesítményt kellene létrehozni.

Nagyléptékű gazdaságfejlesztés esetén az állam gazdaságszervezéssel is beszáll a gazdaság fejlesztésébe és megteremti a nagy tömegű áru vagy szolgáltatás értékesítéséhez a feltételeket óriásprojektek létrehozásával. Ezzel a gazdaságfejlesztési technikával akár 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, amely spontán önszerveződéssel csak 50 év alatt jönne létre.

Ausztriai GDP     446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168  MILLIÁRD  EURÓ

A nagyléptékű gazdasági fejlődés a B-modell szerint két faktoros gazdasági növekedéssel valósítható meg. Ez esetben a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés. Két faktoros növekedés esetén két motor hajtja a gazdaságot.

A B-modell nem a teljes foglalkoztatásra alapozza a gazdasági fejlődést, hanem a nagy tömegű szolgáltatás és árú értékesítésére, ami mellé odateszi a piacot, a keresletet is. A B-modell szerinti ugrásszerű gazdasági növekedést a pár év alatt megvalósítható óriásprojektek biztosíthatják  30-50-100 milliárd eurós jövedelemtermelő képességükkel.

A felzárkózást jelentő 278 milliárd euróból 130 milliárd eurós gazdasági teljesítményt a Magyarországon létesítendő óriásprojekt 5 megaprojektje biztosthatja heti 500 milliós bevétellel. Egy megaprojekt esetében ez éves viszonylatban 52 hét alatt 26 milliárd eurót jelentene. Az 5 megaprojekt éves teljesítményét összeadva már megvan a 130 milliárd euró.

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168+130 = 298  MILLIÁRD  EURÓ

De ez egy igen mérsékelt kalkuláció. Abból a viszonyításból indul ki, hogy a bajorok sörfesztiválja a müncheni sörfesztivál 10 nap alatt 1,7 milliárd eurós bevételt termel, így 7 nap alatt, vagyis egy hét alatt a 0,5 milliárd eurós bevétel egyáltalán nem túlzó.

Egy ilyen megaprojekt, mint szolgáltató város, jóval több üzleti szempontból mint egy sörfesztivál méretű rendezvény,  a bankok, nagykereskedelmi cégek forgalmából az üzleti és turista forgalomból, logisztikából, kiskereskedelemből, éjszakai szórakoztatásból és számos más nem említett forrásból összesítve jóval magasabb bevételt érhet el.

A Budapest melletti szolgáltató város, üzleti és szórakoztató központ - ahol nappal minden az üzletről szól az éjszaka pedig a szórakozásé, sok éjszakai bárral, üzletek bevásárló központok sokaságával -  Békásmegyernél kezdődne és Szentendréig tartana, a hegyek és a Duna közötti területen.

A másik négy szolgáltató város Debrecen, Nyíregyháza, Szeged és Pécs környékén lenne.

Az ismertetett becslés a legszerényebb, heti 500 millió eurós bevétellel kalkulálva készült.
Heti 700 millió eurós bevétellel 52 hét alatt már 36,4 milliárd lenne a bevétel, 5 szolgáltató város esetében pedig 182 milliárd euró.

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168+182 = 350  MILLIÁRD  EURÓ

Létezik heti 1 milliárd eurós becslés is, ez esetben az 5 szolgáltató város, 5 üzleti központ heti bevétele már 5 milliárd euró lenne, éves bevétele pedig 52 hét alatt 260 milliárd euró.

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168+260 = 448  MILLIÁRD  EURÓ

A szolgáltató városok, üzleti és szóraloztató központok bevétele mellett a B-modelles nagyléptékű gazdaságfejlesztéssel létesített KERO kb. 20-30 milliárd euró, a NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt kb. 15-20 milliárd euró bevételével növelhetné a magyar GDP nagyságát.

B-MODELL  -  MEGAPROJEKTEK

Ahhoz, hogy Magyarországon is olyan virágzó gazdaság és jólét legyen mint a szomszéd Ausztriában stratégia kell, terv kell és az ezt megvalósító gazdaságszervezés. Ha nincs terv a jólét megteremtésére alapot adó gazdasági fejlődésre, akkor nem is lesz jólét.

1./  ÜZLETI KÖZPONT - SZOLGÁLTATÓ VÁROS  

A legszerényebb számítással 2,5 milliárd euró heti bevételt hozó óriás projekt 5 olyan megaprojektből, 5 olyan üzleti, kereskedelmi és szórakoztató központból  valósulhatna meg,  ahol nappal minden az üzletről szól, az éjszaka pedig a szórakozásé. Ezek létrehozása hasonlóan indulna mint az ipari parkoké, egy jelentős terület alkalmassá tétele, utak, infrastruktúra kiépítése. Egy megaprojekt Budapest mellett, a másik négy a szomszédos országokba vezető főútvonalak mentén.

Egy ilyen üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ olyan szolgáltató város lenne, ahol az üzleti kapcsolatteremtés, az üzleti lehetőségek megismerésének sokféle lehetőségét felvonultató létesítményhálózat és infrastruktúra áll rendelkezésre, ahol a szórakozás körében létező minőségi szolgáltatás sokszínűségének olyan kínálata létezik, mely mágnesként vonza a fizetőképes keresletet.

A folyamatosan működő hatalmas vásárvárossal, üzleti központtal, hagyományos és tematikus szállodákkal, banknegyeddel, szerencsejáték és szórakoztató negyeddel, továbbá nemesfém- és műtárgypiaccal is rendelkező város méretű üzleti és szolgáltató központok a Wall Street és Las Vegas együttlévőségét, New Orleans és Amszterdam feelingjét hordozó szolgáltató városként funkcionálnának, ahol nappal minden az üzletről szól, éjszaka pedig a szórakozás a meghatározó. Az üzleti kapcsolatteremtés, az üzletre találás folyamatos lehetősége, a szórakozás és a szolgáltatások sokszínűsége, a hely hangulata pedig feltehetően újból és újból idevonza azt, aki már egyszer volt itt, belekóstolt az itteni életbe, de valószínűen sokan jönnek először idelátogatók is a kiváncsiság miatt.

A szolgátató város egy része folyamatosan működő vásárváros lenne, kiállító termekkel, standokkal, lennének plázák, üzletek shoppingolásra és persze sok szórakoztató létesítmény. Különböző klubok, üzleti pubok várnák az üzletembereket, befektetőket. Ismerkedésüket, üzleti partnerek egymásra találását applikációk segítenék Aranybánya lenne informatikusok számára, de nyelveket beszélő jogászoknak és közgazdászoknak is. Üzleti tervek, szerződések készítése, üzleti képviseletek ellátása, üzleti aszisztencia mint szolgáltatás biztosítása.

A biznisz pubok, üzleti klubok kirakataiban lévő hatalmas képernyők, forgalmas helyen lévő hatalmas kijelzők mutatnák, hogy adott helyen mi a meghatározó, mit keresnek, mit ajánlanak, mi az ellérhetőség, hol lehet találkozni a partnerrel, stb. Mobil applikációk sokasága pörgetné az üzletet. Este szórakozóhelyek tömege várná a kikapcsolódásra vágyókat, a szórakoztatás számos műfaja kapna teret. Profi bokszmeccsek melyekre fogadni lehetne, kaszinók, szerncsejátékok sokasága és sok bár, mulató hangulatos műsorokkal.

A megaprojektek sok jól fizető állást biztosítanának, szinte biztos, hogy a külföldön dolgozó magyarok közül is sokan hazajönnének, mert itt jobban megtalálnák számításukat, akár vállalkozóként, akár alkalmazottként.

A város méretű kereskedelmi központ és szolgáltató park üzleti idegenforgalomból, szerencsejátékból, bevásárló és egyéb turizmusból származó bevétele mellett még nagyobb rész keletkezne a kapcsolódó áru és pénzforgalomból, a logisztikából, szállításból. Több tízezer vállakozás és több mint 100 ezer ember lenne egy ilyen szolgáltató város működtetője.

Egy ilyen megaprojekt a modellezés és üzleti számítás szerint is képes lenne heti 500 millió euró bevétel biztosítására. 5 ilyen megaprojekt által legmértéktartóbb  kalkulációval is összejöhetne a heti 2,5 milliárd euró, éves viszonylatban 130 milliárd euró, a magyar GDP összegét növelve ezzel.

Az e körben szóba jöhető fizetőképes keresletet biztosító célcsoport meghatározó részét a hazai, de nagyobb részben külföldi vállalkozók, üzletemberek, cégek közép- és felső vezetői jelentenék, akik megengedhetik maguknak, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásokat, másrészt összekötik a hasznost a kellemessel, az üzleti lehetőségek felkutatását a szórakozással. Ők megengedhetik maguknak, hogy sok alkalommal, sok pénzt költsenek, ami nagy tömegű áru- és pénzmozgást eredményez..

Az üzletemberek, vállalkozók, cégek közép- és felsővezetői mellett valószínűen sok vendég várható a hazai és külföldi módos, tehetős középosztály köréből is, ők ugyancsak megengedhetik maguknak, hogy évente többször is kiruccanjanak ide, akár a kiváncsiság okán vagy azért, hogy jól érezzék magukat, a számos csábító lehetőség pedig arra ösztönzi őket, hogy itt költsék a pénzüket.

Utazási irodák állnának rá az ilyen utak szervezésére, külföldi irodákkal együttműködve szerveznék az utakat. Aki pedig már itt van, az felkeresné Budapestet, esetleg a Balatont vagy gyógyvizes fürdőket, az utazási irodák ajánlatában szereplő nevezetességeket. Ez is jelentős élénkülést hozhatna az idegenforgalomban, javítaná a szállodák kihasználtságát, tovább növelné a turizmus bevételeit.

A megvalósulást illetően, ahogy létejött és felkapott hely lett Dubaj, ahogyan létrejött és felkapott hely lett a budapesti bulinegyed hasonló módon létrejöhetne és felkapott hellyé válna az 5 üzleti és szórakoztató központként működő megaprojekt.

A magyar embereknek joguk van arra, hogy jövőt válasszanak maguknak.

A mérleg egyik serpenyőjében az illiberális, összeszerelős, szalagmunkás munkaalapú jövő. A másik serpenyőben a B-modell szerinti szolgáltató város modellje, ahol az üzlet és a szórakoztatás együttlévősége termeli a bevételt, ahol ez ugrásszerű gazdasági növekedést hoz azzal együtt, hogy  sok pénzt költenek és ahol jóval kedvezőbb és sokkal jobban fizett munkalehetőségek vannak.

2./  NYUGDÍJASOK IBIZÁJA PROJEKT 

A jövőkutatók szerint már 5-7 év múlva a nyugdíjasok  - főként az EU jóléti államaiban élő nyugdíjasok - jelenthetik fogyasztói szempontból a legnagyobb vásárlóerőt. Ez nem hagyható figyelmen kívül amikor a gazdaságfejlesztés irányait kell számba venni Magyarországon. Miért ne lehetne Magyarország vonzó célpont Európa jómódú nyugdíjasainak, hogy itt költsék a pénzüket?

Magyarország lehetne a nyugdíjasok Ibizája a B-modell szerint!  Ahogyan európai hírű lett a magyar bulinegyed, hasonlóan európai hírű lehetne a magyar gyógyvizes, külföldi idősekre specializálódott vendégfogadás. A nyugati fejlett államokban élő nyugdíjasok jelentős része olyan összegű nyugdíjat kap, amiből Magyarországon kényelmes elélhet akár hosszabb távon is. Évente több alkalommal ellátogathatnak ide, ahol hasonló korúakkal találkozhatnak fürdőkben, esti programokon, zenés, táncos összejöveteleken. 

A magyar gyógyvizes üdülőhelyek az európai nyugdíjasok kedvenc találkozóhelyévé válhatnának. Fürdőzés, traccspartik, ismerkedés, este kellemes vacsora, tánc, hangulatos szórakozás. A nyugdíjasok egész évben ráérnek, a magyar gyógyvizes fürdőhelyek és a környezetükben lévő szálláshelyek, szórakoztató, vendéglátó egységek egész évben nyitva vannak és várják a vendégeket.

És lenne egy másik terület is ami ugyancsak nagy vendégkört hozhatna. Németországban, Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában és más európai jóléti államokban egyre nagyobb problémát jelent az idősgondozás.  A lakásokhoz kijáró idősgondozásra, az idősotthonokban történő idősgondozásra is nehéz munkaerőt találni. Sok magyar és kelet-európai országból érkező munkavállalót alkalmaznak.

Magyarország kellemes klímája, sok gyógyvizes fürdőhelye révén alkalmas lenne arra is, hogy nagy számú idős külföldi itteni idősek számára létesített szállodákban, panzókban való elhelyezését gondozását biztosítsa. De létrejönnének kifejezetten a külföldiek számára, britek, németek, hollandok számára létesített idősotthonok. Az idősek itteni színvonalas ellátása is jóval olcsóbb lenne az alacsonyabb bérek és a kisebb rezsi miatt.

A külföldi idősek itteni nívós otthonokban vagy hotelekben történő  ellátása, gondozása jelentős bevételt hozna, de ez kiegészülne a külföldi idősekhez látogatóba érkezők által igénybe vett szolgáltatásokból keletkező bevételekkel. 

A látogatóknak is kellene szállás, ellátás, költenének, vásárolnának, szolgáltatásokat vennének igénybe. A időseket látogató rokonok évente nem csupán egyszer jönnének. A történet másik oldala, hogy ezáltal sok jól fizető állás jönne létre vidéken a szolgáltatás keretében. Ez inkább jelenthetne a magyar vidék számára munkahelyteremtő fejlődési alternatívát mint összeszerelő üzemek telepítése.

A NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt és a külföldi idősek itteni ellátása olyan szintű és tömegű szolgáltatássá fejlődhetne fel, ami sok, jelenleg külföldön dolgozó és nyelvet beszélő magyar számára is kihívást, jó hazai vállalkozási lehetőséget jelentene. Ennek a projektnek is szívó hatása lenne, ami ugyancsak sok magyar hazatelepülését eredményezné.

Ha van terv, van forgatókönyv a projekt megvalósítására, akkor már csak akarat kell a megvalósításhoz. Ez is olyan projekt, melyet egyszer kell megcsinálni, mert utána önjáró lesz, termeli a bevételt és bővül tovább.

A NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt és a külföldi idősek itteni ellátása a modellezés és az üzleti számítások szerint évente 15-20 milliárd euró bevétellel növelhetné a magyar gazdaság teljesítményét.

Hasonlóan lényeges, a NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt sok új magyar kisvállalkozás létrejöttére biztosítana lehetőséget, kapcsolódási pontot és sok jól fizető munkahelyet teremtene vidéken. 

3./  FUTUR  PROJEKT

Magyar tervezők, építők képesek voltak tökéletes marsi környezetet létrehozni az egyik népszerű filmhez. Valószínűen a Holdon lévő viszonyokat utánzó környezet létrehozására is képesek lennének. 

Olyan marsi környezetet ahol robotok, roborkutyák szaladgálnak,  marsi űrbázis van, marsjáró könnyű tépőzáras űrruhákba bújó űrhajósokat szállít, akik űrhajó mellett állva készítenek képeket...

De most ennek részleteivel nem növelném a tartalmat.

A bmodell szerinti FUTUR projekt Európa egyik legnépszerűbb disneyland típusú szórakoztató parkja lehetne, amely évente a modellezés, üzleti számítás szerint akár 12-15 milliárd euró bevételt hozhatna.

4./  KERO PROJEKT

A  gazdaságfejlesztés ugyancsak jelentős óriásprojektje lehet a bmodelles KERO - Közép-Európai Kereskedelmi Organizáció - fantázia néven futó projekt, aminek fő funkciója a kínai és más, főként távol-keleti áruk Magyarországon történő átáramoltatása és ezek európai terítése. Kína legnagyobb exportpiaca az Európai Unió, ahova jelenleg hozzávetőlegesen már közel 1000 milliárd euró értékben szállít árucikkeket.

Ha ennek  a 10 %-át sikerülne becsatornázni, elérni azt, hogy a kínai áruk az 5 magyar kereskedelmi központban folyó értékesítés révén kerüljenek a 480 millió fős EU-ba, az jelentős nevételt eredményezne.  Ehhez szervezettség kell, logisztika kell.

A magyar állam előtt hosszú ideje nyitva áll ez a lehetőség, de nincs rá alkalmas ember a kormányzatban, nincs hozzá terv és nincs szervezőerő. A kínaiak folyamatosan partnert keresnek, aki segít a kínai áruk európai terítésében, a kapcsolódó szállítási és logisztikai feladatok megoldásban.

Csakhogy ez nem oldható meg tárgyalások, beszédek, diplomáciai vagy üzleti vacsorák szintjén, ehhez tenni kell, a kormányzatba gazdaságszervezéshez értő, cselekedni képes emberek, szakemberek kellenének. A magyar állam létrehozhatott volna erre üzleti központot raktárbázisokkal, logisztikával, szállítás megszervezésével, de nem tette. 

A belgrádi vasútvonalnak is akkor lenne igazán értelme, ha a magyar kormány gazdaságfejlesztésben, gazdaságszervezésben felfejlődne a kapcsolódó lehetőségek kiaknázásához szükséges feladatok, teendők elvégzésére.  

Ady

Vagy lesz új  értelmük a magyar igéknek,

Vagy marad régiben a bús, magyar élet.
 

MILYEN EURÓPÁT AKARUNK?

ELLENZÉKI   SZÖVETSÉG   UNIÓS  POLITIKÁJA 

Az Európai Unió nem csupán a politikusok Európája és Uniója, hanem a civileké, az európai polgároké is.

CIVILEK  EURÓPÁJA

CIVILEK EURÓPÁJA MOZGALOM

Az Európai Unió jövőjéről a politikusok döntenek és ez a döntés kihat 480 millió ember, 480 millió uniós polgár sorsára. De az Európai Unió nem csupán a tagállamok gazdasági-politikai közössége, nem csupán a nemzetek uniója, hanem 480 millió ember közössége is, 480 millió uniós polgár sorsközössége. Létezik egy Európa, a politikusok Európája és létezik a civilek Európája, ami a térképen nézve ugyanaz, ám mégis sok tekintetben különbözik egymástól.

Nem kell és nem lehet elvitatni, hogy az 480 millió uniós polgár sorsközösségét érintő döntéseket meghozó politikusok a maguk szemszögéből nézve azt akarják, hogy még jobban élhető Európa formálódjon. De ez az Európa nem esik egybe azzal az Európával, amilyent a civilek szeretnének, ahol a civilek igazán jól éreznék magukat.

Az Európai Uniónak számos intézménye és 23 ezer alkalmazottja van. De az Európai Uniónak nincs olyan intézménye, aminek feladata a közösségteremtő küldetés lenne, ami azzal foglalkozna, hogy közelebb hozza egymáshoz az Európai Unió polgárait. Nincs olyan intézménye az Uniónak, ami azon munkálkodna, hogy egy magyar, egy spanyol vagy egy lett nemzetiségű uniós polgár hasonlóan európainak érezné magát, mint ahogyan egy amerikai amerikainak és egy orosz orosznak érzi magát.

Az Európai Unió mint közösség hatalmas értékké vált, olyan értékké, melyet az Európai Unió polgárai már nem akarnak feladni, döntsenek bárhogyan is a politikusok. A civilek nem akarják feladni nemzeti identitásukat sem, de az európai sors-  és értékközösséget sem. Ha beállna az a helyzet, hogy a politikusok nem jutnak dűlőre, sokasodnak a kérdések és nincsenek jó válaszok, egymásra torlódnak a problémák és nincsenek megoldások, akkor jönnek a civilek és elmondják ők mit szeretnének, mit akarnak, milyen legyen a civilek Európája. Európa civiljei, Európa polgárai nem fogják feladni az eddig elértet és nem fogadják el egy rosszabb helyzet bekövetkeztét sem, inkább civil mozgalmak sokasága jön létre és fog össze, hogy megmentse, megtartsa a civilek Európáját. A Civil Európa mozgalom arra is képes lehet, hogy összegyűjtse a legjobb, legtöbb támogatással bíró elképzeléseket Európa, az Európai Unió jövőjéről, azt a döntéshozók, egyben a nyilvánosság elé tárja.

Az Európai Unió nem tehet úgy, hogy nem vesz tudomást a Civil Európa mozgalomról és nem tekinti azt az Európa és az Európai Unió számára új elképzeléseket, új tudást felmutató szellemi erőforrás részének. Az Európai Unió nem teheti meg, hogy nem támogatja intézményi háttérrel, forrásokkal az 530 millió uniós állampolgár, az 530 millió európai civil képviseletében megszólaló Civil Európa mozgalmat. A Civil Európa mozgalom egyik célja az európai polgárok közötti kapcsolatépítés, az európai civilek közösségének építése. Mint ahogyan létezik az uniós tagállamok közössége, hasonlóan létezhet az Európai Unióban élő polgárok, civilek közössége is. A másik cél az európai civileknek a közös európai jövőről alkotott elképzeléseinek összegyűjtése, az e körben ismert koncepciók, jövőképek megvitatása és közös álláspont kialakítása, amely az EU döntéshozói elé terjeszthető.

Az Európai Unió polgárainak, a civileknek van álláspontja a menekültkérdésről, van javaslatuk a lehetséges megoldásokra, van elképzelésük arról is, hogy milyen irányban és milyen módon folytatódjon az integráció az Európai Unióban.

Európai civileknek számos elképzelése van arra, milyen közösségépítő programok segíthetnék Európa polgárainak közösséggé kovácsolódását, azt, hogy erősödjön annak tudata és érzete, hogy európai polgárok vagyunk.

Az európai civilek számára nem csupán az fontos, hogy megismerjék egymást, azt, hogy a másik miért gondolkodik hasonlóan vagy miért gondol mást, hanem az is, hogy megismerjék egymás kultúráját, művészeti értékeit. Az Európai Unió számára jelentős lépés lenne az értékközösség felé, ha ilyen programokat támogatna szervezéssel, forrásokkal, egyáltalán létezne olyan intézmény az Európai Unió keretében, ami ennek koordinációjával, a javaslatok befogadásával, ilyen irányú pályázatok kiírásával foglalkozik. Hasonlóan támogatást érdemelnének az e témával foglalkozó weboldalak, közösségi oldalak, mint ahogyan támogatást érdemelnének az európai civilek számára szervezett közösségépítő rendezvények is.

Az európai civilek mozgalma elindulhat bármelyik tagországból, de miért ne indulhatna el Magyarországról?

Civil Európa mozgalom Magyarországról három olyan programot indítana, amely 3 vetületben mutatja meg azt, hogy a magyar civilek hogyan gondolják az európai civilek közötti kapcsolatteremtést, az európai közösségépítést.

Az első program terepe a művészet, az alkotás. Magyarországon a Balaton partján, augusztusban és szeptemberben megrendezhető lenne az európai amatőr festők találkozója, ami egyben alkotótábor és a Balatont körülölelő szabadtéri, főként a parton látható kiállítás, megatárlat is lenne. Ekkor már a balatoni szálláshelyek többsége üres, de még jó idő van szabadtéri alkotásra, nagy beszélgetésekre, szórakozásra és bármi egyébre. A szállás, ellátás az alkotók, amatőr festők és az eus országokból valószínűen nagy számban - a kíváncsiság okán - idelátogatók - fiatal tehetségek, új irányzatok iránt - érdeklődők számára is biztosítható lenne, a balatoni szállásadók és vendéglátósok pedig dupla szezont zárhatnának és persze dupla bevétellel.
Ez olyan kulturális rendezvény lenne, mely a magyar kormány és az Európai Unió támogatására is joggal igényt tarthatna.

A második program legyen a vallásos európai civilek programja, amely egy európai keresztény találkozó lehetne. A találkozó központi témája a keresztény Európa jelen helyzetben illetve Európa és a kereszténység viszonya az Európai Unió jövőjében.

A harmadik program az Európa egyesítéséhez vezető magyar határnyitás megünneplése lenne, amely az európai civilek egyik fő ünnepi rendezvénye lehetne. A magyar határnyitás az itt lévő németek számára a szabadságba vezető út megnyitását jelentette, ami egyben Európa két felének és a két német állam egyesítésének kezdeti lépése is lett. A közös ünneplésre induló európai civilek autós konvojokba szerveződnének, úgy érkeznének Magyarországra. Sopronban és Budapesten az ünneplés egy hatalmas fesztivállá alakulna, ami Európában, az Unióban egyik legnagyobb civil közösségformáló rendezvény lehetne.

Baranyai  József

KÖZÖSEN  BUDAPESTÉRT  

ELLENZÉKI   SZÖVETSÉG   BUDAPEST  PROGRAMJA 

NEM A DUGÓDÍJRA 

KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN 

KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN 

Az ELLENZÉKI SZÖVETSÉG  KÖZÖSEN BUDAPESTÉRT programjának  KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN című fejezete.

A KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN  részprogram alatt olyan megoldások értendők melyek kapukat képezve, kapuként működve Budapest határánál megfogják a környező településekről és az ország területéről Budapest belsejébe  özönlő közel 1 millió gépkocsi jelentős részét.

Budapest az ország fővárosa 1,7 millió lakossal, de napközben ehhez adódik még az a közel 1 millió fő aki a környező településekről Budapesrre jár dolgozni, tanulni, vásárolni vagy ügyet intézni. Ezen felüli létszámot jelentenek a vidékről a fővárosba bármilyen céllal eseti vagy gyakori alkalommal autóval érkezők.

Az, hogy jelentős számú parkolóhelyet elfoglalnak csak a probléma egyik részét jelenti, jóval súlyosabb következmény a közlekedési dugók állandósulása, az araszolva haladó vagy álló gépkocsik által okozott környezetszennyezés, a forgalmas útszakaszok túlterheltsége.

A dugódíj valamelyest csökkentheti a zsúfoltságot, de nem oldja meg a problémát. Inkább bürokrata mint kreatív megoldás. Aki tud az fizet és marad a dugók sokasága és az erős környezetszennyezés.

A KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN  megoldás elvetette a bürokrata szemléletet, így elvetette a dugódíj bevezetését, helyette érdekmotívált rendszert kínál.

A KAPUK BUDAPEST HATÁRÁN  koncepció szerint a környező településekről Budapestre vezető utak és a főutak mentén Budapest határához közel Budapest területén hatalmas üzletközpontok létesülnek rengeteg autónak ingyenes parkolási lehetőséget biztosító őrzött gigaparkolókkal.
 
A főbárosba érkezők a gigaparkolókban hagynák autóikat és onnan a 2-5 percenként induló elektromos buszokkal mennének tovább a legközelebbi közlekedési csomópontig. Ahol megoldható ott kötöttpályás közlekedéssel, villamos, HÉV szerelvényekkel jutnának be a városba.
 
Az üzletközpontok területén nem csupán bevásárlóközpontok lennének, hanem számos kisebb-nagyobb üzlet és bankfiókok mellett számos más szolgáltatást nyújtó vállalkozás is.
 
A fővárosba igyekvők leparkolva autójukat az őrzött gigaparkolóban nem fizetnének parkolási díjat és ingyen, rövid idő alatt tudnának elérni a legközelebbi közlekedési csomópontig. Az autóval történő araszolás helyett jóval gyorsabban érhetnének célba. Hazafelé ugyancsak kihagyhatnák a dugót és sokkal gyorsabban jutnának el a parkolóba autójukhoz.

Az üzletközpontban lévő üzletekben bevásárolhatnának, intézhetnék ügyeiket, igénybe vehetnék a szolgáltatásokat, majd autójukba ülve araszolgatás helyett jóval könnyebben és gyorsabban hazajutnának.

Budapesten sok parkolóhely felszabadulna, jelentősen csökkenhetne az utak zsúfoltsága, a környezetszennyezés és a közlekedési dugók jelentős része is megszűnne.

Budapest nem csupán szép, de élhetőbb város lenne.

A JOGÁLLAM  KIALAKÍTÁSA ...

Hogyan létezhet Magyarországon az európai felfogás szerinti jogállam, amikor a jogállam kialakítása még a Bíróságokon sem fejeződött be?

Dr Solt Pálnak - a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének -  a nyilatkozata a Magyar Nemzet 2001 október elsején megjelent számában:  „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.” 

2001 óta nem született nyilatkozat róla, nincs állásfoglalás arról, hogy a bíróságokon, a bírói karon belül befejeződött, egyáltalán milyen szakaszába ért a jogállam kialalkítása.

Dr. Solt Pál 2001-ben, a rendszerváltás után 11 évvel látta, hogy az igazságszolgáltatásban hatalmas a deficit a jogállam kialakítása, a jogállami normák érvényesülése tekintetében, ezért megszólalt a politika, a jogalkotók reagálását várva. Megszólalását kezdeményezésnek tekintve az eredmény ismert. Nem kapott támogatást. Azóta senki nem próbálkozott hasonló kezdeményezéssel. Így maradt a létező állapot és annak jogállamként való nevesítése. 

Dr. Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság elnökeként feltehetően lelkiismereti okokból, másrészt az igazságszolgáltatás tisztasága és tisztessége iránti felelősségtől indíttatva megpróbált elindítani egy reformfolyamatot, amely legalább a fiktív jogszabályok kiszűrését, semmissé nyilvánítását eredményezhette volna. Kezdeményezése elhalt, így nincs megoldás a fiktív jogszabályok törlésére, semmissé nyilvánítására.

Megoldás hiánya miatt létezhet Magyarországon a hibrid jogrend, hibrid jogállapot, amikor hatályban vannak a legitim, törvényesen alkotott jogszabályok és hatályban vannak az illegitim, törvényen kívüli jogalkotással létrehozott, pártügyészek, pártbírák által kreált fiktív jogszabályok a koncepciós perek bírósági határozataiban.

A rendszerváltás óta eltelt 34 év alatt a politika és az igazságszolgáltatás felső vezetése is kerülte a magyar igazságügyi rendszer, a magyar igazságszolgáltatás valós helyzetének feltárását és reformok elindítását. 

A politika nem volt hajlandó elismerni, hogy rendszerváltáskor jóvátehetetlennek tűnő hibát követtek el amikor a diktatúra igazságszolgáltatását átemelték a jogállamnak nevezett új rendszerbe és a lényeges változtatások véghezvitele nélkül független hatalommal ruházták fel.

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST NEM ÉRINTETTE A

RENDSZERVÁLTÁS 

Köztudott, Magyarországon egyik napról a másikra, a diktatúra bíróságából lett a demokratikus jogállam bírósága. 

Az a bíróság lett független hatalom birtokosa, amely előzőleg a megfélemlítésen, megtorláson alapuló diktatúra számára a diktatórikus hatalomgyakorlás jogi hátterét biztosította. Ugyanis a párttitkárok nem ítéltek el senkit, ezt parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre.

A diktatúra működéséhez, fennmaradásához a jogi kereteket biztosító bíróság, a meglévő személyi állományával, diktatórikus viszonyokra kialakított szabályzatával, szervezeti struktúrájával, pártállami kapcsolatrendszerével lett a demokratikus jogállam független, negyedik hatalmi ágának birtokosa. 

A jogfolytonosság jegyében nem csupán igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények sokaságát és közhatalommal való visszaélés sorozatait elkövető bírák, ügyészek kerültek át címercserével, mindenfajta vizsgálat, átvilágítás nélkül a demokratikus jogállamba egyik napról a masikra, és lettek a demokratikus jogállam bírái, sőt később jelentős számban ők lettek a bírói, ügyészi szervezett vezetői is,  de több  tízezer politikai okból, politikai leszámolás céljából a diktatúra bírósága által hozott bírósági ítélet is átkerült a jogállam igazságszolgáltatásába és hatályban maradt mintha kompatibilis lenne a demokratikus jogállam jogértelmezésével, jogfelfogásával.

A politikának számolni kellett volna azzal, hogy amikor a diktatúrából egyik napról a másikra demokrácia lesz, akkor  igencsak fura helyzet áll elő, ugyanis a diktatúrában az elnyomás törvény általi kikényszerítésére, a megtorlás, megfélemlítés jogi eszközökkel történő érvényesítésére szakosodott bíráknak hirtelen irányt kell váltaniuk, mi több, azt kell tenniük, ami ellen még az előző napon küzdöttek, a szabadságot, a demokráciát kell szolgálniuk,

A Legfelsőbb Bíróság 2001 évben hivatalban lévő elnöke Solt Pál a rendszerváltás után 11 évvel kudarcként megélve nyilatkozta a Magyar Nemzet 2001 október elsején megjelent számában:  „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.."

Ami miatt lezáratlan ügy az igazságszolgáltatást érintő rendszerváltás, hogy a mai napig nem született olyan állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróság részéről az Igazságügyi Minisztérium részéről, amely kinyilvánította volna, hogy befejeződött a jogállam kialakítása, megtörtént a bírák átvilágítása, garantáltan tiszta multú, feddhetetlen bírák tevékenykednek a magyar bíróságokon, akik esetében nem vethető fel a bűnös pártállami múlt miatti elfogultság, akik nem követtek el a diktatúra idején igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket, akik esetében garantálható, hogy nem voltak pártbírák, nem éltek vissza a bírói hatalommal, akik garantáltan nem zsarolhatók pártállami múlttal.

Az is ismert lehetett a Politika számára, hogy mivel hatályban maradt az összes dikatúra idején született ítélet, bírósági határozat, hatályban maradtak és hatályban vannak azok az ítéletek is , amelyekben a demokrácia, a szabad választás miatti kiállás, tüntetés vagy a kapitalizmus dícsérete miatt ítéltek embereket börtönbüntetésre és kobozták el vagyonukat.

Ebből következően a mostani magyar demokráciában, jogállamban, kapitalista rendszerben hatályban vannak azok a bírósági határozatok amelyekben a diktatúra idején a demokrácia melletti kiállás és kapitalizmus, piacgazdaság dícsérete miatt ítéltek el valakit és ennek jogkövetkezményei ma is érvényesek, és nem valószínű, hogy a határozatot kérelemre megsemmisítik.

Ilyen lett a magyar jogállam..

Ebben a magyar jogállamban azok akik a diktatúra idején szót emeltek azért, hogy a jelenlegi demokrácia bekövetkezzen, ezért a mostani demokráciában büntetett előéletűek, ennek hátrányos jogkövetkezményeit egész életükben viselik, nem juthatnak jól fizető felelősségteljes állásokhoz, vezető pozícióhoz, mert ott feltétel a büntetlen előélet.

Ami megdöbbentő, hogy a hatalom 34 éve nem akar változtatni ezen az ellentmondásos jogsértő, józan ésszel elfogadhatatlan állapoton.

HIBRID JOGREND, HIBRID JOGÁLLAPOT 

Az Alaptörvény kimondja: (1)  " Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. "

A hibrid jogrend és hibrid jállapot jellemzője a törvényes és a törvénytelen vagy inkább törvénysértő együttléte, együttes halmaza, amikor a törvényes és törvénysértő ítéletek, bírósági határozatok egyaránt hatályban vannak és mindegyik jogkövetkezménye érvényben van.  Elfogadhatatlan, hogy a hatalom képviselői, akik változtathatnának ezen nem akarnak változtatni, szerintük ez a jogállam, így teljesül a jogbiztonság.

Vannak, mert maradtak megválaszolatlan kérdések:

A nemzet akaratából a jog uralmán alapuló állami berendezkedésnek hogyan lehetett része változtatás és személycserék nélkül, átvilágítás és az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények felderítése, tisztázása nélkül a diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez mint jogalkalmazó a jogi kereteket biztosító bíróság, a diktatúrából a demokráciába érintetlenül átemelt bíróság?

A diktatúra idején a bíróság az elnyomó hatalmi gépezet legfontosabb egysége volt. A diktatúra bírósága kötelezően végrehajtotta az állampárt utasításait, noha azok számos esetben az akkori hatályos törvényekkel ütköztek, mi több, megvalósították az akkori törvények szerinti igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, így pl. a hivatali visszaélés, mentőkörülmények elhallgatása és hamis vád tényállásait.

Az Alaptörvény értelmében a jog uralmán alapuló állami berendezkedés igazságszolgáltatása nem tarthatná hatályban a megelőző kommunista diktatúra idején fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, mert a  jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. Erre kirívó példaként említhető, amikor a Kúria konkrét kérelem esetén sem indította meg az Alaptörvény által előírt megsemmisítési eljárást, hanem elutasította a megsemmisítésre irányuló kérelmet és továbbra is hatályban tartotta a fiktív jogszabályokat alkalmazó kérelemben megjelölt másodfokú bírósági határozatot.

Magyarország Igazságügyi Minisztériuma az elmúlt évben bejelentett két konkrét alaptörvénysértés esetében sem indította el az alaptörvénysértés kivizsgálását, az alaptörvényellenesség vizsgálatát.

A kérelmet benyújtó a Bíróságtól kéri keresetében, hogy a Bíróság kötelezze az Igazságügyi Minisztériumot az Alaptörvény betartására.

Ez a magyar jogállam. Ilyen a magyar jogállam.

MIÉRT ALKALMAZTAK FIKTÍV JOGSZABÁLYOKAT?

Magyarországról azt írták nyugaton, hogy a kommunizmus legvidámabb barakkja, amit Kádárék azzal is megtoldottak, hogy itt már nincsenek politikai perek és a magyarok szabad választáson is Kádárra szavaznának. A nyugattól felvett nagy hitelek időszakában rosszul jött volna ha a nyugati sajtóhoz akár egy politikai perről szóló információ eljut, főként ha annak alapja valamiképpen a diktatúra témájához kapcsolódik.

Már nem titok, Magyarország a nyolcvanas évekre fizetésképtelenné vált. Brezsnyev nem adott pénzt, maradt a Nyugat, a Valutaalap, Világbank. Egyetlen politikai perről szóló hír is elvághatta volna a nyugati segítséget.

Erről egy visszaemlékezés:

" Az igaz, hogy 1982-ben Magyarország gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. Kádár hiába ment Brezsnyevhez, hogy pénzt kérjen, nem kapott, és akkor beléptünk a Valutaalapba meg a Világbankba. Egyértelmű volt, hogy a velünk nem túl barátságos ,,testvérországok”, az NDK, Csehszlovákia ott fog minket mószerolni Moszkvában, ahol csak ér. ,,Igen, akkor kérte fel a titkosszolgálat Medgyessy Pétert, hogy a Pénzügyminisztériumban figyeljen arra, hogy a testvéri titkosszolgálatok ne férjenek hozzá semmilyen olyan adathoz, ami ártana az országnak” – mondta Lendvai Ildikó. "

" 1982-ben annyira nem volt pénz a Magyar Nemzeti Bankban, hogy motoros rendőrök hozták fel a Nemzeti Bankba az aznapi devizabevételeket. Na, és az külön megér egy fejezetet, hogy amikor végül Moszkva bólintott, Fekete János, a Nemzeti Bank akkori alelnöke úgy intézte belépésünket, hogy az amerikai-magyar-zsidó bankároktól szedte össze azt a pénzt, amit be kellett fizetnünk. Az egyik ablaknál aztán amikor kirámolta a táskájából a pénzt, átment a másik ablakhoz, és felvette az első hitelt, ami megmentett minket. "

" Apró kitérő: 2006-ban, március 15-én kitüntetéseket osztogattak, és Sólyom László köztársasági elnök, amikor Fekete Jánosnak átadta a Köztársasági Érdemrend valamelyik fokozatát, nem volt hajlandó kezet fogni vele. Ha jól emlékszem, a TV2, Mokka című műsorában Kumin Ferenc, Sólyom sajtófőnöke volt a vendégem, és azt nyekeregte el, hogy az elnök úr már megbánta, hogy nem fogott kezet Fekete Jánossal, mert nem tudta, hogy ő volt az, aki megmentette a pénzügyi csődtől az országot. "

Csakhogy politikai perek, koncpciós perek nélkül nem lehetett diktatúrát csinálni, diktatúrát működtetni, az a megfélemlítés, megtorlás helyett a megengedés látszatát, példázatát jelentette volna. Még a nyolcvanas évek második felében is voltak politikai perek.

Nem szűntek meg a politikai ügyek és emiatti leszámolások, megtorlások de ki lett adva, hogy ezeket már köztörvényes pereknek kell álcázni.

Az MSZMP KB jogi ügyekkel foglalkozó titkársága részletesen kidolgozta miként kell kezelni ezeket az ügyeket, miként kell eljárni, hogy a politikai okok miatti felelősségrevonás köztörvényes pereknek álcázott koncepciós perek révén történjen. Erre ki kell választani az alkalmas, megbízható, rendszer iránt elkötelezett bírókat, ügyészeket, fel kell készíteni őket és az ügy szolgálatáért előjogokat kell biztosítani számukra.

Az állampárt központi bizottságánál külön szervezeti egység foglalkozott a koncepciós perek módszertanával. A bírákat, ügyészeket a központi módszertan alapján készítették fel az állampárt jogász káderei, hogy miként kell eljárni koncepciós perekben. A hetvenes évek második felében gyakran, a nyolcvanas években pedig szinte általánosságban alkalmazott gyakorlattá vált a fiktív, kitalált, nemlétező jogszabályok, nemlétező szakértői vélemények és nemlétező bizonyítékok, hamis tanúvallomások alkalmazása, mivel jogsértések kellettek az a koncepciós perekben hozott ítéletekhez.

Szabály volt, hogy nem kell időt fecsérelni a jogsértések, szabálytalanságok felkutatására, mert az csak időpocsékolást jelent és nem hoz eredményt. A tapasztalat azt mutatja, hogy betartják a jogszabályokat, inkább csak tévedésből keletkező jogsértéseket lehet találni vagy véletlenből adódó szabálysértések vannak. Hosszú, sok időt igénylő vizsgálattal sem lehet a pártvezetés által megjelölt súlyú ítélethez elegendő jogsértést, szabálytalanságot találni, ezért bele sem érdemes kezdeni, mert így a cél nem teljesíthető.

Az állampárt jogász káderei eleve arra készítették fel a koncepciós perekben eljáró ügyészeket, bírákat, hogy a koncepciós perekben fiktív, nemlétező jogszabályokat kell alkalmazni és fiktív, nemlétező szakértői véleményekre, nemlétező bizonyítékokra hivatkozva, hamis tanúkat bevonva kell a bizonyítást lefolytatni. Így érhető el a kívánt eredmény, ez a módszer jelenthet garanciát arra, hogy viszonylag rövid idő alatt teljesíthető legyen a párt által meghatározott súlyú büntetést kiszabó büntetőeljárás lefolytatása.

A koncepciós perekben eljáró ügyészeket pártügyészeknek, a koncepciós perekben eljáró bírákat pártbíráknak nevezték. Ez abban az időben rangot, kiemelt státuszt jelentett. Nekik joguk volt az elkobzott javak, ingatlanok, autók, festmények, bútorok, szőnyegek zárt körű árverésén, értékesítésén részt venni, ahol töredék áron juthattak hozzá ezekhez.

A koncepciós perekben alkalmazott fiktív, kitalált, nemlétező jogszabályoknak nem volt jogszabályhelye, szövege, ezek csak a hivatkozás szintjén léteztek, de ezekre hivatkozva állapították meg a jogsértést és minősítettek jogsértőnek cselekményeket. A nemlétező szakértői vélemények, nemlétező szakértői számítások szintén csak a hivatkozás szintjén léteztek, nem volt szerzőjük, megnevezésük, címük, azonosítási számuk, iratszámuk, nem voltak megtalálhatók az iratanyagban, de ezekre hivatkozva minősítették a cselekményeket és ezekre hivatkozva állapították meg a kár összegét, ami alapot jelentett a büntetés kiszabásához.

A magyar igazságszolgáltatás a fiktív jogszabályok alkalmazását és hatályban tartását jelenleg is jogszerű eljárásnak tekinti, ezt a Legfelsőbb Bíróság végzései, a Legfőbb Ügyészség törvényességi vizsgálatairól készült határozatok igazolják..

 IDÉZETEK A RENDSZERVÁLTÁS TITKOS FORGATÓKÖNYVE című könyv DIKTATÚRA fejezetéből:

/ A DIKTATÚRA  című írás alapanyaga az a Baranyai József által 1982-ben megfogalmazott definíció ami leírja a kádári időszak diktatúrájának lényegét és működési mechanizmusát, ami később etalon lett a diktatúra meghatározására. Emiatt Baranyai Józsefet a kádári diktatúra megtorlásként egy évig egy rendőrségi pincében tartotta fogva politikai fogolyként embertelen körülmények között.. /

" Vitathatatlan tény, hogy a diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez a jogi kereteket – mint jogalkalmazó – a diktatúra bírósága biztosította. Ez nem is létezhetett másként, ennek tagadása a diktatúrát éltető megtorlás, megfélemlítés stratégiájának tagadását, végső soron a diktatúra létezésének tagadását jelentené. "

" Az állampárt vezetői, a diktatúra hatalomgyakorlói közvetlenül nem ítéltek el senkit, ezt helyettük, parancsukra a diktatúra bíróságának bírái hajtották végre. Mivel a bírói hatalom stratégiai pozíciót jelentett a diktatúra hatalomérvényesítésében, ezért olyan jogászokat választottak és neveztek ki bíráknak, akik megbízható, elkötelezett hívei és kevés kivétellel tagjai is voltak az állampártnak, akik vonakodás nélkül, maradéktalanul végrehajtották az állampárt utasításait. Egy a törvények betartását a pártutasítások elé helyező bíróság ellehetetlenítette volna a diktatúrát éltető megtorlás és megfélemlítés igazságszolgáltatáson keresztül történő érvényesítését, ez pedig a diktatúra megroppanásához, bukásához vezetett volna. "
" Amikor a diktatúrából egyik napról a másikra demokrácia lesz, akkor  igencsak fura helyzet áll elő, ugyanis az elnyomás törvény általi kikényszerítésére, a megtorlás, megfélemlítés jogi eszközökkel történő érvényesítésére szakosodott bíráknak hirtelen irányt kell váltaniuk, mi több, azt kell tenniük, ami ellen még az előző napon küzdöttek, a szabadságot, a demokráciát kell szolgálniuk. "

" A diktatúra idején a bíróság az elnyomó hatalmi gépezet legfontosabb egysége volt. A diktatúra bírósága kötelezően végrehajtotta az állampárt utasításait, noha azok számos esetben az akkori hatályos törvényekkel ütköztek, mi több, megvalósították az akkori törvények szerinti igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, így pl. a hivatali visszaélés, mentőkörülmények elhallgatása és hamis vád tényállásait. "

" A bírák többsége a diktatúrában is köznapi ügyekkel foglalkozott, köznapi polgári peres vagy büntetőügyekben ítélkezett, e fejtegetések kapcsán nem is róluk van szó. Volt azonban egy kisebbség, amelynek feladata a diktatúra akaratának, erejének jogi eszközökkel történő érvényesítése volt. Őket igen alapos szelekció révén választották ki, kevés volt a hatalommal való együttműködés szándéka, az erre vonatkozó kinyilatkoztatás. Jóval több kellett ennél, igazi elkötelezettségre, elhivatottságra volt szükség a párt, a párt politikája és az eszme iránt. 

Kádár félreérthetetlenül kimondta: " A büntetőpolitika a párt politikájának részét képezi, amely az ügyészségeken, bíróságokon keresztül érvényesül. A büntetőpolitika feladata, hogy a párt politikájának érvényre juttatását kikényszerítse. "

JOGÁLLAM  

Általános értelmezés szerint ott van jogállam ahol a jog uralma minden más hatalom fölött áll. A jogszabály, a jogszabály érvényessége,  a jogállam, a jogbiztonság fogalmát alaptörvény, alkotmány kell, hogy rögzítse.

Magyarországnak 2012-ig olyan alkotmánya volt, amelyben nem szerepelt a jogszabály meghatározása, a jogszabály érvényességének feltétele.  / A jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet nem a törvényes eljárási rendben alkottak meg /

Magyarországnak jelenleg olyan Alaptörvénye van, amiben nem szerepel a a JOGBIZTONSÁG meghatározása, amiben nem szerepel a JOGÁLLAM meghatározása. / A jogbiztonság általános érvényű megfogalmazása: " A jogbiztonság megköveteli a jog egésze, annak részterülete és az egyes jogszabályok világosságát, egyértelműségét, kiszámíthatóságát és előreláthatóságát azok számára, akiktől a norma hatályba lépését követően a szabály betartását, jogkövető magatartást várunk el, tehát a norma címzettjei számára. A jogbiztonság léte nélkülözhetetlen a jogállamiság megvalósulásához."

Magyarországon jelenleg a BÍRÓSÁG a becslések szerint 30-40 ezer fiktív alaptörvényellenes jogszabályt alkalmazó bírósági határozatot tart hatályban. Amíg az alaptörvényellenes jogszabályok hatályban vannak nem lehet jogállamról beszélni Magyarországon. Magyarországon jelenleg nem büntetik, nem szankcionálják a fiktív jogszabályok alkalmazását, hatályban tartását. Az IM elutasítja az alaptörvényellenes jogszabályok alkalmazásának kivizsgálására vonatkozó kérelmeket, elutasítja az ilyen jellegű alaptörvénysértések kivizsgálását.
/ Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.  Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés. /

ÚJ RENDSZERVÁLTÁS

Az  ÚJ RENDSZERVÁLTÁS első törvénye a Jogbiztonság meghatározása legyen.

Az  ÚJ RENDSZERVÁLTÁS második törvénye az alaptörvény megsértése miatti megfosztás kiterjesztése legyen.

/ Magyarországon addig nem lesz jogállam amíg a törvények betartásáért, betartatásáért legfőbb felelősök következmények nélkül megsérthetik az alaptörvényt, olyan fiktív jogszabályokat alkalmazhatnak és tarthatnak hatályban, amik nem törvényes eljárási rendben jöttek létre, nem hirdették ki és nem helyezték hatályba azokat. /

Az ALAPTÖRVÉNY Magyarország jogrendjének alapja.

Aki mint

legfőbb ügyész,
Kúria elnöke,
igazságügyi miniszter,
köztársasági elnök,
ügyész,
bíró 

megsérti az alaptörvényt alkalmatlan és méltatlan a magyar jogállam szolgálatára ezért ennek következménye a hivataltól való megfosztás legyen.

Aki mint

bíró fiktív, alaptörvényellenes jogszabályt alkalmaz, hatályban tart,
mint ügyész, bíró, ügyészség, bíróság vezető beosztásban lévő alkalmazottja, igazságügyi minisztérium vezetője, döntést hozó hivatalnoka közreműködik fiktív jogszabály alkalmazásában, hatályban tartásában,  hallgatással, intézkedés elmulasztásával támogatja azt

alkalmatlan arra, hogy jogászként a magyar jogállamot szolgálja, ezért őt határozott időre vagy véglegesen tiltsa el a bíróság a jogászi hivatás gyakorlásától.

Az ÚJ RENDSZERVÁLTÁS nem hagyja figyelmen kívül, hogy az  Alaptörvény értelmében a jog uralmán alapuló állami berendezkedés igazságszolgáltatása nem tarthatja hatályban a megelőző kommunista diktatúra idején fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatokat, mert a  jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.

Az ÚJ RENDSZERVÁLTÁS nem kerülheti meg, hogy rendezze az igazságügy, az igazságszolgáltatás anomáliáit, az Alaptörvény hiányosságait.

Nem folytatható a jelenlegi állapot, hogy csak a kinyilatkoztatások szintjén létezik a jogállam, a jogbiztonság, az alapvető jogok és uniós jogok érvényesülése, hogy valójában hibrid jogállapot a jellemző, amikor egyaránt hatályban vannak törvényes eljárási rendben alkotott, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályok és hatályban vannak azonosító adat nélküli kitalált, fiktív jogszabályok.

Nem folytataható, hogy az IM elutasítja az alaptörvényellenes jogszabályok alkalmazásának, hatályban tartásának kivizsgálására vonatkozó kérelmeket, elutasítja az ilyen jellegű alaptörvénysértések kivizsgálását.

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST ÉRINTŐ  SZERVEZETI  VÁLTOZÁSOK  

Ahhoz, hogy Magyarországon általános értelemben létezzen a jogállam, a magyar igazságszolgáltatás minden területén alkalmazzák a jogállam alapvető normáit jelentős szervezeti és személyi változtatásokra van szükség. 

KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE  

Amikor a jog alkalmazása során már nem elsődleges tényező a jogállam és a jogállamiság érvényesülése, az egyenlő elbánás, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az alaptörvény előírásainak szigorú betartása, amikor  bírák, ügyészek fiktív jogszabályokat kreálhatnak és tarthatnak hatályban bármilyen hosszú ideig következmények nélkül, amikor  bírósági eljárás,  vagy ügyészségi vizsgálat során a jogsértések sokaságát eltűrni kénytelen állampolgároknak nem áll módjukban, hogy érvényesüljön az alkotmány, az alaptörvény, a jogállam biztosította jogorvoslat akkor szükségessé válik egy olyan új független ügyészi szervezet felállítása, amely képes arra, hogy a jog uralmát képviselve az igazságszolgáltatás kontrolljaként valóban a törvényesség legfőbb őre legyen.

A különleges ügyek ügyészségének - Különleges Ügyészségnek -  egyik fő feladata az igazságszolgáltatás átvilágítása, igazságszolgáltatás elleni bűncslekmények, bírói, ügyészi tevékenység során elkövetett hivatali visszaélések feltárása lenne.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK ÜGYÉSZSÉGE SZERVEZETI  FELÉPÍTÉS

A különleges ügyek ügyészségének három szervezeti egysége lesz.

1./ Az igazságszolgáltatást érintő, a bírósági eljárásokban, ügyészségi eljárásokban észlelt illetve bejelentett jogsértések, főként büntető anyagi jogsértések, eljárási szabálysértések kivizsgálása. A tisztességes bírósági eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatos panaszok kivizsgálása. A jogállami normák betartásával kapcsolatos panaszok, bejelentések, jogorvoslati kérelmek kivizsgálása. A jogállami normák folyamatos ellenőrzése az igazságszolgáltatásban.

2./ Hatóságok törvényességi felügyelete, ezzel kapcsolatos panaszok, bejelentések kivizsgálása. A közpénz, közvagyon sérelmére elkövetett jelentős ügyek vizsgálata. A jelentős, kiemelt korrupciós ügyek vizsgálata. Az államszervezetben, államigazgatásban kiépült korrupciós hálózatok, összefonódások, módszerek feltárása, felderítése, vizsgálata.

3./ A rendszerváltás előtti koncepciós perekben alkalmazott csalárd módszerek vizsgálata. A kádári igazságszolgáltatásban a pártutasításra nemlétező jogszabályokat, nemlétező szakértői véleményeket, nemlétező bizonyítékokat előírásszerűen alkalmazó pártügyészek, pártbírák nyilvántartási listáinak felkutatása. A koncpeciós perek indítására utasítást adó állampárti dokumentumok, feljegyzések, anyagok felkutatása.

A Különleges Ügyészség Hivatala független a Legfőbb Ügyészségtől. A Különleges Ügyészség jogosult vizsgálni a Legfőbb Ügyészség tevékenységét és törvénysértés észlelése vagy bejelentése esetén eljárni.

A Különleges Ügyészség Hivatala nagy számú korrupciós ügy vizsgálata során új szervezeti felállást alkalmazhat, 5-10 főből álló ügyészi csoportok felállításával. Egy ügyészi csoport vezetője az ügyészi gyakorlattal rendelkező csoportvezető ügyész, tagjai pedig az ügyész irányításával elkőkészítő tevékenységet végző jogászok.

Az ügyészi csoportok feladata főként a Korrupcióellenes Hivataltól beérkező jelentős mennyiségű anyag feldolgozása. Az ügyészi csoportok az átlagosnál jóval nagyobb leterhelés miatt kiemelt bérezésben részesülhetnek.

KÜLÖNLEGES ÜGYEK BÍRÓSÁGA  

A különleges ügyek bíróságának bírói tanácsába kerülő bírákat a pártatlanság, elfogulatlanság, szakmai felkészültség, feddhetetlenség alapkövetelményeinek figyelembe vételével az országgyűlés erre kijelölt bizottsága választja ki.

A különleges ügyek bírói tanácsának bírái államtitkári szintű besorolásra érdemesek. Bérezésük a maximális feddhetetlenség és kivételes alkalmassággal arányos mértékű lesz.

A kiválasztás során a jelölt pályázatának megismerése mellett sor kerül a személyes meghallgatásra és a jelöltre vonatkozó adatgyűjtés során összeállt anyag alapos áttanulmányozására is.

A különleges ügyek bírósága dönt a bíróságokon, ügyészségeken feltárt törvénysértések miatt emelt vádat követő bírósági eljárásokban, a hatóságoknál észlelt súlyos törvénysértések, hivatali visszaélések ügyeiben és az államigazgatásban, államszervezetben észlett és feltárt korrupciós hálózatok szervezőinek, résztvevőinek, érintettjeinek ügyeiben is

KORRUPCIÓELLENES FELLÉPÉST ÉRINTŐ  SZERVEZETI  VÁLTOZÁSOK 

ÁLLAMI  SZÁMVEVŐSZÉK  

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata  a közpénzek felhasználásának,  a közvagyon kezelésének ellenőrzése. A Számvevőszék feladata a kormányváltást követően kiegészül, kibővül a korrupcióellenes tevékenységgel, amely szervezeti változásokat von maga után.

Az Állami Számvevőszék fontos szervezeti egysége lesz a korrupcióellenes tevékenységnek. A korrupció felszámolásában, visszaszorításában jelentős szerepet a kap a Számvevőszék három új igazgatósága.

Az Állami Számvevőszék közvetlen kapcsolatba kerül a kormányváltást követően létrehozandó Korrupcióellenes Hivatallal. A Korrupcióellenes Hivataltól érkező anyagok szakmai alapon történő átvizsgálása után  a Számvevőszék illetékes szervezeti egységeinél hozzák meg a döntést, hogy szükség van eljárás indítására, büntetés kiszabására vagy az ügy továbbítására más hatósághoz.

Az Állami Számvevőszék keretében létrejön az állami és uniós támogatások felhasználását ellenőrző és vizsgáló igazgatóság, létrejön a közbeszerzéseket, közpénzből finanszírozott beruházásokat vizsgáló, ellenőrző igazgatóság.

A harmadik új szervezeti egység a korrupcióellenes igazgatóság lesz, amely intézményi szinten, például kormányhivataloknál vizsgálja a korrupciós érintettséget, fertőzöttséget, azt, hogy érzékelhető-e  rendszerszintű korrupció jelenléte az állami hivatalokban, a közbeszerzési döntőbizottságokban.

KORRUPCIÓELLENES HIVATAL  

A kormányváltást követően az egyik legfontosabb feladat a fejlődéstől a pénzt elszívó, elburjánzott, szinte mindent átszövő korrupció elleni fellépés intézményi hátterének megteremtése kell, hogy legyen. A korrupció elleni harc központi szervezete a KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL lenne. A KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL  élén az elnök állna miniszteri rangban.

A KH - KORRUPCIÓELLENES  HIVATAL - hozzáférne minden állami adathoz, amely a korrupciós érintettség vizsgálatához szükséges. Külön igazgatóság foglalkozna a közbeszerzések, az állami támogatások, az uniós támogatások, állami és uniós pénzekből finanszírozott beruházások /túlszámlázások/ korrupciós érintettségének vizsgálatával.

A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL - KH - egyik legfontosabb szervezeti egysége a Vagyonfelügyeleti Igazgatóság lenne. A Vagyonfelügyeleti Igazgatóság biztosítaná az eljárás alá vont és eljárás alá vonandó vagyonok esetében a vagyonfelügyeletet vagyonbiztosok kinevezésével.

A KH létrejöttét követően a már meglévő adatbázisokból dolgozna. A rendelkezésre álló adatbázisok közül valószínűen a legnagyobb és legrészletesebb a  Hadházy Ákos országgyűlési képviselő birtokában lévő adatbázis. A KH vásárolna a korrupciós érintettség felderítéséhez használható adatbázisokat, adatcsomagokat, így például az ÁTLÁTSZÓ birtokában lévő adatbázist és hírportálok birtokában lévő adatbázisokat, kisebb adatcsomagot. Ezek létrehozására jelentős időt, energiát munkát fordítottak. Egy ilyen adatbázisban lévő információk felkutatása, feldolgozása, rendszerezése a KH oldaláról nézve sokkal többe kerülne mint a kész adatbázisok megvásárlása.

A KH-hoz érkező korrupciót vagy csalást, törvénysértést, túlszámlázást, vesztegetést feltáró bejelentések mellett, a rendőrséghez, ügyészséghez, más hatósághoz, szervekhez érkező bejelentésekről is másolatot továbbítanának a hivatalhoz, mert az elemzéshez kapcsolódó adatokat itt lehet a legkönnyebben elérni.

A  KH feldolgozná az adatbázisokban lévő információkat, elvégezné a szükséges vizsgálatokat és hasonlóan elvégezni a vizsgálatokat, elemzéseket a hivatalhoz beérkező bejelentések és máshonnan továbbított bejelentések alapján is. A  KORRUPCIÓELLENES HIVATAL ezt követően a megállapításait a javasolt intézkedéssel együtt továbbítaná az erre alkalmasnak ítélt szervezethez, így a rendőrséghez, a számvevőszékhez, a területi ügyészséghez, a főügyészséghez vagy a különleges ügyész hivatalához. A KH olyan mértékben előkészített anyagot adna a nevezettek részére, amelyek alapján gyorsan és hatékonyan lefolytatható lenne az eljárás és sor kerülhetne a KH által javasolt illetve a nevezettek által törvényesnek látott intézkedésekre.

A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL feladata az állam tulajdonában lévő adatokhoz való hozzáférés birtokában, a lefolytatott vizsgálatok ismeretében a korrupciós érintettség felderítése, megállapítása lenne. Ugyanakkor a KORRUPCIÓELLENES HIVATAL nem hozna döntést, csak javaslatot tenne eljárásra, intézkedésre, és jól előkészített anyagot továbbítana a döntésre, eljárásra jogosult szervekhez. Ez garantálná a törvényességet és a jogállami normák érvényesülését, ugyanakkor biztosítva a korrupció felderítését, a korrupció elleni hatékony fellépést.

KORRUPCIÓS BÍRSÁG

A korrupcióellenes  intézkedések egyik leggyakrabban alkalmazott eleme lenne a korrupciós bírság. A  KORRUPCIÓELLENES HIVATAL  minden közpénz, állami, önkormányzati és uniós pénz felhasználójától kérhetne tájékoztatást, kimutatást, jelentést a felhasználásról - legyen az támogatás, közpénzből finanszírozott beruházás, juttatás, közbeszerzés -  10 vagy 15 évre visszamenően. A teljesítés elmulasztása, hiányossága bírságolható. A felhasználás bizonylatolásának ellenőrzése során feltárt hiányosságok ugyancsak súlyos bírságot vonhatnak maguk után. A korrupciós bírság mértéke a nem a megjelölt célra használt közpénz esetében a összeg teljes mértékét is elérheti.

A korrupciós bírság bevezetésére lehetőséget nyújtó bírságolás új rendszerét és kultúráját az Orbán-kormány teremtette meg, így a korrupciós bírság bevezetésével nem járatlan, hanem kitaposott úton lehetne haladni. A korrupciós bírság kiterjedhetne a korrupció felderítését segítő kötelező adatszolgáltatásra, pontosabban annak elmulasztására, hiányosságára, a feltételezés szerint korrupcióval érintett támogatás, egyszerűbben pénz felhasználásának bizonylatolására illetve annak hiányosságaira, a felhasználás céljainak teljesítésére illetve nem teljesítésére és más hasonló jellegű tényezőkre.

Ami a bírságolás mértékét, a korrupciós bírság lehetséges mértékét illeti, ugyancsak az Orbán-kormány e körben alkalmazott gyakorlata lehet az irányadó. Amikor elindult a nemzeti trafikok működése és betiltották a kis boltokban a cigaretta és a dohánytermékek árusítását, akkor lépett hatályba az a rendelkezés, ami 500 millió forintot jelölt meg a bírság felső értékeként, amennyiben egy kisbolt akár egy doboz cigarettát eladna engedély nélkül. Ha a maximum ezer forint értékű egy doboz cigaretta engedély nélküli árusítása esetében a bírság felső határa 500 millió forintban lett megállapítva, akkor ebből kiindulva a korrupciós bírság felső határa 5 milliárd vagy inkább 50 milliárd forint is lehet.

Az ilyen bírságolás illetve ennek szabálya végigjárta az összes utat, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is rendben lévőnek találta, így ez ilyen szempontból sem támadható.

A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL  tevékenysége bizonyos értelemben  adott időszakban felfutó, majd az adatbázisok, bejelentések jelentős részének feldolgozása után visszaeső szakaszt mutatna. A létszám tekintetében lenne egy főállású alkalmazottakból álló szegmens, lenne jelentős számú gazdasági képzettségű, könyvelési, számviteli  gyakorlattal rendelkező nyugdíjast foglalkoztató szegmens, és lenne  számos bedolgozót,  számvitelhez értő vállalkozást bevonó szegmens.

Lennének megyei igazgatóságok és területi részlegek.  Jelenleg is folynak szakértői elemzések arról, hogy mekkora lehet az összeg nagysága, mely esetében jogosan felvethető a korrupciós érintettség.  Ami már most biztos, ennek átvizsgálása hatalmas munkát jelent.

MAGYAR NEMZETKÖZÖSSÉG  

124 év után már bizonyosság, hogy Trianon sebei soha nem gyógyulnak. Az önsajnálat és acsarkodás helyett megoldásra van szükség! Ha létezik megoldás? Megoldás kell, amelynek nem része a gyűlölet, az ellenségeskedés.

A múlt nem állítható vissza! A választható út a jövőbe vezet.

De létezik egy másik érv, másik tény is. Mióta Magyarország az EU tagja lett számosan kelnek útra, telepednek le az anyaországon kívül, mert boldogulásuk így diktálja. Ők magyarok akarnak maradni, noha egy másik kultúrában, más körülmények között élik jövőbeni mindennapjaikat.

Visszafordíthatatlan és egyre erősödő folyamat, hogy mind többen keresik majd szabad akaratukból másutt a boldogulás lehetőségét.

Ezért, meg Trianon miatt, egy új, a világon mindenütt jelenlévő magyar nemzetalakzatra, egy globális magyar nemzetformációra van szükség.

Olyan, politikai orientációtól, hitbéli hovatartozástól független új nemzetalakzatra van szükség, amely globális szervezeti keretet biztosít a nyelvük, kultúrájuk alapján magukat magyarnak vallók, és ez alapján összetartozást vállalók számára.

Az akarati és cselekvési közösség szabadon választható formájában jelenlétet vállalók alkotják majd azt a magot, azt a vonzást eredményező tömeget, amely az idők során magához húzza és megtartja a világ magyarságának jelentős részét.

Azok jelentik majd a magyarságot éltető új globális magyar nemzetalakzat, a Magyar Nemzetközösség építőköveit, akik – bárhol is éljenek a világon – magyarságuk, nyelvük, kultúrájuk alapján önként vállalják az összetartozást, megteremtik az összetartozást intézményesítő szervezetek anyagi forrásait és működési rendszerét.

A Magyar Nemzetközösség lehet a világon az első, az összetartozást szabad akaratuk alapján vállaló egyénekből szerveződő globális nemzetalakzat, amely az egész világra kiterjedő szervezeti keretet biztosít a nyelvük, kultúrájuk alapján összetartozást vállalók számára.

A Magyar Nemzetközösségnek nem lesz területe, de lesznek intézményei, kórházai, egyetemei, nyugdíjas otthonai, szállodái, üdülői és vállalkozásai.

A Magyar Nemzetközösség a magyar nyelv, a magyar kultúra megtartásán túl segítséget nyújt az egyéni és csoportos boldogulás különböző modelljeinek megvalósításában.

Az új nemzetalakzat szervezeti kereteiben a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás számos formája és lehetősége létezik majd a Föld különböző részein élő magyarok között, a gazdasági tevékenység, a kultúra, az utazás, az üdülés vonatkozásában egyaránt.

A Magyar Nemzetközösség fontos célja lesz, hogy a magyarok számára az általános jólét, a magas fokú szociális gondoskodás, a világ élvonalához sorolható egészségügyi ellátás, a nívós oktatás és kultúra jelentse az elérhető állapotot és ne a szűkölködés, a kilátástalanság legyen a meghatározó.

Az új globális magyar nemzetalakzat, a Magyar Nemzetközösség anyagi bázisát egyrészt a különböző országokban élő tagok alapítványi befizetései adják, amelyeket a helyi törvények szerint levonhatnak az adójukból, másrészt az új nemzetalakzat helyi és központi szervezeteit, azok programjait, célkitűzéseit támogató bankok, gazdasági társaságok, magánszemélyek adományai növelik, harmadrészt pedig az új globális magyar nemzetalakzat által létrehozott és működtetett bankok, szállodák, szolgáltató létesítmények, áruházak és egyéb gazdasági tevékenységet folytató létesítmények bevételeiből származó haszon egészíti ki.

Az új globális magyar nemzetalakzat egyik fő célja a magyar nyelv és kultúra ápolása, amiben fontos szerepez játszhat a Magyar Színészek Világtársulata, amely a különböző földrészeken élő magyarok számára – a világot járva – tart magyar nyelven előadásokat.

A tehetséges magyar fiatalok a Magyar Nemzetközösség ösztöndíjait megpályázva tanulhatnak a világ különböző egyetemein, főiskoláin, ilyen ösztöndíjjal folytathatnak szakmai gyakorlatot Európában, Amerikában vagy Ausztráliában.

A Magyar Nemzetközösség kereteiben megvalósuló programok segítik az összetartozást, a közösségbe való tartozást vállaló fiatalokat az életút megkezdésben, az érvényesülés különböző módozataiban, a rászorulókat pedig a krízishelyzetek megoldásában, a felemelkedésben.

A Magyar Nemzetközösség telefonkönyvét fellapozva megkereshető az európai, amerikai vagy ausztráliai magyar hotelek telefonszáma, címe, ahol magyar nyelven kapható felvilágosítás, ahol a nemzetalakzat közösségének tagjai kedvezményes áron kaphatnak szállást, ellátást.

A Magyar Nemzetközösség által a világ különböző részein működtetett nyugdíjas otthonok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a felelős gondoskodás békés, nyugodt öregkort biztosítson az új nemzetalakzat nyugdíjalapjaihoz tartozók számára, és arra is, hogy az e körbe tartozó nyugdíjasok évente akár a tengerentúlon, Amerikában vagy Ausztráliában lévő otthonokban, üdülőkben is eltölthessenek néhány hetet.

Az új nemzetalakzat közösségébe tartozók számára természetes lesz, hogy szabadságukat a világ számos helyén található – a Magyar Nemzetközösség által működtetett – üdülőcentrumok valamelyikében töltsék, ahol otthon érezhetik magukat, anyanyelvi közösségben lehetnek, kedvezményesen üdülhetnek.

A Magyar Nemzetközösséghez tartozó vállalkozók, üzletemberek számára az üzleti kapcsolatteremtés számos új módozata létezik, így a közösség telefonkönyvében és cégregiszterében történő tájékozódástól az új nemzetalakzat gazdasági információs rendszere által nyújtott szolgáltatásokig, de segíti őket a Magyar Nemzetközösség kapcsolatrendszere és befolyása is.

A Magyar Nemzetközösség gazdasági stratégiája, a jövedelemtermelő gazdasági koncepciók és pénzügyi konstrukciók biztosítják a nemzetközösség körébe tartozók számára az általános jólét, a magas fokú szociális gondoskodás, a világ élvonalához sorolható egészségügyi ellátás, a nívós oktatás és kultúra fedezetét.

Az új nemzetalakzat kilenc kormányzóságában, Európában és a tengerentúlon több kórház és szanatórium működik, ahol a világszínvonalú orvosi ellátás mellett a magyar nyelvű kommunikáció is biztosított lesz a közösségbe tartozók számára.

A kilenc kormányzóságból álló új globális nemzetalakzat élén a szövetségi gyűlés által választott nádor áll. Az európai és tengerentúli kormányzóságok élén pedig a választott kormányzók állnak.

A Magyar Nemzetközösség az összetartozást vállaló magyarok számára az egymásra találás új lehetőségét jelenti, önként, szabadon vállalható, szellemi, akarati, cselekvési közösség létrehozását, működtetését és nem utolsósorban az összetartozásból adódó biztonság érzetét.

Baranyai   József

Ajánlott  weboldalak:

MÚLT,  JELEN  ÉS LEHETSÉGES JÖVŐ!   

"  ahogy volt úgy volt ... " 

MAGYAR  SZELFI

MAGYARORSZÁG OLYAN HELY LEGYEN  AHOL  TERMÉSZETES ÁLLAPOT A DEMOKRÁCIA, A SZABADSÁG, A TISZTESSÉGES MEGÉLHETÉS! 

Az színes feliratra kattintva megnyitható a   MAGYAR  SZELFI  oldal.

      A színes feliratra kattintva megnyitható az  

ELLENZÉKI  SZÖVETSÉG   oldala.

  

A képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a    

 BESZÓLUNK      oldal. 

  

A képre vagy a színes feliratra kattintva megnyitható a    

 BÜDZSÉ      oldal.  

  

A képre vagy a színes feliratra kattintva megnyitható a    

 KONTRAMÉDIA      oldal.  

A képre vagy a színes feliratra kattintva megnyitható az    

  ÚJ MÉDIA      oldal.  

A képre vagy a színes feliratra kattintva megnyitható az    

  UNIÓS  JOG      oldal.  

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a    

  MICROMÉDIA      oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a      

  INVERZ  KONZULTÁCIÓ      oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a        

   MICRO  TV     oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a       

   INFOBÁZIS     oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a       

  NYUGDÍJASÚJSÁG       oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a 

    Z'ÚJSÁG      oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a    

    KÜLFÖLD-MUNKA      oldal.  

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a    

    TRIPORT   oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a     

   KOMMENTA      oldal.  

A képre vagy színes feliratra kattintva megnyitható a     

    GOVINFO      oldal.  

A színes feliratra kattintva megnyitható a  

MEMENTO 2022 PROSTUDIÓ    oldal.    

CIVIL MÉDIA  ORVOSI   WEBOLDALAI 

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a    

   PRIVÁT RENDELŐK     oldal.  

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a    

   PRIVÁT  FOGÁSZATOK    oldaL

A  képre vagy a színes  feliratra kattintva megnyitható a   

   PRIVÁT  ORVOS    oldaL.